A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Az 1839-től egyre nagyobb teret nyerő fotózás kezdetben félelmet váltott ki a portréfestőkből, akik megélhetésüket féltették az új médiumtól. Ugyanakkor a művészek fokozatosan felfedezték a benne rejlő lehetőségeket is, hiszen reprodukálhatták segítségével műveiket, megismerhették így más művészek alkotásait, de használhatták a fotókat festményeik előkészítésénél, és megvalósításánál is. És éltek is a lehetőséggel világszerte, így az Osztrák-Magyar Monarchiában is, ami a képzőművészetben is dualista, két központú volt. Az osztrák mestereknél, a bécsi akadémián tanuló magyarok szinte kivétel nélkül itthon futottak be karriert, ahogy ez történt Karl von Piloty tanítványai, Benczúr Gyula és Székely Bertalan esetében is.
A képek az Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti Gyűjteményében találhatók (forrás: MKE)
Székely az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde oktatójeként az 1876-77-es tanévtől volt a „boncalaktan”, az anatómia tanára is, egészen 1901-ig. Ebben az időszakban készültek el lovakról készített mozgástanulmányai is. Mert szerinte a ló mozgása minden más állat mozgásának a kulcsa, és azért is érdemes ezzel foglalkozni, mert a ló az ember mellett a művészek által legtöbbet ábrázolt élőlény. Mivel az ügetés és a vágta esetén szabad szemmel követhetetlenül gyorsan mozognak a ló lábai, ezért lényegében a patanyomokból és a ló anatómiájából következtetve rajzolta meg szemléltető tablóit – egy-egy mozgástípusra 12 fázist készítve. Így munkájával valahol a mozgófilmet is megelőlegezte, hiszen egy vágta, vagy ügetés képkockáit lelassítva, vagy éppen meg-megállítva, megbizonyosodhatunk arról, hogy mennyire helyesek voltak a Székely Bertalan által kikövetkeztetett fázisrajzok.
Székely tablóit 1992-ben már láthattuk a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Termében, emellett ott vannak az Europeana oldalán is, most pedig az október 30-ig tartó bécsi tárlaton vendégeskednek.
Pálffy Lajos