a rovat írásai

Hogyan segítheti egy művész a rendőrség munkáját?

Számos tudományág együttműködésének eredményeként hiánypótló kriminalisztikai tananyag jelent meg a Semmelweis Kiadó gondozásában, Dr. Anti Csaba László szerkesztésében, melynek illusztrációit Kőnig Frigyes professzor, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) Művészi Anatómia, Rajz és Geometria Tanszékének vezetője, valamint Ángyán Gergő intermédia szakos hallgató készítették – közölte az MKE .

Kalapács alá kerül Makovecz világhírű épülete

Árverésen kínálják megvételre hárommillió euróért (918 millió forintért) a 25 évvel ezelőtti sevillai világkiállítás magyar pavilonját, Makovecz Imre híres munkáját.

Kalapács alá kerül Monet szemüvege is

Claude Monet francia impresszionista festő hagyatékához tartozó műalkotásokat és személyes tárgyakat árverez el a Christie's aukciósház Hongkongban.

Elindult a második Art Capital Szentendrén

Szentendre képzőművészeti kínálata nemzetközi összehasonlításban is kivételesen gazdag. Szeptember 7-24. között ez tovább gazdagodik a másodszor megszervezett Art Capital fesztivállal, amelyen nagyszámú kiállítás és művészeti program és különleges résztvevők sokasága várja a látogatókat, áll a Ferenczy Múzeumi Centrumnak, a fesztivál szervezőjének közleményében.

Nagyjavításon Arany János szobra

Csütörtökön szállítják el és kezdik meg a restaurálását a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum kertjében álló Arany János-szoborcsoportnak az Arany-emlékév és a Múzeumkert rekonstrukciójának keretében.

Megtalálták Baselitz ellopott képeit

Georg Baselitz világhírű német festő 15 lopott művét találta meg a német rendőrség, a visszaszerzett alkotások együttes értéke 2,5 millió euró (765 millió forint).

100 eldobható gépet kaptak a hajléktalanok

Megnyílt és egy hónapon át lesz látható a hajléktalan emberek fotóit bemutató MyBudapest Photo Project Az utca más képen. Az utcán másképpen című kiállítás a FUGÁ-ban.

Fél évszázados a zebegényi Szőnyi emlékmúzeum és szabadiskola

Ötven éves lett a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum és Szabadiskola. A fél évszázadra jubileumi ünnepséggel emlékezik vissza a közösség és Zebegény önkormányzata.

Capa most állandó kiállítást kap

A világ egyetlen, Robert Capa fotóit bemutató állandó kiállítása nyílik meg a fővárosi Capa Központban az intézmény kibővítését és felújítását követően, 2018 októberében, jelentette be Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára kedden Budapesten.

A tengerbe temetik a híres festőt

Életének 104. évében elhunyt Karl Otto Götz német festő, a háború utáni korszak absztrakt művészetének úttörője a Rajna-Pfalz tartományban lévő westerwaldi otthonában.

Online együtt Van Gogh öt napraforgója

Rendhagyó módon, egynapos online kiállítás keretében mutat be Vincent van Gogh napraforgós festményei közül ötöt a londoni nemzeti galéria hétfőn.

Művészet összes cikke »

Leghíresebb művével konkurenciát csinált saját magának

feszty leadSzázhatvan éve, 1856. december 24-én született Feszty Árpád festő, a magyarok bejövetelét ábrázoló híres körkép alkotója.

A Komárom vármegyei Ógyallán (ma: Hurbanovo, Szlovákia) látta meg a napvilágot, ahol szüleinek vendéglőjük volt. A családot eredetileg Rehrenbecknek hívták, a Feszty név apja keresztnevének (Szilveszter) becézéséből származik. Árpádnak tizenhárom testvére volt, de az élénk természetű, nagy képzelőerővel megáldott gyerek hamar kitűnt a többi közül kézügyességével. Tizenhat évesen megszökött a gimnáziumból, s mivel hazamenni nem mert, gyalog vágott az országnak. Kecskeméten beállt vándorszínésznek, de egy idő után ebből is elege lett, s visszaült az iskolapadba. Tizennyolc évesen – immáron szülei beleegyezésével – Münchenbe ment képezni magát, de két év múlva visszatért Budapestre. Nemsokára Párizsba költözött, 1878-ban a nemzetközi világtárlaton nagy sikert aratott Delelő című képével. Még ugyanebben az esztendőben Velencébe ment, ahol a lagúnákról festett kelendő képeket. Egy évvel később ógyallai műtermében festette Pusztai találkozás télen című nagy vásznát, amely a szakmai körök érdeklődését is kiváltotta. Az egyre ismertebb festőnek Gyulai Pál és Ipolyi Arnold szerzett 1880-ban bécsi ösztöndíjat.

feszty portre oszk
Feszty Árpád portréja (forrás: OSZK)

A császárvárosban festette meg Golgota című híres képét, melyet csakhamar követett a Levétel a keresztről és a Szent Gellért. Művészetének láttató erejéről tanúskodnak zsánerképei is (Kárvallottak, Bányaszerencsétlenség). Feszty a historizáló, akadémikus festészet jellegzetes, elismert képviselője volt. Az Operaház első emeleti társalgójának (foyer) oldalfalait a hangok eredetét ábrázoló kilenc képe (kagylóbúgás, madárdal, patakcsörgedezés, nimfák tánca, a faun zenéje, viharzúgás, Szapphó zenéje, visszhang, csigakürt) díszíti. 1891-ben, párizsi útja során megnézte Jean-Baptiste-Édouard Detaille és Alphonse-Marie-Adolphe de Neuville 1883-ban készült, A francia hadsereg című monumentális körképét, és elhatározta, hogy hasonló méretekben festi meg a bibliai özönvíz történetét. (Az akkoriban nagy divatnak örvendő, igen nagy méretű festményeket rendszerint kisebb részekből, kör alakú vázon állították össze, és a közönség a kör közepén szemlélhette a műveket, amelyek teljesen valószerű hatást keltettek.) Feszty felesége, Jókai Róza – a híres író fogadott lánya, Laborfalvi Róza vér szerinti unokája, maga is festőművész – megrettent a hír hallatán, mert tudta, milyen hatalmas összegeket emészt fel egy ilyen vállalkozás. Fesztyt végül apósa, Jókai Mór beszélte rá arra, hogy ha már nem hajlandó elállni tervétől, inkább a honfoglalást fesse meg, hiszen közeledik az ezredik évforduló.

feszty jokai jokai oszk
Feszty Árpád, Jókai Róza, és Jókai Mór Feszty műtermében (Fotó: OSZK)

Feszty Árpád jeles művészek, köztük Barcsay Adolf, Mednyánszky László, Mihalik Dániel, Spányi Béla és felesége, Jókai Róza közreműködésével 1893-ban kezdett hozzá a honfoglalás eseményeinek megfestéséhez. A magyarok bejövetelének avató ünnepségére 1894. pünkösd vasárnapján került sor. A korabeli sajtó így írt róla: „Feszty a körképpel konkurenciát csinált saját magának. Őt most a körkép festőjének ismerik és csak annak. Pedig mielőtt ezt a populáris képet megalkotta volna, kimagaslott festőtársai közül.” Az egész országból megindult a zarándoklat a 120 méter kerületű, 15 méter magas festmény megtekintésére, de hiába özönlöttek a belépőjegyet váltó látogatók, a számlák kifizetése után a művész még így is 10 ezer forintnyi veszteséget tudhatott a magáénak. 1899-ben családjával Firenzébe költözött, ahonnan tárcákat és novellákat küldött haza, amelyek az irodalmi elismerést is meghozták számára. A toszkán városban festette meg Krisztus siratása (1901) című triptichonját is. 1902-ben hazatért, újult erővel dolgozott, 1912-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Az egyre betegesebb Feszty ereje egyre fogyott, s 1914. június 1-jén az Adriai-tenger melletti Lovranban meghalt. Életéről Masa lánya írt monográfiát, aki szülei példáját követve szintén festőművész lett.

feszty
Részlet a körképből

A hányatott sorsú körkép ma már régi fényében látható az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, utolsó – látogatási időben végzett – restaurálása a közelmúltban fejeződött be. A panorámakép népszerűsége mind a mai napig töretlen, 1995-ös átadása óta több mint négy és fél millióan keresték fel. A Feszty-körkép Alapítvány 2016-ot Feszty Árpád-emlékévvé nyilvánította a festőművész születésének 160. éve és a Feszty-körkép megfestésének 120. évfordulója alkalmából.

MTI

• Publikálva: 2016.12.23. 15:48 • Címke: évforduló