A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Ha a különös huszadik század Európájának társadalompolitikai jellemrajzát akarnánk egy szimbólummal kifejezni, talán az inga piktogramszerű ábrája közelítene legjobban a valósághoz. Ebben a rövid, de annál mozgalmasabb században kevés hazáját féltő, felelősen gondolkodó magyar tollforgató akadt, aki képes volt az izmusokon felülemelkedve az igazat mondani, nem csak a valódit, és megtartani az ingát egyensúlyban, középen. Szabó Zoltán életműve bizonyítja, hogy ő egyike ezen keveseknek.
Második generációs értelmiségiként a rokonok közvetítésével, nyári vakációs élményeiben bontakozott ki és rögzült benne a föld és a táj szeretete, az angyalföldi bérház pedig kiváló terepet nyújtott szociális empátiája kialakulásához. Erről így vallott Szerelmes földrajz című könyvében: „Lakóhelyünk földrajzi helyzete pontos kifejezője volt társadalmi helyzetünknek, apám üzemi mérnök lévén, hivatása a külváros, jövedelme a polgárság felé húzta. […] Szülőföldemnek földrajzi helyzeténél fogva egyetlen határozott mondanivalója volt: az ember társadalmi helyzetének különbözőségéről. Még a szaga is más volt az utcának házunktól északra, mint házunktól délre s a belvárosi iskola és a külvárosi kölcsönkönyvtár szagkülönbségein közvetlenül észlelhettem szinte naponta, hogy az emberi egyenlőség csak valamivel a halál után kezdődhetik.”
Huszonévesen már a falukutató mozgalom egyik vezéralakja volt, tényszerű szociográfiai munkáival (A tardi helyzet, Cifra nyomorúság) tükröt állított az akkori Magyarország igazságtalan társadalmi berendezkedése elé. A harmincas évek végén a hazai nemzetiszocialista és nyilas eszmék térnyerése ellen írt tanulmányában (Két pogány közt) és a Magyar Nemzetben megjelenő publicisztikai írásaiban szólított „szellemi honvédelemre”. A második világégést követő szovjet katonai ernyő alatt berendezkedő rövid életű demokráciában a Nemzeti Parasztpárt színeiben politikai szerepet vállalt, azonban Bibó István egyik tanulmánya miatt már 1945 végén összetűzésbe került a kommunista párt főideológusával, Révai Józseffel. Párizsi kultúrattaséként érett meg benne az elhatározás, hogy emigrál. A Rajk-per győzte meg arról, hogy ami Magyarországon kialakult, az nem más, mint a népi demokrácia álcájába bújtatott, csupán egy jelszót ismerő diktatúra.
Tudta, mit vállal, hiszen már egyszer, ha rövid időre is, de átélte a „mikesi lelkiállapotot”. Döntésével végleg le kellett mondania a földről, a tájról, arról az egyetlen szilárd pontról, „melyen megállhat a láb, melyről körültekinthet a szem”. És még valamiről: a magyar szellemi életben kivívott megérdemelt helyéről. Az emigráció a törvényszerű méltatlan feledést hozta, ezen osztozott minden külhonba szakadt írótársával. Hegedüs Géza írta róla a rendszerváltás hajnalán: „Lehetséges, hogy irodalmunk egyik halhatatlan klasszikusa, de már most – halála után néhány évvel – is alig tudnak róla az olvasók.”
A kiállítás a teljes életmű bemutatásával tiszteleg Szabó Zoltán emléke előtt.
A kiállítás kurátora: Tokaji Nagy Erzsébet
Megtekinthető: a könyvtár nyitva tartási ideje alatt 2012. május 31. – szeptember 30., a VII. emeleti katalógustérben, illetve a VI. emeleten található Kézirattárban. Belépődíj: 400 Ft. Az OSZK beiratkozott olvasóinak a kiállítás látogatása ingyenes.
Szabó Zoltán Nyugati vártán, Terepfelverés és az Ősök és társak című kötetei megvásárolhatók a könyvtár könyvesboltjában.
Forrás: OSZK