a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

A második leghíresebb mexikói muralista

suqierios lead

Százhúsz éve, 1896. december 29-én született David Alfaro Siqueiros, a mexikói muralisták csoportjának meghatározó alakja.

Születési helye és ideje sokáig vitatott volt, de néhány éve előkerült anyakönyvi kivonata, amelyben az 1896-os évszám és az amerikai határhoz közeli Chihuahua városa szerepel. Eredeti neve José de Jesús Alfaro Siqueiros volt, a David nevet csak később vette fel, mert első felesége Michelangelo Dávid-szobrához hasonlította. Vallásos nagypolgári családból származott, anyja elvesztése után anyai nagyszülei nevelték, 1908-tól Mexikóvárosban tanult. Tizenöt évesen már részt vett egy diáksztrájk szervezésében a művészeti iskolában, sikerült elérniük az akadémikus oktatás liberalizálását. Tizennyolc évesen félbehagyta tanulmányait, és csatlakozott a Victoriano Huerta elnök diktatúrája ellen harcoló forradalmi hadsereghez. Ettől kezdve élete végéig összefonódott politikai és művészi munkássága, bár sokak szerint inkább a politika szakította meg újra és újra alkotói tevékenységét. Művészeti tanulmányait 1919-től Európában folytatta, Párizsban megismerte Paul Cézanne műveit, és itt találkozott a szintén mexikói Diego Riverával, akivel körbeutazták Olaszországot, hogy a reneszánsz freskókat tanulmányozzák. 1921-ben marxistaként tért haza, és kiadta a forradalmi művészet manifesztumának szánt Vida Americana kiáltványát. Programja szerint a modern mexikói művészetnek vissza kell térnie a gyarmatosítás előtti hagyományokhoz, az indián népi örökséghez.

siquerios
Büszkén vállalta a mesztic Mexikói örökséget, ez a festményeiből is kiolvasható

Siqueiros, Rivera és José Orosco, akiket a nagy mexikói muralista hármasnak neveznek, az azték és olmék kultúrából merített, büszkén vállalták a mesztic (fehér és indián keverék) Mexikó örökségét, szenvedélyes és monumentális alkotásaikban társadalmi mondanivalót is megfogalmaztak. Kibontakozásuknak az adott teret, hogy a forradalom örökségét szavakban felvállaló kormányok népszerűsíteni akarták annak eszméit a javarészt írástudatlan emberek között. A három festő 1922-ben közösen készítette el a Nemzeti Előkészítő Iskola falait díszítő Mítoszok című freskót. Monumentális alkotásaikat ezután Mexikóváros középületein jeleníthették meg, hatalmas alakjaik között akad paraszt, bányász, föld nélkül maradt indián, munkafelügyelő, kövér bankár. Megfestették a felfegyverezett nép hőseit és zsarnokait, munkáját, ünnepeit, történelmét.

Orozco, Siqueiros és Rivera
Orozco, Siqueiros és Rivera: a nagy hármas (forrás: eldiario24.com)

Az elismertség és az elutasítás végletei között hányódó Siqueiros soha nem hagyott fel a politizálással. Szerkesztette a kommunista párt szócsövének számító El Machete című lapot, tevékenysége miatt többször letartóztatták, még börtönbe is zárták. Agitált munkások között, megalakította a Forradalmi Festők, Szobrászok és Vésnökök Szakszervezetét. Elkezdte festeni a Munkás temetését, amelyet nem fejezhetett be, az elkészült munkát a nézeteit ellenző diákok megrongálták, a következő oktatási miniszter pedig fehérre meszeltette. 1932-ben Los Angelesbe ment, ahol két muráliája készült el. A jelentősebb, a Tropical America című az Egyesült Államok és Latin-Amerika kapcsolatát egy keresztre feszített indiánnal szimbolizálta. Művét többen kommunista propagandának minősítették, és fél év után lefestették, restaurációja csak napjainkban kezdődött meg. A művész 1936-ban New Yorkban festőiskolát alapított, új technikai eljárásokkal kísérletezett. Modern ipari festékanyagokkal dolgozott, és a hatalmas felületekre szórópisztollyal vitte fel az anyagot. Freskói mellett Uruguayban és Argentínában is festett táblaképeket. A spanyol polgárháború kitörése után, 1937-ben Spanyolországba utazott, több köztársasági brigádnak volt a parancsnoka. Visszatérve Mexikóba folytatta művészeti és politikai tevékenységét, Sztálin elvakult híveként 1940-ben részt vett a Mexikóban menedéket talált Trockij elleni egyik sikertelen merényletben. A támadás után letartóztatták, de végül elengedték.

siquerios
Legnagyobb falfestménye

A második világháború alatt antifasiszta műveket festett, de elfogadott állami felkéréseket is. Készített falfestményt az egyik mexikói egyetemnek, és ekkoriban festette legnagyobb, 450 négyzetméteres művét Habsburg Miksa császár egykori rezidenciája, a mostani Történelmi Múzeum falára.

Lecumberri, México, D.F., 1960. Archivo fotográfico Héctor y María García siquerios
1960-ban a börtönben (forrá
s: Galería Fundación Héctor García/Wikimedia Commons)

A vezetést nyíltan bíráló Siqueirost 1960-ban a vasutasok sztrájkjának támogatása miatt börtönbüntetésre ítélték, s csak 1964-ben engedték ki a nemzetközi tiltakozás hatására. Szabadulása után azonnal dolgozni kezdett, de a politikával sem hagyott fel, bírálta a vietnami háborút, hitet tett Fidel Castro kubai kommunista rendszere mellett. A művész és forradalmár 1974. január 6-án halt meg Cuernavacában. Felfokozott színeivel, absztrakt és figurális elemeket merészen egyesítő munkásságával önálló stíluskorszakot, a monumentális-dekoratív festészet korszakát teremtette meg.

MTI

• Publikálva: 2016.12.27. 19:07 • Címke: évforduló