a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Elmozdulás – Munkáskultúra és életmódreform a Madzsar iskolában
Kiállítás a munkáskultúráról és életmódról
Átfogó, fotókkal, dokumentumokkal illusztrált kiállítás nyílik a Kassák Múzeumban pénteken a Kassák-év rendezvénysorozat részeként.Csatlós Judit kultúrantropológus, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a tárlat a múzeum modernitáskutatási programjába illeszkedik, célja pedig az, hogy társadalmi kontextusba helyezze a XIX. század végi, XX. század eleji művészeti törekvéseket, újragondolás tárgyává tegye az avantgárd és a munkáskultúra kapcsolatát. A címben az elmozdulás szó egyszerre utal Madzsar Alice (1877–1935) mozdulatművészet terén kifejtett tevékenységére, valamint a hagyományoktól való eltávolodásra, a társadalmi és női szerepekről kialakított képének újszerűségére.
Mozgáscsoport (Madzsar-iskola), 1928–1929 (ismeretlen szerző). Forrás: kassakmuzeum.hu
A kiállítás Madzsar Józsefné Jászi Alice budapesti mozdulatművészeti iskoláját mutatja be, leginkább fotókon. Madzsar Alice érdeklődése a testkultúra iránt részben családi indíttatású, de módszerére a németországi és norvégiai tanulmányútjain elsajátított női torna is hatott. Hazatérve, éppen 100 évvel ezelőtt, 1912-ben nyitott saját iskolát Budapesten, ahol kidolgozta saját mozgásrendszerét.
Az egyik vitrinben ott van A női testkultúra új útjai című könyve és a falon kinagyítva a kötet illusztrációi. Férje, Madzsar József készítette a könyv fotóit, de nem a saját nevén, mert a lányok az iskolában ruhátlanul tornáztak, és az nem lehetett, hogy férfi fotózza a gyakorlatokat, ezért Madzsar második nevét, az Ádámot használta vezetéknévként, és a Jozefát keresztnévként – árulta el a kurátor.
Madzsar Alice tanítványaival közreműködött Palasovszky Ödön avantgárd színházi előadásaiban, majd 1928-ban megalakult a Madzsar Művészcsoport is. Korának legjelentősebb művészeivel dolgozott együtt, többek közt Bortnyik Sándorral, Molnár Farkassal, Szelényi Istvánnal, Kozma Józseffel.
A kiállítóterem másik oldalán szórólapok, műsorfüzetek sorakoznak, köztük az Egzotikus matiné, a Lélegző tánc és a Mechanizált ember című előadásoké. Fotók a próbákról vagy beállított fotók egy-egy kulcsjelenethez. A második terembe lépve a szembelevő falat beterítő kép látható a Bilincsek című előadásból, amely Madzsar Alice koreográfiájára készült, és embergúlát ábrázol, a társadalmi kötöttségek között vergődő embert mutatja.
Madzsar Alice férfitáncosai a Munkás Testedző Egyesület tagjai voltak, köztük Csányi László, aki elvégezte Madzsar Alice iskoláját és önálló koreográfiákat készített az egyesületnek, tankönyvet írt Ugróakadémia címmel, majd 1931-ben az Operaház szólótáncosa lett.
A bemutatott történeti anyagra kortárs reflexiót, közösségi alapú színházról szóló videoinstallációt készített Katarina Šević és a Technica Schweiz csoport (László Gergely és Rákosi Péter). A másik videomunkát a Petőfi Irodalmi Múzeum archív hanganyagtárából válogatták, köztük van az Alice dédunokájával készült interjú is.
| Madzsar Alice a magyar női testkultúra úttörője. Németországban Bess M. Mensendieck modern női tornatanfolyamain tanult, majd 1912-ben Budapesten iskolát nyitott. Nemcsak mozgást, hanem mozdulat-karakterológiát (a jellem mozdulatokkal való kifejezését) is tanított. Módszere a tornagyakorlatok és pantomimikus mozgás kombinációján alapul. Munkásságát két korszakra lehet osztani: a modern női torna bevezetésének, és a modern színpadi kifejezésformák ötvözésének időszakára. Az előbbiben a női test egészsége volt a vezérgondolat, az utóbbiban a test mozgását állította a mondanivaló kifejezésének szolgálatába. A húszas évek első felében érdeklődése a színház felé fordult, a kollektív avantgárd színházat a mozdulatművészettel ötvözve hozott létre totális színházi előadásokat: kórusdrámát, világnézeti pantomimet, árnyjátékot. Művészeti elgondolásait mozgásművészeti iskolájának növendékeivel és tanáraival valósította meg. Miután háborúellenes pantomimjét, a Korszerű szvitet (1933) betiltották, az iskoláját is be kellett zárnia. Könyvben is összegezte másfél évtizedes testművelői munkásságának eredményét (A női testkultúra új útjai, 1926, 1977). Tanítványai a háború után a magyar gyógytornászképzés megalapítói lettek. |
A kiállítás kísérő rendezvénye lesz a Body Moving című, szabadtéri, ingyenes kortárs táncórasorozat a Kassák Múzeum (Zichy Kastély) udvarán augusztus 5., 19. és 26-án, vasárnap délután 4 és este 8 óra között.
MTI/mandarchiv.hu