a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Krúdy jazzt hallgathat a Korona téren
Tudta Ön, hogy Ira Aldridge 1853-as, Nemzeti Színházbeli
fellépésétől indul a jazz magyarországi története? És azt, hogy dalait
ott helyben lekottázták, majd pedig az élelmes Rózsavölgyi Kálmán ki is
adta elsőként a világon? Nos, ezt a kottát is meg lehet most nézni
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jazztörténeti
tárlatán. Abban az épületben, ahol egykor Krúdy Gyula lakott, aki talán
szerette is az ilyen muzsikát.A kiállítást minden bizonnyal azért építették fel itt, mert a jazz mindig is kapcsolatban állt a kereskedelemmel, de még inkább a vendéglátással. Persze a Zeneakadémia kiállítótereiben is el tudnánk képzelni a tárlatot, már csak azért is, mert már 1965-ben jazztanszak létesült a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, ami nagy szó volt, hiszen Európában akkoriban csak Grazban működött hasonló intézmény. Ezt emelték aztán 1990-ben át a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elődjéhez, a főiskolához, rangjához méltó helyet adva a képzésnek. Mert a jazz, mint műfaj elképesztő fejlődést mutatott a mögöttünk hagyott évszázadban, aminek magyar vonatkozásait most lazán áttekinthetjük az MKVM-ben.
Ehhez a múzeum szakembergárdája mellett szükség volt Simon Géza Gáborra is, aki talán e műfaj legértőbb ismerője és gyűjtője Magyarországon. Tőle származik a tárlat anyagának legnagyobb része, a hangszerek közül egy réges-régi magyar gyártmányú szaxofon, és a ragtime zenekarok egyik fő „fegyvere”, egy gitárbendzsó is. Aztán van itt egy Aeol márkájú amerikai hárfacitera is még az ősidőkből, a kőkorszakból, ahogy a jazz kialakulását és első időszakát (az 1853 és az 1920 közötti éveket) nevezték el találóan a tárlat készítői. Ekkoriban jobbára zongorakíséret és ének jelentette ezt a muzsikát, szerzőként pedig Székely Aladár nevét lehet említni. A második, tánccal összeforrott korszak Magyarországon 1920-tól 1935-ig tartott, és tánctermekben, orfeumokban zajlott – itt ismerkedhetett meg vele Krúdy is, aki a kiskocsmák mellett az ilyen helyeket is előszeretettel látogatta. Heinemann Sándort és a más műfajban is nagyot alkotó Zerkovitz Bélát kell itt említenünk, aztán 1935-ben Amerikából megérkezett a swing, hogy a háború végéig egyeduralkodó legyen. Ekkoriban már külföldre is eljutottak a magyar zenészek, sőt, a Zeneakadémia Nagytermét is bevették szép lassan.
Ella Fitzgerald 1968. február 29-én délután leszáll a vonatról a Keleti pályaudvaron, ahol az ORI vezetői fogadják (MTI Fotó: Molnár Edit) – A kép illusztráció
Louis Armstrong Budapesten 1965-ben (MTI Fotó: Molnár Edit) – A kép illusztráció
És Magyarországra is eljöttek később a nagyok, 1965-ben a Népstadionban koncertezett Louis Amstrong, 1970. május 20-án pedig az Erkel Színházban lépett fel Ella Fitzgerald. Az 1926-os születésű Bácsik Elek pedig nyugatra ment, IX. kerületi csóró cigányként tanult meg úgy gitározni, hogy körbemuzsikálta a világot, Dizzy Gillespie-vel is csinált nagylemezt. A létező szocializmus irányítói is rájöttek, hogy nem sok értelme van tiltani a műfajt, ami szép lassan így átkerült a tűrt, sőt, néha a támogatott kategóriába. A hetvenes, nyolcvanas években volt a reneszánsz, minden valamire való művelődési ház jazzfeszivált szervezett. Ezek plakátjait is itt láthatjuk a falakon, jazzhétvége volt Salgótarjánban is olyan előadókkal, mint a ma is a pályán lévő Szakcsi Lakatos Béla, Snétberger Ferenc, Gadó Gábor, vagy Babos Gyula. Ekkor koncertezik Pege Aladár, Kovács Gyula, vagy a Kőszegi Trió, a Binder quartett, vagy a jazzrockot játszó Dimenzió.
Ott vannak a plakátok és a lemezborítók is a falakon, no meg Siklós Péter nagyszerű fotói is, többek között Ella Fitzgeralról, Dresch Mihályról, Joe Murányiról, Tabányi Mihályról és Török Ádámról. És van egy jó festmény Tony Lakatosról is Gyémánt Lászlótól, és hát még sok minden, talán csak a debreceni jazznapokról való megemlékezést hiányolom. Ami 1972-ben indult, és fellépőit tekintve néha talán még a varsói fesztivált is megközelítette. Fénykorában egészen biztos. És az is biztos, hogy e műfajnak nem volt még ekkora, és ilyen összeszedett kiállítása Magyarországon. Kár lenne kihagyni!
Pálffy Lajos
Képes magyar jazztörténet
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
2015.11.12. – 2016.04.24.