a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Berlinben alkotó magyar avantgárd festők művei Budapesten
Magyar avantgárd festők képeit, az 1920-as évek berlini magyar vonatkozásait mutatja be az a kiállítás, amely Berlin-Budapest 1919-1933, Képzőművészeti kapcsolatok Berlin és Budapest között címmel kedden nyílt Budapesten a Virág Judit Galériában. A tárlaton két nagyméretű Kádár Béla-festményt 90 év után láthat újra a magyar közönség.
Michael Müller-Verweyen, a Goethe Intézet igazgatója a kiállítás keddi budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a két ország közötti kulturális kapcsolatok ápolásában nemcsak az állami intézményeknek és archívumoknak van jelentős szerepük, hanem a magángalériáknak is. Hangsúlyozta: Berlin az 1920-as években egy fontos kulturális centrum volt Párizs mellett, rengeteg művészt, köztük írókat, képzőművészeket vonzott. Kelen Anna művészettörténész elmondta, hogy egy közösségi oldalon fedezte fel Kádár Béla két nagyméretű festményét, amelyek az életmű legerősebb korszakából származnak: abban a rövid periódusban készültek, amikor Kádár Béla berlini sikereivel bekerült a nemzetközi körforgásba. Hozzátette, hogy a külföldi magántulajdonban lévő képek egyéves tárgyalási folyamatnak köszönhetően láthatók csaknem egy évszázad után újra Magyarországon.
A Trió és a Concertina című alkotások 1926-ban készültek, amikor Kádár Béla Berlin és Budapest között ingázott. Ez a festő életművének az egyik leghiányosabb időszaka: műveinek nagy részét külföldön adta el, másik részük pedig megsemmisült. Kádár Béla ebben az időszakban rendszeres kiállítási lehetőséget kapott a berlini Der Sturm múzeumban, a nemzetközi avantgárd fellegvárában, a berlini művészeti élet központjában, ahol olyan világhírű művészek mutatkoztak be mint Kandinszkij, Klee vagy Moholy-Nagy. Később egy amerikai műgyűjtő közreműködésével felkérést kapott a New York-i Brooklyn Múzeumtól, ahol 1928-ban mutatkozhatott be kiállításon. Ezen a tárlaton látható volt a Trió és a Concertina is. A festő egy évet töltött a tengerentúlon, és a két képet később a kaliforniai San Diegóban is kiállították. Mint Kelen Anna elmondta, a képek történetét több amerikai múzeum segítségével sikerült az elmúlt évben felgöngyölíteni.
Kádár Béla Trió című festménye (forrás: viragjuditgaleria.hu)
A művészettörténész hangsúlyozta: Kádár Béla képei mellett a kiállításon látható többi műtárgy is azt bizonyítja, hogy a magyar festészet be tudott kapcsolódni a nemzetközi körforgásba. Hozzátette, hogy a tárlat az 1919 és 1933 közötti időszakot öleli fel, és az első olyan átfogó kiállítás, amely ennek a korszaknak a művészetét dolgozza fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy Berlin az 1920-as években, úgy mint Párizs a századfordulón, meghatározó szerepet töltött be számos magyar művész életében. Olyan alkotókat vonzott a német főváros, mint Berény Róbert, Czóbel Béla, Scheiber Hugó, Kassák Lajos, Tihanyi Lajos vagy Moholy-Nagy László, akiktől mind látható alkotás a most nyílt kiállításon. Az ingyenesen látogatható tárlat csaknem 150 műtárgyat vonultat fel: a festmények mellett szobrok, plakátok, kollázsok, valamint korabeli fotók és újságok is láthatók. A kiállításhoz kapcsolódva Budapest-Berlin címmel egy album is megjelent, amely a galéria művészettörténészeinek a korszak berlini magyar vonatkozásairól végzett kutatásait foglalja össze. A galéria tájékoztatása szerint a most nyílt tárlat egy háromrészes sorozat első darabja. A következő két kiállításon azokat a magyar festőművészeket mutatják be, akik aktív részesei és alakítói voltak Róma és Párizs művészeti életének a 20. század első felében.
MTI