a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Mitológiai és történelmi hősök szobrásza
Kétszáz éve, 1815. október 26-án született Sátoraljaújhelyen Engel József szobrászművész, a klasszicista szobrászat kései képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia előtt álló Széchenyi-szobor alkotója.
Már gyermekkorában számos tanújelét adta tehetségének, apróbb faragványokat, játékszereket, a körülötte levő tárgyakról másolatokat készített, amelyek eladogatásából némi bevételre is szert tett. Tehetsége ellenére apja az ungvári rabbi szemináriumba küldte tanulni, de 1830-ban ő inkább Pozsonyba ment, majd két év múlva Bécsben lett esztergályos.
A császárvárosban tehetsége láttán felvették a Képzőművészeti Akadémiára, ahol 1836-ban egy Juno-fejjel, 1838-ban Apolló című alkotásával díjat nyert. 1838-ban müncheni és párizsi tanulmányutat tett, majd Londonba utazott. Kőfaragóként tartotta el magát, csak szabadnapjain készített szobrokat, például Viktória királynő és férje, Albert herceg arcmását. Egy idő után Esterházy Pál herceg, londoni nagykövet közbenjárására beiratkozhatott az Angol Akadémiára. Stílusára az akadémizmus nyomta rá a bélyegét. Szobrainak tárgyát főként a görög mitológiából vette, műveit klasszicista stílusban mintázta.
Az 1880. május 23-án felavatott Széchenyi-szobor (forrás: a MaNDA adatbázisa, szerző: Katkó Tamás)
Az Amazonok küzdelme az Argonauta ellen című munkáját Albert herceg megbízására – aki a Times elismerő cikkében látta a művet – márványból is megmintázta. A busás honoráriumból 1846-ban Rómába utazott. Szobra szerepelt az 1851. évi londoni világkiállításon, Párka című szobrát pedig – melyet a londoni polgármester megrendelésére készített – az 1857. évi manchesteri világkiállításon állították ki. Rómában ismert művésszé vált, az arisztokrácia tagjai mellett uralkodók – I. Vilmos porosz király, I. Miklós orosz cár, Edward walesi herceg és I. Lajos bajor király – is megfordultak műtermében. Csaknem két évtizedes római tartózkodása idején készítette mitológiai alakokat ábrázoló szobrainak többségét és klasszicista szellemű zsánerszobrait (Akhillész és Pentheszilea, Fonópárka, Ártatlanság).
Hosszú külföldi tartózkodás után, 1866-ban tért haza, miután számos neves vetélytársa előtt megnyerte az Magyar Tudományos Akadémia épülete előtti Széchenyi-szobor elkészítésére kiírt pályázatot. 1873-ban a szobor talapzatának ülő alakjaival újabb pályázatot nyert – ezt először a földművelés, az ipar, a hajózás és a kereskedelem „eszményi alakjai” megmintázására írták ki, ezeket később mitológiai személyiségekkel (Minerva, Neptunus, Vulcanus és Ceres) kellett megjelenítenie. Az 1880-ban elkészült szobor Széchenyit állva, díszmagyarban mutatja, balja kardján nyugszik, jobbjában papírtekercset tart. Műve sokak tetszését nem nyerte el, idejétmúltnak, gyerekesnek minősítették, még azt is felvetették, hogy dolgozzák át.
Neptun, a Szécheny-szoborcsoport egyik tagja (forrás: a MaNDA adatbázisa, szerző Katkó Tamás)
Engel sorscsapásként élte meg a támadásokat, amelyek után itthon már csak mellőzésben volt része. Külföldön ugyanakkor szép sikereket könyvelhetett el. Életre ébredő Éva című munkájával elhozta az 1873. évi bécsi világkiállítás aranyérmét, s megkapta az 1889. évi párizsi világkiállítás bronzérmét is. Itthon utoljára az 1885. évi országos kiállításán szerepelt a Műcsarnokban néhány régebbi, nagy sikerű munkájával. Híresek mellszobrai is (Kántorné, Szerdahelyi Kálmán, Szigligeti Ede, Mátyás király). 1880 után alig dolgozott, félig elfeledve halt meg Budapesten 85 éves korában, 1901. május 28-án (egyes források szerint 30-án). Alkotásait londoni gyűjtemények és a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
MTI