a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

​Orosz avantgárd minden erényével és hibájával

orosz avantgardeleadJekatyerinburgból érkezetek orosz avantgárd festmények a Nemzeti Galériába, abból a városból, ahol a bolsevikok lemészárolták a cári családot. A múlt szisztematikus eltörléséhez a művészet forradalmasítása is nagyban hozzájárult, Lunacsarszkij közoktatási népbiztos különös figyelmet fordított erre a területre. Nem mindig figyeltek viszont a forradalmi művészek arra, hogy mind esztétikailag, mind pedig tárgyi valóságukban maradandó értéket alkossanak.

Mert azt mindjárt az elején megállapíthatjuk, hogy a most kiállított festmények többnyire gyatra anyagok felhasználásával készültek, és keretezésük is jócskán hagy kívánnivalót maga után. No de ezen hiányosságokat betudhatjuk a forradalmi lendületnek is, vagy még inkább a háború okozta mester- és alapanyaghiánynak. Viszont ezek a körülmények a tartalmi, vagy akár festéstechnikai hiányosságokra már nem szolgálnak magyarázattal. Mert óhatatlanul felötlik az emberben az, hogy a termekben mintha a nyugati, párizsi művészeti forradalom halvány visszfényeit, suta másolatait láthatnánk, valamiféle sajátos orosz változatban. Persze a körülményekhez képest értékelhetjük mindezt valódi művészeti forradalomnak is, olyan tettek és eredmények sorozatának, amelyekkel mondjuk eljutottak egészen a Fekete négyzet fehér alapon-ig.

orosz avantgarde1
Mihail Laironov: Zsidó Vénus

A művészeti forradalom részeként, a hatalomátvétel után néhány hónappal a moszkvai Közoktatási Népbiztosság (Narkomprosz) képzőművészeti osztályán azért gyűltek össze az avantgárd művészek, hogy az új képzőművészet népnevelési elveit meghatározzák. Lunacsarszkij közoktatási népbiztos pedig 1918 végén rábólintott azoknak a kortárs orosz művészeknek a névsorára, akiknek a műveit a Narkomprosz az állam számára meg akarta vásárolni. 3000 műtárgyról volt szó hárommillió rubel költségen, és 1920-ban ebből az anyagból állították össze A modern festészet összes irányzata című kiállítást, amely most a jekatyerinburgi gyűjteményén alapját képezi. Lunacsarszkijék „szabadművészeti állami központokat” (SZVOMASZ) hoztak létre volt állami művészeti iskolában, ahová eljuttatták ezeket az alkotásokat, és ahol a listán szereplő művészek tanítottak. A kiállítás ezt a mozgalmas időszakot mutatja be: az 1910-es, 20-as évek orosz művészetének egyik legteljesebb együtt maradt kollekcióját (40 kép!) tartalmazza, ami a sztálini szocreál miatt aztán a huszas évek közepétől évtizedekig pihent a raktárakban. A tárlat az előzményekkel, az orosz neoprimitivizmussal indul, Mihail Larionov és felesége, Natalja Goncsarova az orosz gyökereket és Cézanne, Gauguin és Van Gogh formai megoldásait tartalmazó, kicsit esetlegesnek tűnő dolgait láthatjuk a falakon. Ők voltak az 1910 és 1917 között létező Káró Bubi művészcsoport vezető egyéniségei is, a csapat pedig „belegázolt a szalonképes művészet klasszikus nyugalmába”, ahogy a falon olvasható felirat fogalmaz. Ekkoriban működött orosz földön Kandinszkij is (tőle is van egy erőteljes 1917-es nonfiguratív vászon) és Kazimir Malevics is közel járt már ahhoz, hogy felülemelkedjen az anyagon és eljusson a szuprematizmusig.

orosz avantgarde2
Natalja Goncsarova: Kaszálók

Moszkvában és Szentpéterváron a gyűjtő Morozov és Scsukin, vagy éppen a La Palette akadémián tanuló Popova és Udalcova révén pontosan tudták, mi történik a párizsi műtermekben. De tisztában voltak az olasz futuristák lendületével is, 1915-ben meg is szervezték Szentpéterváron az Első futurista festménykiállítást, melynek zárásaként állt össze az Utolsó futurista festménykiállítás anyaga. Itt jelent volna meg Malevics is legújabb képeivel, de Vlagyimir Tatlin ez ellen tiltakozott, kijelentve, hogy amit Malevics csinál, az nem művészet. Így kerültek a fekete négyzetek mesterének és követőinek művei egy külön szobába – fotót láthatunk a belső térről, a Fekete négyzet fehér alapon szó szerint az egyik sarokba volt befüggesztve. A Szuprematizmus című, 1915-ös híres képét pedig most Bázel után itt üdvözölhetjük az anyagban, a később állami textiltervezőként dolgozó Olga Rozanovának, a vityebszki El (Lazar) Liszickijnek és Alekszandr Rodcsenkónak egy-egy jól sikerült munkája mellett.

orosz avantgarde3
Alekszandr Rodcsenko: Absztrakt kompozíció

Az orosz népdaléneklésben is utolérhetetlen Tatlin munkáiról ugyan csak fényképek vannak, de a a fentebbieken túl a tárlat erősségéhez azok a mozgóképek is nagyban hozzájárulnak, amiket eddig legfeljebb Filmmúzeumban vagy később az Örökmozgó filmhetein lehetett látni. Eszfír Sub (1894-1959) a 60 ezer méternyi filmet tartalmazó cári filmstúdió anyagaiból vágott össze izgalmas propagandaanyagokat (láthatjuk a tengerben meztelenül fürdőző II. Miklóst is), Dziga Vertov hasonló erővel és szándékkal összerakott híradói (Kino-Nyegyelja és Kino-Pravda) is tanítani való alkotások. Már csak ezért a filmes időutazásért is érdemes a Magyar Nemzeti Galériába ellátogatni.

Pálffy Lajos

A művészet forradalma – Orosz avantgárd az 1910-1920-as években
A Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum avantgárd gyűjteménye a Magyar Nemzeti Galériában
2016. január 29. – május 1.

• Publikálva: 2016.01.28. 13:21 • Címke: kiállítás