a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

Firenze szobrászmestere

donatello

Ötszázötven éve, 1466. december 13-án halt meg Donatello, a 15. század legnagyobb olasz szobrásza, akinek legismertebb műve a Dávid-szobor. Pályájáról sokat tudunk, de személyiségéről, jelleméről szinte semmit.

Magánéletéről kevés hitelt érdemlő dokumentum maradt fenn, csupán annyi bizonyos, hogy egyszerű életet élt, soha nem nősült meg, gyerekei sem voltak. Mecénásaival állandó vitában állt, hiába függött tőlük anyagilag, mert nagy alkotói szabadságot követelt magának. Mélyrehatóan és részletesen ismerte az antik kultúrát, leginkább a klasszikus római művészet racionalitása volt kedvére való. Donato di Niccolo di Betto Bardi néven született egy firenzei gyapjúkártoló fiaként 1386-ban, művészneve a Donato kicsinyítőképzős alakja. Nem tudni, mikor kezdett szobrászattal foglalkozni, valószínűleg a firenzei dóm egyik kőfaragójától tanulta az alapokat. 1404 és 1407 között Ghiberti műhelyébe került, részt vett a firenzei dóm homlokzatának és harangtornyának szobrászati díszítésében, a keresztelőkápolna híres kapujának elkészítésében. Ekkor formázta meg először Dávidot, az életnagyságú, gótikus hatásokat tükröző márványszobrot a székesegyházba szánták, de végül a városházán, a Palazzo Vecchióban állították fel, és a zsarnokság elleni harc jelképe lett.

donatello
Donatello egy 16. századi portréképen (forrás: Wikimedia Commons)

Más korai alkotásai is a gótika hatását mutatják, mint például Szent János evangélista márvány ülőfigurája a dóm nyugati homlokzatán és a fából készített feszület a Santa Croce-templomban. Amikor a firenzei szenátus valamennyi céh számára kötelezővé tette, hogy védőszentjének szobrot állítson, Donatello Márk evangélista alakjának megformálásával egy csapásra első lett a firenzei szobrászok között. Alapvetően újat alkotott, szobrai már az új embereszményt testesítették meg, az erőteljes öntudatos embert. Hírneve gyorsan terjedt, újabb és újabb megrendeléseket kapott, így született első bronzszobra, a Santa Croce-templomban látható Toulouse-i Szent Lajos. A szobor fülkéjét és keretét feltehetően a híres szobrász és építész, Michelozzo társaságában készítette, akivel aztán csaknem tíz évig dolgozott együtt. Közös művük a nápolyi Baldassare Coscia kardinális fali síremléke, az egykor színes márványépítmény, a halott kardinális ravatalon fekvő bronzfigurája nagy hatást gyakorolt a későbbi monumentális fali síremlékek készítőire.

donatello
Szent János evangélista márvány ülőfigurája
a Santa Croce-templomban (forrás: Wikimedia Commons)

Az 1420-as években egyre több bronzszobrot alkotott, első Firenzén kívüli megbízatását is bronzszobor elkészítésére kapta. A sienai dóm keresztelő kútjának pártázatán táncoló, muzsikáló, meztelen fiúcskáival a kora reneszánsz egyik legkedveltebb motívumát vitte formai tökélyre. 1432-33-ban Rómában látogatott, és az út fordulatot hozott tevékenységében, olyan nagy hatást gyakorolt rá az ókori épületek festői gazdagsága. Tanulmányai eredményét Firenzébe való hazatérése után készült főművei, a bronz Dávid és az Angyali üdvözlet tanúsítják. A Dávid szobor körbejárható, minden oldalról megszemlélhető, szabadon álló akt, amelyet az első igazi reneszánsz szoborként tartanak számon. Az Angyali üdvözlet domborművének dekoratív síkokkal kitöltött hátterét és sokféle díszítését a római ókeresztény mozaikok ihlették. Az 1430-as évek végén olyan ábrázolási módok és feladatok iránt kezdett érdeklődni, amelyek igazán a következő nemzedéket foglalkoztatták. Művészetében a monumentális komolyságot a dekoratív, festői vonások és ennek megfelelően a világi témák váltották fel.

donatello david
A híres Dávid-szobor (forrás: Wikimedia Commons)

1446-ban elhagyta Firenzét, élete következő tíz évét Padovában töltötte. Ez idő alatt készült el két nagy művével, Gattamelata lovas szobrával és a Sant'Antonio-bazilika számára készített főoltárral. Az előbbire a híres velencei zsoldosvezér 1443-ban bekövetkezett halála után kapott felkérést, hasonló köztéri lovas szobrot addig csak kormányzók vagy uralkodók számára állítottak. Donatello 1447-ben látott munkához, a hadvezért győztes cézárként ábrázoló művel megrendelői annyira elégedettek voltak, hogy a szobrásznak kisebb vagyont fizettek. Bár Donatello alkotásának híre messze földre eljutott, a hatvanhét éves művész belső válságba került, munkakedve lecsökkent. Késői műveiben aszketikus, vezeklő alakokat ábrázolt, utolsó alkotásai közül kiemelkedik Judit és Holofernész bronzcsoportja. 1466. december 13-án bekövetkezett halálakor számos megrendelése maradt befejezetlen. Ő volt az első szobrász, akinek művei ékesen példázzák a quattrocento elemi teremtőerejét.

MTI

• Publikálva: 2016.12.13. 12:50 • Címke: évforduló