A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Konszenzus van abban, hogy kevés olyan tehetséges festőművész élt Magyarországon, mint Gruber Béla, aki a magyar sorsra oly jellemző módon 27 évesen, 1963-ban hagyott itt bennünket és több mint 1400 festményét grafikáját. Valamikor az Óbudai Hajógyárban volt segédmunkás, most az óbudai Kórház utcában nyílt szabadtéri kiállítás műveinek igényes reprodukcióiból.
Az ófalusi Tenk László tavalyi tárlata után, folytatva egy jó kezdeményezést, a fiatalon elhunyt Gruber Béla festészetét csodálhatja meg a járókelő az óbudai Fő térhez közel, a Kórház utcában. Ahol a régi Óbuda keveredik az újjal, a betonból készülttel. Az összezsúfolt panelek a Szentendrei út felé sétálva mindig rátelepednek az ember lelkére, de most ismét erőt meríthetünk itt egy kiállításból, melynek színei és formái lenyűgözőek. Gruber Bélától egyébként le volt nyűgözve a képzőn két mestere, Kmetty János és Bernáth Aurél is. Egymástól függetlenül mondogatták sokat, hogy az ifjú tehetségnek már nem tud mit adni a főiskola, munkássága olyan nemzeti kincs, amelynek védelme mindenki érdeke.
Gruber Béla és Bernáth Aurél, 1961 (fotó: Magyar Képzőművészeti Főiskola)
Apját a „málenkij robotban” elvesztő, a középiskolát abbahagyó, a hajógyári kitérő után a Képzőművészeti Főiskolára többszöri próbálkozás után bejutó és ott már érett művészként alkotó Grubert témái (műterembelső, csendéletek) és kompozíciói után sokan Cézanne-hoz hasonlítják, akit ő is a mintaképének tartott. Színvilága viszont a maga élénkségével továbblép Cézanne gyakori haloványságán. Mint ahogyan vélhetően túllépett volna hazai mesterein is. Mintha érezte volna a közelgő véget, alkotásainak túlnyomó többségét életének utolsó három esztendejében készítette el.
Sváby Lajos írta róla egy tanulmánykötet előszavában: „Gruber Béla igazi festő volt. Csak festő volt és semmi más. Úgy volt festő, hogy abba bele is halt. Úgy volt festő, hogy élete utolsó napján még jó képet festett. És nincs ennél nagyobb sors, és nem lehet ennél nagyobb élete festőnek.”
Pálffy Lajos
Gruber Béla festőművész rendhagyó, köztéri kiállítása az Óbudai Nyár keretében, a Kórház utcában.
Megnyitó: 2012. július 13-án, péntek 11 óra. A kiállítást megnyitja: Feledy Balázs művészeti író