a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Szabó Ákos negyedik hazatérése
Állok Szabó Ákos 1978-as önarcképe előtt, és csodálkozom.
Elképesztő a plaszticitás, a rajz finomsága, holott vászonra festett
olajképről van szó. Semmi mellébeszélés, elnagyolás, csak a színek és a
vonalak – közelít a tökéleteshez. A fojtó levegőjű Magyarországot
1965-ben elhagyó művész negyedik kiállítását rendezi meg a Forrás
Galéria.Szabó Ákos zongoristának készült, talán innen is ez az elképesztően könnyű kéz, ez a finomság. A Képzőt végül Bernáth Aurél osztályában végezte el, olyan nevekkel indult el a pályán, mint a barát és lelki társ Csernus Tibor, vagy Méhes László, Konkoly Gyula és Lakner László. „Szürnaturalizmusukkal” nem jutottak itthon sokra, a „három T”-ből a „tűrt” kategóriába tartoztak, komolyabb kiállítási lehetőségek nélkül. Talán ezért is volt könnyű a döntés, hogy egy évvel Csernus disszidálása után Szabó Ákos is hasonlóképpen használjon ki egy 1965-ös párizsi kiállítási meghívást. Mégpedig a Galerie Lambert invitálását, ahol aztán árulják is majd képeit. Folyamatosan dolgozik és jelentős helyeken vannak tárlatai, de innen Szabó olyannyira elmegy, hogy a rendszerváltozás után sem állít ki itthon. Végül Csernus „caravaggiós” időszakában készült képeivel együtt Szabó Ákos munkáit is elhozzák a Forrás galéria munkatársai 2009-ben Budapestre, ez az egyik első megmutatkozása a hazai közönség előtt. Amit később még két kisebb tárlat követ.
Csendélet lilahagymával
Ekkorra már egy sikeres pályafutást maga mögött tudható művészről beszélhetünk, aki Párizsban egyre inkább a hiperrealizmus felé fordult. A mostani válogatásban is találunk ilyen vásznakat már az ezredforduló utánról. Az 1936-os születésű Szabó mára sem veszít semmit frissességéből, elég csak rápillantani a Hajók a Granville-i kikötőben című idei vásznára. A Csokor vörös dáliával pedig egy olyan csendélet, amin szinte fürdik a napfényben a márványasztalra állított váza és virág. Tudjuk, hogy Szabó Ákos szívesen nyúlt bibliai témákhoz is, de itt most jobbára csendéleteket és tájrészleteket láthatunk. És mindjárt szemben a bejárattal a telefonáló Kosztolányi Dezsőt, a 2008-as pasztell pont olyan kvalitásokat mutat, mint Szabó olajképei. Aztán hasonló pózban, szintén pasztellel örökíti meg a harmincéves édesapját, de van itt egy fekete-fehér munka az anyjáról is. És ott sorakozik híres, 1992-es Liszt Ferenc-sorozatának hat ceruzarajza: a fokozatosan idősödő zeneszerzőről annak 45. és 74. életéve között készültek a portrék. Mondani sem kell, hogy Szabó Ákosnak a legnevesebb gyűjteményekben, többek között a Pompidou központban is őrzik képét, mesterségbeli tudásának párja nincs.
A művész 1978-as önarcképe
Amit újra és újra megállapíthatunk, ha végignézzük a kiállítást, és megállunk újra a már említett 1978-as önarckép előtt.
Nézem, hogy úszik el a dinnyehéj... míg fecseg a felszín, hallgat a mély – Szabó Ákos kiállítása
Forrás Galéria
2016. október 20. - november 11.
Pálffy Lajos