A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A 20. század legnagyobb magyar üvegfestő és mozaikművésze, Róth Miksa előtt tiszteleg a Magyar Építészeti Múzeum szervezésében pénteken nyíló kiállítás.
A tárlat anyagát az Építészeti Múzeumban őrzött tervek adják, amelyeket az alkotó születésének 150. évfordulója és a Fény éve alkalmából mutatnak be. A kiállított színes tervlapok a legismertebb hazai épületekhez készítette a művész, így például az Országházhoz, a Szent István-bazilikához, az országos levéltárhoz és a Gresham-palotához. A szecesszió szimbólumai és az art deco geometrikus vonalvezetése egyaránt megjelenik a tárlaton. A művész kísérletező szellemét a villákhoz és a bérházakhoz készült számos rajz és akvarell tükrözi - közölte a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ. A De la Motte-Beer palotában nyíló tárlat összeállításakor a tervezők figyelembe vették a palota enteriőrjét és az egymásba nyíló szobák freskóit. A téli ebédlőnek nevezett teremben Róth Miksa életének részletei, a rózsamotívumokkal díszített szalonban az üvegművész középületekhez készített tervei, a passiószobában egyházi épületekhez, templomokhoz és kápolnákhoz készített jelentősebb művei, az úgynevezett hálószobában pedig a magánépítkezések mellett a századforduló előszeretettel használt szimbólumai jelennek meg.

Az 1865-ben Pesten született Róth Miksát a huszadik század legjelentősebb magyar üvegfestőjeként és iparművészeként tartják számon. Húszas éveitől kezdett dolgozni az akkor már egyesült Budapesten, ekkor alapította meg az üvegfestészeti műintézetet, majd 1897-ben meghonosította az üvegmozaikot. Munkája stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art deco, illetve ezek ötvözete jellemezte. Az Iparművészeti Nagy Államérmet 1899-ben nyerte el, majd a mozaiktechnika megújításáért is több kitüntetéssel, a Ferenc József-renddel és az Olasz Királyi Koronarenddel tisztelték meg. A világkiállításokon is sorra aranyéremmel jutalmazták munkásságát, csupán egyszer, Párizsban kapott ezüstérmet. A Magyar Országos Képzőművészeti tanács is tagjai közé választotta.
MTI