A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A 20. század egyik legnagyobb modern indiai festőjéről, Amrita Sher-Gilről (1913-1941) és Zebegényben született alkotásairól nyílik tablókiállítás a településen csütörtökön.
A felhasznált fényképek Amrita édesapja, az indiai fotótörténet különleges alakjának, Umrao Singh Sher-Gilnek és Amrita nagybátyjának, Baktay Ervinnek a rendkívül érdekes fényképhagyatékából, felvételeiből származnak – mondta el Elek Dóra, a Zebegényi Amrita Társaság egyik alapítója. A zebegényi tárlat a világhírű indiai festő 100. születésnapja alkalmából 2013-ban Budapesten rendezett molinokiállítás anyagából válogat, annak zebegényi vonatkozásait kiemelve, s a tárlat különlegességeként eddig soha nem látott családi fotók is a közönség elé kerülnek. A molinókiállítás már meglévő anyagát az MMA bocsátotta rendelkezésünkre – tette hozzá. Elek Dóra felidézte: Amrita Sher-Gil szikh arisztokrata apa és magyar édesanya gyermekeként született 1913-ban Budapesten, nagybátyja Baktay Ervin indológus volt. Nyolcéves koráig Magyarországon élt, de később is gyakran visszatért, Buda és Dunaharaszti mellett Zebegényben és Kiskunhalason is élt és alkotott. Az 1930-as években sok nyarat töltött a Dunakanyarban, majd 1939-ben Indiában telepedett le magyar férjével és haláláig, 1941-ig ott élt. Életművének nagy részét – több mint száz képet – a delhi Modern Művészetek Galériája őrzi, Indiában nemzeti kincsként kezelik, képeit nem lehet kivinni az országból.
Művészeti tanulmányait Párizsban végezte nagyon fiatalon, és húszéves volt, amikor a Nagy Szalon először bemutatta egy képét. A mindössze 28 évet élt festőnő alkotásaiban egyedi módon ötvözte a modern európai és az indiai festészet képi világát, hatással volt rá mások mellett Cézanne, Gauguin, Modigliani, valamint az indiai miniatúrafestészet hagyományai. Elek Dóra hangsúlyozta: a világ mostanában kezdi felfedezni Amrita Sher-Gilt, korai művei egyikéért nemrégiben fizettek mintegy hárommillió dollárt egy New York-i aukción. Nagyon kevés Amrita Sher-Gil-kép „kering” a világban, Magyarországon is csupán néhány van magántulajdonban, de közgyűjteményben például egy sem. Kiemelte: a Zebegényi Amrita Társaság célja, hogy a Magyarországon alig ismert festőt minél szélesebb körben népszerűsítse, a csütörtökön nyíló tárlattal nemcsak a zebegényiek, de az ország figyelmét is szeretnék felhívni arra a félig magyar, félig indiai világhírű festőre, aki magyarországi fő műveit Zebegényben alkotta, s amelyeknek egy része ma a delhi múzeumban található.
Az Amrita Sher-Gil nyomában című kültéri tárlat meglepetést is tartogat a látogatóknak, hiszen a ma is élő rokonoknak köszönhetően eddig soha nem látott családi fotók kerülnek a közönség elé, valamint két olyan festménye látható molinókon, amely Zebegény emblematikus helyszíneit, a templomot és a temetőt ábrázolják. A kiállítás augusztus 24-ig látható Zebegény utcáin, a kiállítást Keserü Katalin művészettörténész nyitja meg.
MTI