A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Bizony, az Ország és a Medence boldogabb tájain még mindig látni, hogy kérges tenyerű, inas kezű férfiemberek leveszik a kalapjukat, miközben elhaladnak az útszéli feszület vagy a szűzmáriás kápolna előtt. Ugyanitt a fejkendős asszonyok keresztet vetnek, ha nem sietős a dolguk, megállnak és elmondanak egy Üdvözlégyet. Megadják a tiszteletet, ami mellesleg a jézusfaragó embereknek, ájtatos Madonnákat festő piktoroknak, kápolnaépítőknek és építtetőknek is jár. Akkor is, ha számos bűneik miatt, vezeklésül láttak munkához.
Így tisztelet illeti azon alkotókat is, akik a „Boldogasszony”, Felvidéket, Erdélyt, Kárpátalját, a Délvidéket, Pléhmonostort, Lendvát és Felsőőrt (összesen 19 helyszínt) megjárt vándorkiállítás anyagát összehozták, amely a forró nyár kezdetéig a Forrás Galériában nézhető meg, az Oktogonnál.
Valahogy úgy lehetett (szándékosan nem jártam utána), hogy 2009 vagy 2010 tájékán néhány jóérzésű ember, talán a Magyar Művészeti Akadémia tagjai, a magyarok összetartozását erősítendő, vándorkiállítást szervezett. Telefonáltak, íméleztek, Mária-képeket és -szobrokat kértek olyanoktól, akikről feltételezték, hogy a kegytárgyárusok giccsbe hajló cuccain túllépve csináltak már, vagy tudnak csinálni ilyeneket. És talán el is szomorodtak kicsit, amikor kiderült, hogy a végül is összeálló 26 alkotó közül csak néhányan tudtak rögtön ajánlani valamit, a többinek meg gyorsan ecsetet, tollat, fametsző kést vagy vésőt kellett ragadnia, hogy munkája elkészüljön, az olajfesték megszáradjon az utazó tárlat indulására kijelölt időpontra.
Aztán a profi az profi, szép munkák születtek 2010 elején is, de talán még szebbek a korábbiak, Szemadám György 1983-as, röltexes gyöngyfűzérekkel díszített Madonnája, Jankovics Marcell 2008-as, „rajzfilmes” Pünkösdje, a göcsörtös kezű öregasszonnyal, akinek a csíksomlyói Szűzanya az arca. Vagy a mindig hiteles Somogyi Győző az ő 2009-es Matyó Madonnájával. A szent és a profán – Szabó Ákos kitűnő 2002-es festménye, Az újszülött bemutatása a templomban a ballonkabátos Máriával és a pápaszemét a kezében tartó vénemberrel, vagy Lajta Gábor Angyali üdvözlete két mai nővel – mellett természetesen ide is jutott a sumérosokból, rovásírókból, de szerencsére nem sok.
Az „2010-esek” meg végső soron nehéz helyzetben lehettek, hiszen a kapott feladat kétszeresen is embert próbáló. Egyfelől eme rusnya valóságon, ami őket is csak befolyásolja, mindenképpen túl kellett lépniük egy magasabba, ami nem is annyira egyszerű. Másrészt arra is oda kellett figyelni, hogy a művek nem valami puccos fővárosi galéria falaira, vagy jó minőségű papírra nyomott művészeti folyóirat oldalaira készülnek. Bizony, tudhatták, hogy még azokból a kalapos emberekből, fejkendős nénikből is előfordulhat egypár az utazó tárlat látogatói között. Aztán azoknak meg nem lehet minden krikszkrakszot eladni, mert láttak már útszéli feszületből és Mária-szoborból sok szépet. És bizony széllelbélelt, odaátról jött piktorok, kóklerek lennének csak a szemükben.
Végül is örömmel jelenthetem, a feladatot jól megoldották, összességében.
Pálffy Lajos
A Boldogasszony című kiállítás-sorozat zárókiállítása, Forrás Galéria Vizuális Művészeti Intézet 2012. május 22. – 2012. június 21.