a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Akik felismerik az idő jeleit – a Kosztándi házaspár kiállítása
Kosztándiék kiállítása van a Forrás Galériában. Kosztádni B. Katalin és
Kosztándi Jenő Kézdivásárhelyen élték le az életüket, a hosszú udvarok
városában. Ott, ahonnan már kéklenek a nagy hegyek, és ahol még mindig
túlnyomó többségben vannak a magyarok. És ezt köszönhetjük többek között
olyan embereknek is, mint ők, akik hat évtizede
dolgoznak azon, hogy a magyar kultúra a Kárpát-medence legkeletebbi
magyar városában megmaradjon. A Kosztándi név fogalom Kézdivásárhelyen, az 1989-ben nyugdíjazott rajztanárok kezei alól generációk indultak neki az életnek. 19-en végezték el a megfelelő stúdiumokat, és lettek maguk is művészek. Olyanok, akik még rá tudnak csodálkozni a szépre és a jóra, ahogy azt otthon két tanítómesterüktől látták. Olyanok, akiknek azt is megtanították, hogy kötelességük kivenni a részüket a megmaradás küzdelmeiből. A megmaradás pedig az anyanyelv és a kultúra életben tartásának, művelésének és ápolásának függvénye, amit nagyon jól tudnak arrafelé. A kisebbségi lét embert próbáló küzdelmei, amik már a gyermekkorban elkezdődnek, hogy egy életen át tartsanak. Katalinnak és Jenőnek már az Ion Andreescuról elnevezett képzőművészeti főiskolán, ahonnan 1955-ben kerültek ki, hogy aztán a szülőföldet, Kézdivásárhelyt válasszák immár együtt, nagy egyetértésben.
(forrás: Forrás Galéria)
Együtt születtek az alkotások is, Jenő tanár úr konstruktivizmusba hajló tájai, díszletei, freskói és Katalin szép, szellős akvarelljei. A magyarokról, a hazai tájról, az örök faluról, egy veszni látszó világról, a hó borította házak és kertek csöndjéről, a lassan szürkébe fordulásról. Mert át kellett élni a háborút még szinte gyermekként, aztán a hetvenes években bevaduló diktatúrát, a Kondukátor véres uralmát is. Meg kellett maradni először, és egyben meg is őrizni azt, amiért érdemes élni. Volt, hogy csak a szívben lehetett ott, de akkor is megmaradt az Isten és a magyar zászló, hogy aztán 1990 után, felismervén az idők jeleit, újra ott legyenek, megjelenjenek az olajképeken. Ott, pontosabban itt van a Forrás Galériában Gábor Áron is, akit soha sem felejtenek el Kézdivásárhelyen. De elhozták a csendet őrző templomtornyot, vagy a lámpagyújtást a kéklő hókucsmába öltözött házakban. Mert télen ott is hamar sötétedik.
(forrás: Forrás Galéria)
A sötétben pedig meghal minden, Kosztándi B. Katalin gyönyörű szemű pitypangos lánya is, és a fáradtan maga elé meredő Zsuzsa néni is. A tűz, a fény nélkül télbe dermednek az otthonok, világítani kell, úgy, ahogy Kosztándiék is tették, és teszik is még ott Kézdivásárhelyen. A legkeletibb magyar többségű városban. Ahol a főtér körül álló házaknak hosszúra nyúlnak az udvarai, a végükben pedig ott kéklenek a Kárpátok, a mi hegyeink is.
Az idő jelei – Kosztándi Jenő és Kosztándi B. Katalin erdélyi festőművészek
Forrás Galéria
Pálffy Lajos