A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Kilencven éve, 1925. november 5-én született Marton László Kossuth-díjas szobrászművész, a magyar szobrászat kimagasló alakja.Tapolcán látta meg a napvilágot, édesapja kovácsmester volt. Már három-négy évesen szobrokat készített, s tizenöt éves sem volt, amikor már csodagyerekként emlegették, a sajtó elragadtatással írt róla. A Képzőművészeti Főiskolát 1952-ben végezte el Pátzay Pál és Ferenczy Béni tanítványaként, festészetet is tanult Bernáth Auréltól és Szőnyi Istvántól. Alkotásai inkább a figurális szobrászat hagyományához, nem a progresszív irányzatokhoz kapcsolódtak, az 1980-as évek elejétől mind nagyobb méretű történelmi, mind zsánerszerű művein az expresszivitás jegyei ismerhetők fel. Budapesten több mint negyven szobor őrzi a keze munkáját. A művész többször is kifejtette, hogy a Kiskirálylány című alkotására és József Attila szobrára a legbüszkébb. A Duna-korzó korlátján ücsörgő Kiskirálylányt (1990), amely a főváros egyik jelképe lett, Éva lányáról mintázta. Az eredeti kisplasztika a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. A népszerű szobor másodpéldányát két helyen is felállították: a művész szülővárosában, Tapolcán, illetve Japánban, a Tokyo Metropolitan Art Space kulturális központ koncertterme előtt.

Kiskirálylány a korzó korlátján (forrás: Wikipédia)
József Attila szobra, amely a költőt „a rakodópart alsó kövén” ülve, a Dunát nézve ábrázolja, a Kossuth Lajos téren látható. Összességében mintegy 150 köztéri alkotása található országszerte, és a közgyűjtemények is jelentős számú művét őrzik. A Nemzeti Színház homlokzatára tizennégy színész reliefjét mintázta meg, s a szoborparkban is áll több színész általa készített egész alakos szobra. Emellett Liszt Ferenc, Görgey Artúr, Apor Vilmos, Petőfi Sándor, Kölcsey Ferenc, Kisfaludy Sándor emlékére is készített szobrokat. 2008 szeptemberében avatták fel Hévízen a Széchenyi Istvánt ábrázoló műalkotását.

Hogy úszik el a dinnyehéj (forrás: Wikipédia)
Marton László nevéhez fűződik a vatikáni magyar kápolna négy domborműve, valamint számos külföldi emlékmű is, köztük Antall József volt miniszterelnök zágrábi mellszobra. Található alkotása Franciaországban, Kanadában, Kubában, Németországban és Olaszországban, valamint több külföldi közgyűjteményben. Portréi, akvarelljei, kisplasztikái közül számos külföldi magángyűjtők birtokában van. Művészi hitvallását egy ízben így öntötte szavakba: „A jó művészi produktum önmagáért beszél. Sugárzása van, lebilincsel, nehéz tőle megszabadulni. Mindezt tudva, abban a reményben dolgozom, hogy nekem is sikerül az utókorra egy pár jó munkámat hátrahagyni. Biztos vagyok abban, hogy az idő csak azt menti meg, aminek vonzereje van. Az olyan munka, ami taszít, elveszik.” A háromszoros Munkácsy Mihály-díjas (1952, 1953, 1956), érdemes (1973) és kiváló művész (1980) több mint fél évszázados, nemzetközileg is számon tartott művészi pályafutása elismeréseként 2003-ban részesült Kossuth-díjban. A Fővárosi Közgyűlés 2008. szeptember 25-én választotta Budapest díszpolgárává. Marton László tíz nappal később, 2008. október 5-én hunyt el Budapesten. A Szent István-bazilikában búcsúztatták, majd Szigligeten helyezték örök nyugalomra. 2010-ben Életutam címmel személyiségét és munkásságát bemutató, magyar és angol nyelvű könyv jelent meg. Mellszobrát a hévízi Deák téren 2011. május 3-án avatták fel, azóta a város galériája is az ő nevét viseli.
MTI