a rovat írásai

Plagizált a leggazdagabb szobrász

Plágiummal és szerzői jogsértéssel vádolják az ismert amerikai szobrászművészt, Jeff Koonst egy nemrég kiállított köztéri alkotása miatt.

Szinyei Merse és Gulácsy a sztár Kieselbachéknál is

Szinyei Merse Pál és Gulácsy Lajos egy-egy remekműve mellett Berény Róbert, Tihanyi Lajos és Kádár Béla több alkotására is licitálhatnak az érdeklődők a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, amelyet péntek este tartanak a budapesti Hotel Marriottban. A Virág Judit Galéria tavaszi árverésén szintén egy-egy jelentősebb Gulácsy és Szinyei Merse munka került kalapács alá.

100 ezer látogatónál jár a madridi magyar kiállítás

Várhatóan mintegy százezer látogatóval zár vasárnap a budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből Remekművek Budapestről – A reneszánsztól az avantgárdig címmel megrendezett kiállítás a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban.

Gulácsy-kép lett az árverés bajnoka

Gulácsy Lajos Séta a régi olasz városban című olajfestménye kelt el a legmagasabb áron a Virág Judit Galéria hétfő esti tavaszi árverésén, amelyen többek között Szinyei-Merse Pál, Nemes Lampérth József, Tihanyi Lajos és Mednyánszky László műveire licitálhattak az érdeklődők a Budapesti Kongresszusi Központban.

Az összecsomagolható, kiteríthető szobrok mestere

A Mexikóban élő és alkotó Kepenyes Pál szobrászművész műveit bemutató kiállítás nyílt Káosz címmel a Pesti Vigadóban.

Nyit a magyar pavilon Velencében

Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor Peace on Earth! (Békét a világnak!) című kiállításával nyílik meg pénteken az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonja.

Aki meghallotta a csend szavát - Emlékkiállítás Somos Miklósnak

Somos Miklós Munkácsy-díjas festőművész művészetét bemutató emlékkiállítás nyílik csütörtökön Budapesten, a Pesti Vigadó galériájában. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szervezésében megvalósuló tárlatra a családi hagyatékból olyan műveket válogattak az 1960-as évektől 2009-ig, Somos Miklós haláláig terjedő időszakból, amelyek jól reprezentálják művészeti korszakainak jellegzetességeit – hangsúlyozta Somos Éva jogörökös, a festőművész lánya az MTI-nek.

Dürert is látni Szombathelyen

A Szombathelyi Képtár háromezer grafikából álló, több ritkaságot is tartalmazó gyűjteményéből nyílik tárlat, tájékoztatta az MTI-t a kiállítás kurátora.

A vizualitás nyelvén ő beszél magyarul a legszebben

Korniss Dezső (1908-1984) képzőművész alkotásaiból látható válogatás szerdától Tücsöktánc a lét határán címmel a Szentendrei Képtárban.

Üvöltővé festette át X. Ince pápát

Huszonöt éve, 1992. április 28-án halt meg Francis Bacon ír-angol festő, a múlt század egyik legjelentősebb és legkülönlegesebb autodidakta művésze.

Kalapács alatt Schiele első jegyzett munkája

Egon Schiele osztrák festőművész első jelentős, női aktot ábrázoló olajfestményére licitálhatnak az érdeklődők a Sotheby's aukciósház május 16-ára meghirdetett New York-i árverésén.

Művészet összes cikke »

Leghíresebb művével konkurenciát csinált saját magának

feszty leadSzázhatvan éve, 1856. december 24-én született Feszty Árpád festő, a magyarok bejövetelét ábrázoló híres körkép alkotója.

A Komárom vármegyei Ógyallán (ma: Hurbanovo, Szlovákia) látta meg a napvilágot, ahol szüleinek vendéglőjük volt. A családot eredetileg Rehrenbecknek hívták, a Feszty név apja keresztnevének (Szilveszter) becézéséből származik. Árpádnak tizenhárom testvére volt, de az élénk természetű, nagy képzelőerővel megáldott gyerek hamar kitűnt a többi közül kézügyességével. Tizenhat évesen megszökött a gimnáziumból, s mivel hazamenni nem mert, gyalog vágott az országnak. Kecskeméten beállt vándorszínésznek, de egy idő után ebből is elege lett, s visszaült az iskolapadba. Tizennyolc évesen – immáron szülei beleegyezésével – Münchenbe ment képezni magát, de két év múlva visszatért Budapestre. Nemsokára Párizsba költözött, 1878-ban a nemzetközi világtárlaton nagy sikert aratott Delelő című képével. Még ugyanebben az esztendőben Velencébe ment, ahol a lagúnákról festett kelendő képeket. Egy évvel később ógyallai műtermében festette Pusztai találkozás télen című nagy vásznát, amely a szakmai körök érdeklődését is kiváltotta. Az egyre ismertebb festőnek Gyulai Pál és Ipolyi Arnold szerzett 1880-ban bécsi ösztöndíjat.

feszty portre oszk
Feszty Árpád portréja (forrás: OSZK)

A császárvárosban festette meg Golgota című híres képét, melyet csakhamar követett a Levétel a keresztről és a Szent Gellért. Művészetének láttató erejéről tanúskodnak zsánerképei is (Kárvallottak, Bányaszerencsétlenség). Feszty a historizáló, akadémikus festészet jellegzetes, elismert képviselője volt. Az Operaház első emeleti társalgójának (foyer) oldalfalait a hangok eredetét ábrázoló kilenc képe (kagylóbúgás, madárdal, patakcsörgedezés, nimfák tánca, a faun zenéje, viharzúgás, Szapphó zenéje, visszhang, csigakürt) díszíti. 1891-ben, párizsi útja során megnézte Jean-Baptiste-Édouard Detaille és Alphonse-Marie-Adolphe de Neuville 1883-ban készült, A francia hadsereg című monumentális körképét, és elhatározta, hogy hasonló méretekben festi meg a bibliai özönvíz történetét. (Az akkoriban nagy divatnak örvendő, igen nagy méretű festményeket rendszerint kisebb részekből, kör alakú vázon állították össze, és a közönség a kör közepén szemlélhette a műveket, amelyek teljesen valószerű hatást keltettek.) Feszty felesége, Jókai Róza – a híres író fogadott lánya, Laborfalvi Róza vér szerinti unokája, maga is festőművész – megrettent a hír hallatán, mert tudta, milyen hatalmas összegeket emészt fel egy ilyen vállalkozás. Fesztyt végül apósa, Jókai Mór beszélte rá arra, hogy ha már nem hajlandó elállni tervétől, inkább a honfoglalást fesse meg, hiszen közeledik az ezredik évforduló.

feszty jokai jokai oszk
Feszty Árpád, Jókai Róza, és Jókai Mór Feszty műtermében (Fotó: OSZK)

Feszty Árpád jeles művészek, köztük Barcsay Adolf, Mednyánszky László, Mihalik Dániel, Spányi Béla és felesége, Jókai Róza közreműködésével 1893-ban kezdett hozzá a honfoglalás eseményeinek megfestéséhez. A magyarok bejövetelének avató ünnepségére 1894. pünkösd vasárnapján került sor. A korabeli sajtó így írt róla: „Feszty a körképpel konkurenciát csinált saját magának. Őt most a körkép festőjének ismerik és csak annak. Pedig mielőtt ezt a populáris képet megalkotta volna, kimagaslott festőtársai közül.” Az egész országból megindult a zarándoklat a 120 méter kerületű, 15 méter magas festmény megtekintésére, de hiába özönlöttek a belépőjegyet váltó látogatók, a számlák kifizetése után a művész még így is 10 ezer forintnyi veszteséget tudhatott a magáénak. 1899-ben családjával Firenzébe költözött, ahonnan tárcákat és novellákat küldött haza, amelyek az irodalmi elismerést is meghozták számára. A toszkán városban festette meg Krisztus siratása (1901) című triptichonját is. 1902-ben hazatért, újult erővel dolgozott, 1912-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Az egyre betegesebb Feszty ereje egyre fogyott, s 1914. június 1-jén az Adriai-tenger melletti Lovranban meghalt. Életéről Masa lánya írt monográfiát, aki szülei példáját követve szintén festőművész lett.

feszty
Részlet a körképből

A hányatott sorsú körkép ma már régi fényében látható az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, utolsó – látogatási időben végzett – restaurálása a közelmúltban fejeződött be. A panorámakép népszerűsége mind a mai napig töretlen, 1995-ös átadása óta több mint négy és fél millióan keresték fel. A Feszty-körkép Alapítvány 2016-ot Feszty Árpád-emlékévvé nyilvánította a festőművész születésének 160. éve és a Feszty-körkép megfestésének 120. évfordulója alkalmából.

MTI

• Publikálva: 2016.12.23. 15:48 • Címke: évforduló