a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A magyar festészet fenegyereke
Gyémánt László Kossuth-díjas festő, érdemes művész július 26-án tölti be nyolcvanadik életévét.
Gyémánt Lászlót nagyszülei nevelték fel, sokat adtak a művészeti nevelésére, ezért gyakran elsétáltak vele a Szépművészeti Múzeumba. Ennek meg is volt a hatása, elkezdte már hat évesen érdekelni a rajzolás, amelyhez hozzájárult a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban Viski Balás László segítsége, a Képzőművészeti Főiskolán Pap Gyula és Hincz Gyula tanítványaként 1963-ban diplomázott. Iskolai rajztanárként, egy fiatal művészeknek szervezett itáliai úton felkereste Amerigo Totot, a találkozás egy életre szóló barátság kezdete lett. Gyémánt László a Csernus Tibor által kezdeményezett Magyar Szürrealisták csoportjához csatlakozva kezdte a pályát, az 1960-as évek elején pop-art hatású, montázsszerű, szürreális-naturalista képeket alkotott. Ugyanakkor pályája elejétől jellemzi az oldottabb festésmód, a naturálisan precíz ecsetkezelés, a színes és a sötétbarnás, többnyire tónusosan festett képek sorozata.
Gyémánt László műtermében, egy Grundig TK 8-as magnetofon előtt térdel – valószínűleg a másik készülékről másol át egy felvételt. (Fotó:MTI/Szebellédy Géza)
1964-től csaknem minden országos tárlaton szerepelt, 1965-ben volt az első önálló kiállítása Budapesten és az első nemzetközi kiállítása Bécsben. 1968 és 1970 között a Zebegényi Nyári Akadémián tanított, amelynek egyik alapítója is volt. A hatalom azonban nem kedvelte, a három T korszakában a fenegyerek Gyémánt László hol a tűrt, hol a tiltott kategóriába került. 1966-ban a bécsi Fuchs Galériában lett volna kiállítása, találkozhatott volna Dalíval, de nem kapott útlevelet. 1968-ban meghívták a hollandiai Magyar Napokra, de mást küldtek helyette, ebben az évben a kultúrpolitika mindenható irányítója, Aczél György a megnyitó napján személyesen tilttatta be kiállítását az Eötvös Klubban. Gyémánt László 1970-ben Kölnben a Künstler aus Ungarn csoport kiállítását szervezte, amikor a magyar nagykövetség nem hosszabbította meg tartózkodási engedélyét. Az állandó packázásba beleunt művész Londonba ment és politikai menedéket kért, Magyarországon börtönbüntetésre ítélték. 1973-ban Bécsbe költözött és rajziskolát nyitott, hat év után osztrák állampolgár lett. 1982-ben települt haza, de a tizenkét évi távollét alatt sem szakadt el az országtól, amiről így nyilatkozott: „Amíg én idehaza voltam, nem voltam annyira itthon, mint amikor kikerültem”. Külföldön döbbent rá igazán, hogy mennyire magyar.
1999-ben a Budapest Galériában, a Chicago Blues című, a művész chicagói élményeit bemutató kiállításon (Fotó: MTI/Friedmann Endre)
1985-től sikeres kiállításokat rendezett a Műcsarnokban, a Vasarely Múzeumban, a Vigadó Galériában, a Budapest Galériában. 1986-ban megalapította az Óbudai Festőiskolát, 1997-ben az Új Gresham Kört. Saját fejlesztésű technikája a gyémántográfia, vagyis a fényképezőgéppel rögzített képek ecsettel történő előhívása, a fotó és a festészet sajátos egyvelege. (Az elnevezés Szalai Zoltán fotóművészhez kötődik.) Munkáinak egyik fő vonulata az 1960-as évektől folyamatosan alkotott dzsesszképek sorozata, amiért a dzsessz festőjének is nevezik. Számos híres zenészről készített portrét, több lemezborítót tervezett. Szívesen festi meg művésztársait is, Darvas Ivánt és Garas Dezsőt például Vladimir és Estragon szerepében a Darvas rendezte Godot-ra várva előadásban, amelynek ő volt a díszlet- és jelmeztervezője. De készített portrét – többek között – Amerigo Totról, Határ Győzőről, Kállai Ferencről, Jirí Menzelről, Kertész Imréről, Faludy Györgyről, Markó Ivánról, Psota Irénről, Eszenyi Enikőről és Szabó Istvánról. Díszleteket, könyvborítókat tervez, rézkarcokat készít, reklámgrafikával is foglalkozik, szinte minden műfaj érdekli. Sok képe van a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában.
Budapesti otthonában 2015-ben (Fotó: MTI/Soós Lajos)
2006-ban Gundel Művészeti Díjat, 2008-ban Prima díjat kapott. 2009-ben érdemes művész címmel tüntették ki több évtizedes művészi pályája elismeréseként. 2010-ben megkapta a MÚOSZ képzőművészeti díját, továbbá a Gyarmathy Tihamér-díjat, a Pernye András-díjat, és a Táncsics Alapítvány életműdíjával tüntették ki. A Kossuth-díjat 2015-ben kapta meg kiemelkedő, különösen a fotó- és festőművészet ötvözésében páratlan alkotásokat kiérlelő művészi életműve elismeréseként. Idén feleségével, Ardey Edinával állított ki a zalaegerszegi zsinagógában, születésnapján retrospektív tárlata nyílik az Újpest Galériában.
MTI