a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Nem csak a Martinász, hanem Bartók és a hollóházi korpusz is
A száz éve született Somogyi Józseffel úgy voltam, látván Martinász című
szobrát valamelyik tankönyvemben, hogy nem érdekel, mint ahogyan a
szocialista realizmus megannyi, egykor agyondicsért alkotása sem. Aztán találkoztam Somogyi
József más köztéri alkotásaival is, és módosult a véleményem. A kerek
évforduló kapcsán most a Vigadóban nyílt kiállítása Kisfaludi-Strobl tanítványának.Aki 1916. június 9-én született a ma Ausztriához tartozó Félszerfalván (Hirm), majd a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban és a pápai főgimnáziumban tanult, és jogásznak készült, de mégis szobrász és ötvös lett. És nem csak művelte, hanem tanította is a mesterséget, 1963 és 1993 között a Képzőművészeti Főiskola tanáraként, 13 évig irányítva is az intézményt. Igaz, volt eközben országgyűlési képviselő és az Elnöki tanács tagja is, emellett világi elnökként irányította a hazai református egyházat. Nagyívű pálya az övé, amelyet köztéri szobrok hosszú során át is végigkövethetünk, kezdve az 1948-ban megformált parlamenti bronzoroszlánnal, és eljutva Ásványráró 1993-ban, halálának évében leleplezett háborús emlékéig. E munkák ismertebb részét most kinagyított digitális fotókon láthatjuk a két terem és a közte lévő folyosó falain.
Rudnai Gyula síremléke, bronz, 1983, felállítva az Epreskertben, 1999-ben, Kő Pál restaurálása (fotó: Szelényi Károly, forrás: mma.hu)
Maga a kiállítás két részből áll, előbb a mester tanítványainak munkái sorakoznak fel szépen, mindenkitől csak egy alkotás, no és egy remek Sváby Lajos portré Somogyiról, és ott van egy alkotásba belekomponálva az általa koptatott mintázófa is. A felső, nagyobbik terem tisztán Somogyié, a falon frízként futnak körbe jellegzetes vázlatai szénnel és vörös krétával. Rajtuk valahol ugyanaz a széles csípejű, vastag combú nő, ami bronzba öntve örökkévaló lett a szobrokban is. Az örök nő, az anya és a szerető, az életet adó. Ha a Vigadó anyaga arányosan adja vissza a munkásságot, akkor láthatjuk, hogy ez volt mindig is a központban. Persze, ott vannak a férfiak is, a hősök, történelmünk nagyjai, de mégis a nő az első, mindenek előtt álló. A férjét gyászoló (Sirató, 1955), a halott fiát tartó (Paraszt piéta, 1992), a jókor reggel kelő (Nyújtózkodó, 1968), és zenélő (Hárfázó nő, 1960). Sorakoznak a kisplasztikák a posztamenseken, de vannak férfiak is, a fejét a lábai közé hajtó Bohóc (1973), vagy éppen Sütő András portréja. És a csavargó Mednyánszky síremlékterve a kalapos, vándorbotos ücsörgő alakkal.
Martinász című szobor (forrás: wikimapia.org)
Itt van a Szentesen 1961-ben felállított Szántó Kovács János szobor egy változata is. És az erről a Pap Gábor és Zsigmondi Boris által készített dokumentumfilm. Amiben megszólal egy olyan idős parasztember is, aki ismerte a forradalmárt. Kiderül, mennyire nehezen fogadták el a mezítlábas, szikár alakot, mikor tudták, hogy Szántó Kovács, ahogy a kubikusok, mindig csizmában járt, és zömök, erős ember volt. De Somogyi is elmondhatja, hogy egy felmutató jegenyét akart alkotni, aki a földből nőtt ki, és mezítelen lábával görcsösen kapaszkodik is az anyaföldbe. Mint ahogy az a bizonyos Martinász (1953, Dunaújváros), beesett hasával és csontos mellével, az sem egy kurzusmunka, egy tipikus szocialista realista alkotás. Csak közelebb kell menni hozzá, mint ahogy alkotójához, Somogyi Józsefhez is. Most a Vigadóban jó lehetőségünk van rá.
Somogyi József 100 – Somogyi József és tanítványai kiállítása
Vigadó, 2016. április 22. - június 26.
Pálffy Lajos