a rovat írásai

A laptop műtárggyá „magasztosulása”

Az okostelefonok és a hordozható számítógépek, közismertebb nevükön a laptopok korában miről is lehetne kiállítást rendezni, mint például az utóbbi, egyre nélkülözhetetlenebb tárgyak műtárggyá változtatásáról. Mert a képzőművész is folyamatosan reflektál az őt körülvevő világra, mint ahogyan az is hatással van az alkotóra.  Restart címmel a műalkotássá lett, avagy magasztosult laptopokból a szentendrei Barcsay Múzeumban látható kiállítás egészen május hetedikéig.

Kétszáz Rodin remekmű együtt

Életmű-kiállítással emlékezik a száz éve elhunyt August Rodinre a párizsi Grand Palais kiállítócsarnok. A modern szobrászat francia megteremtőjének mintegy kétszáz remekműve látható az egyik legjelentősebb francia kiállítóhelyen.

Glück Gábor a szerény és tehetséges festő

Glück Gábor (1912-1983) híres kárpátaljai festőművész, grafikus emlékkiállítása nyílt meg Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Csavarhúzóval esett neki a híres festménynek

Egy vélhetően zavart elméjű férfi megrongálta az egyik legjelentősebb 18. századi brit festő, Thomas Gainsborough Reggeli séta című festményét a National Gallery londoni múzeumban.

Kiállítás 2016 legjobb sajtófotóiból – Itt végiglapozhatja

Kétszázharmincnégy pályázó, 2284 pályázat és 6259 fotográfia. Ez volt a 35. Magyar Sajtófotó Pályázat, melynek a díjkiosztó ünnepsége 2017. március 27-én, hétfőn lesz a Capa Központban. A legjobb képekből összeállított kiállítás keddtől indul az egykori Ernst Múzeum termeiben, de itt már megnézheti a legjobb képeket.

Berény nem csak proletárdiktatúra festője volt

Százharminc éve, 1887. március 18-én született Berény Róbert festő, grafikus, a magyar vadak egyik meghatározó alakja, akinek nevét a Tanácsköztársaság Fegyverbe, fegyverbe! című plakátja tette ismertté.

DrMáriás bevette Debrecent

drMáriás legnagyobb hazai tárlatát rendezik meg a debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti központban: a szombaton nyíló tárlaton a művésznek kétszáz, az elmúlt harminc évben készült alkotása lesz látható - jelentette be a kiállítás kurátora a készülő kiállítás sajtóbejárásán.

Japánban hódít Szigetvár védelmével együtt a Szláv eposz

Tokióban látható Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. Ez az első eset, hogy a 20 nagyméretű vászonból álló sorozatot teljes egészében külföldön is láthatják az érdeklődők. Mucha a szlávok dicső tettei közé sorolja Szigetvár 1566-os hősies védelmét is.

Kiállítás, amin nem lehet csak úgy végigrohanni

Világjelek címmel nyílt kiállítás Kunkovács László fotográfus, néprajzkutató Belső-Ázsia és Szibéria sziklarajzait és népéletét feltáró képeiből pénteken a Magyarság Házában, ahol a fotókat tartalmazó kötetet is bemutatták.

Megvettük Benczúr és Csernus képeit

Csernus Tibor hat festménye, valamint Benczúr Gyula monumentális alkotása kerül hamarosan közgyűjteményekbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának eredményeként – tájékoztatta a jegybank hétfőn az MTI-t.

Az idős Munch San Franciscóba érkezett

Edvard Munch norvég festő számos, köztük hét, az Egyesült Államokban még soha be nem mutatott művét állítja ki júniustól októberig a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum.

Művészet összes cikke »

Firenze szobrászmestere

donatello

Ötszázötven éve, 1466. december 13-án halt meg Donatello, a 15. század legnagyobb olasz szobrásza, akinek legismertebb műve a Dávid-szobor. Pályájáról sokat tudunk, de személyiségéről, jelleméről szinte semmit.

Magánéletéről kevés hitelt érdemlő dokumentum maradt fenn, csupán annyi bizonyos, hogy egyszerű életet élt, soha nem nősült meg, gyerekei sem voltak. Mecénásaival állandó vitában állt, hiába függött tőlük anyagilag, mert nagy alkotói szabadságot követelt magának. Mélyrehatóan és részletesen ismerte az antik kultúrát, leginkább a klasszikus római művészet racionalitása volt kedvére való. Donato di Niccolo di Betto Bardi néven született egy firenzei gyapjúkártoló fiaként 1386-ban, művészneve a Donato kicsinyítőképzős alakja. Nem tudni, mikor kezdett szobrászattal foglalkozni, valószínűleg a firenzei dóm egyik kőfaragójától tanulta az alapokat. 1404 és 1407 között Ghiberti műhelyébe került, részt vett a firenzei dóm homlokzatának és harangtornyának szobrászati díszítésében, a keresztelőkápolna híres kapujának elkészítésében. Ekkor formázta meg először Dávidot, az életnagyságú, gótikus hatásokat tükröző márványszobrot a székesegyházba szánták, de végül a városházán, a Palazzo Vecchióban állították fel, és a zsarnokság elleni harc jelképe lett.

donatello
Donatello egy 16. századi portréképen (forrás: Wikimedia Commons)

Más korai alkotásai is a gótika hatását mutatják, mint például Szent János evangélista márvány ülőfigurája a dóm nyugati homlokzatán és a fából készített feszület a Santa Croce-templomban. Amikor a firenzei szenátus valamennyi céh számára kötelezővé tette, hogy védőszentjének szobrot állítson, Donatello Márk evangélista alakjának megformálásával egy csapásra első lett a firenzei szobrászok között. Alapvetően újat alkotott, szobrai már az új embereszményt testesítették meg, az erőteljes öntudatos embert. Hírneve gyorsan terjedt, újabb és újabb megrendeléseket kapott, így született első bronzszobra, a Santa Croce-templomban látható Toulouse-i Szent Lajos. A szobor fülkéjét és keretét feltehetően a híres szobrász és építész, Michelozzo társaságában készítette, akivel aztán csaknem tíz évig dolgozott együtt. Közös művük a nápolyi Baldassare Coscia kardinális fali síremléke, az egykor színes márványépítmény, a halott kardinális ravatalon fekvő bronzfigurája nagy hatást gyakorolt a későbbi monumentális fali síremlékek készítőire.

donatello
Szent János evangélista márvány ülőfigurája
a Santa Croce-templomban (forrás: Wikimedia Commons)

Az 1420-as években egyre több bronzszobrot alkotott, első Firenzén kívüli megbízatását is bronzszobor elkészítésére kapta. A sienai dóm keresztelő kútjának pártázatán táncoló, muzsikáló, meztelen fiúcskáival a kora reneszánsz egyik legkedveltebb motívumát vitte formai tökélyre. 1432-33-ban Rómában látogatott, és az út fordulatot hozott tevékenységében, olyan nagy hatást gyakorolt rá az ókori épületek festői gazdagsága. Tanulmányai eredményét Firenzébe való hazatérése után készült főművei, a bronz Dávid és az Angyali üdvözlet tanúsítják. A Dávid szobor körbejárható, minden oldalról megszemlélhető, szabadon álló akt, amelyet az első igazi reneszánsz szoborként tartanak számon. Az Angyali üdvözlet domborművének dekoratív síkokkal kitöltött hátterét és sokféle díszítését a római ókeresztény mozaikok ihlették. Az 1430-as évek végén olyan ábrázolási módok és feladatok iránt kezdett érdeklődni, amelyek igazán a következő nemzedéket foglalkoztatták. Művészetében a monumentális komolyságot a dekoratív, festői vonások és ennek megfelelően a világi témák váltották fel.

donatello david
A híres Dávid-szobor (forrás: Wikimedia Commons)

1446-ban elhagyta Firenzét, élete következő tíz évét Padovában töltötte. Ez idő alatt készült el két nagy művével, Gattamelata lovas szobrával és a Sant'Antonio-bazilika számára készített főoltárral. Az előbbire a híres velencei zsoldosvezér 1443-ban bekövetkezett halála után kapott felkérést, hasonló köztéri lovas szobrot addig csak kormányzók vagy uralkodók számára állítottak. Donatello 1447-ben látott munkához, a hadvezért győztes cézárként ábrázoló művel megrendelői annyira elégedettek voltak, hogy a szobrásznak kisebb vagyont fizettek. Bár Donatello alkotásának híre messze földre eljutott, a hatvanhét éves művész belső válságba került, munkakedve lecsökkent. Késői műveiben aszketikus, vezeklő alakokat ábrázolt, utolsó alkotásai közül kiemelkedik Judit és Holofernész bronzcsoportja. 1466. december 13-án bekövetkezett halálakor számos megrendelése maradt befejezetlen. Ő volt az első szobrász, akinek művei ékesen példázzák a quattrocento elemi teremtőerejét.

MTI

• Publikálva: 2016.12.13. 12:50 • Címke: évforduló