a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A magyar kubizmus végpontjai
A magyar kubizmus két végpontját, Puklus Péter fiatal fotóművész konceptuális fotóprojektjét, valamint a kubizmus első képviselői között számon tartott Csáky József szobrászművész és Szobotka Imre festőművész alkotásait mutatja be az a kiállítás, amely Meghosszabbított kubizmus címmel csütörtök este nyílik a Bedő-házban, az Art+Text Budapest kiállítóterében.
Puklus Péter képei és tárgyai a jelenleg is készülő The Epic Love Story of a Warrior című új sorozatának részei, amely egy képzeletbeli, 20. századi hős történetét illusztrálja. Mint írják, a tárlatot a fiatal fotóművész kubista szoborfejről szóló korábbi kortárs fotós projektje inspirálta, amelyet az amszterdami Unseen fotóvásár 2015-ös reklámkampányaként készített el. Ennek középpontjában egy interneten talált, név nélküli, fekete-fehér kubista portré újrateremtése állt. A szoborról időközben kiderült, hogy Csáky József elveszett Fej című plasztikája, ami 1914-ben megjelent a kubista folyóirat, a Montjoie! címlapján.
Puklus „önarcképe”
A tájékoztató kitér arra is, hogy Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán művészettörténészek kezdték el vizsgálni a magyar kubizmus alig ismert történetét. Az első világháború előtt Párizsban ugyanis működött egy komoly magyar kubista társaság Réth Alfréddal, – aki később az Abstraction-Création ismert absztrakt festője lett – Csáky Józseffel, valamint Miklós Gusztávval, aki később népszerű art deco szobrászként alkotott Párizsban. Hozzájuk csatlakoztak olyan fiatal festők, mint Szobotka Imre vagy Farkas István. Sokan közülük tanultak a kubisták La Palette szabadiskolájában és szerepeltek a párizsi kubista mozgalom kiállításain is. A január közepéig látható tárlaton a Bedő Gyűjtemény egyik kubista darabját is bemutatják.
MTI