a rovat írásai

Szinyei Merse, Rippl-Rónai és Vaszary is Madridba utazott

Remekművek Budapestről – A reneszánsztól az avantgárdig címmel mutatja be a budapesti Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének 500 évet átfogó, 90 alkotását pénteken nyíló nagyszabású kiállításán a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeum. A tárlatot VI. Fülöp spanyol király és Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében nyitják meg.

Azok a nagy szürke felületek az atomerőműveken

Hosszú évekig tartó kutatás eredményeként Magyarországra kerültek Viktor Vasarely atomerőművek díszítéséhez készített tanulmányainak másolatai – tájékoztatta Cserháti András az MTI-t.

Kondor Béla kapott még két hetet Vásárhelyen

Két héttel meghosszabbították, így a hónap végéig látható Jelet hagyni címmel Kondor Béla gyűjteményes kiállítása a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban – tájékoztatott a közgyűjtemény munkatársa.

Klimt Falusi kertje az árverés sztárja

Gustav Klimt Bauerngarten (Falusi kert) című 1907-es festménye a Sotheby's március elsejei londoni árverésének fő tétele.

Meghalt a mangaka, aki mindent maga rajzolt

Meghalt 69 éves korában Tanigucsi Dzsiro, az egyik leghíresebb japán mangaművész, japánul mangaka – írta a rajzoló műveinek franciaországi kiadója, a Casterman közlése nyomán a BBC.

Elviszik a hat tonnás festményt

Új kiállítóhelyre szállítják át az amerikai polgárháború 1864-es atlantai csatáját ábrázoló hatalmas panorámafestményt, amelynek szétszedését, eredeti helyéről való kiemelését daruk fogják segíteni.

Barokk kincsek a Magyar Királyságból

A korabeli Magyar Királyság északi részéhez köthető, neves közép-európai alkotók műhelyeiből származó mintegy 160 műkincset mutat be a Barokk kincsei. Pozsony és Krakkó között című kiállítás, mely péntektől tekinthető meg a krakkói Nemzeti Múzeumban.

Míg mások lázadtak, ők képeket vettek

A modern művészet felemelkedését mutatja be új szemszögből egy különleges magángyűjteménnyel az oxfordi Ashmolean Múzeum. A gyűjtők, Stanley és Ursula a hatvanas években Párizsban jártak egyetemre, itt alapozták meg páratlan gyűjteményüket.

Jó másfél év, és kinyit a Szépművészeti

Az év végére befejeződik a Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciója, a látogatók előtt pedig – a műtárgyak visszaköltöztetése után – 2018 őszén nyílik meg a megújult épület.

Bath városában jött össze a Bruegel família

Egy szenzációs új felfedezés is látható az angliai, bathi Holburne Múzeum hétvégén nyíló kiállításán, amelyen a Bruegel-dinasztia munkáit mutatják be.

Vasarely-reinkarnációk Párizsban

Victor Vasarely, az op-art, vagyis az optikai művészet atyja halálának 20. évfordulójára emlékeznek fiatal magyar festők és grafikusok a Párizsi Magyar Intézetben.

Művészet összes cikke »

A második leghíresebb mexikói muralista

suqierios lead

Százhúsz éve, 1896. december 29-én született David Alfaro Siqueiros, a mexikói muralisták csoportjának meghatározó alakja.

Születési helye és ideje sokáig vitatott volt, de néhány éve előkerült anyakönyvi kivonata, amelyben az 1896-os évszám és az amerikai határhoz közeli Chihuahua városa szerepel. Eredeti neve José de Jesús Alfaro Siqueiros volt, a David nevet csak később vette fel, mert első felesége Michelangelo Dávid-szobrához hasonlította. Vallásos nagypolgári családból származott, anyja elvesztése után anyai nagyszülei nevelték, 1908-tól Mexikóvárosban tanult. Tizenöt évesen már részt vett egy diáksztrájk szervezésében a művészeti iskolában, sikerült elérniük az akadémikus oktatás liberalizálását. Tizennyolc évesen félbehagyta tanulmányait, és csatlakozott a Victoriano Huerta elnök diktatúrája ellen harcoló forradalmi hadsereghez. Ettől kezdve élete végéig összefonódott politikai és művészi munkássága, bár sokak szerint inkább a politika szakította meg újra és újra alkotói tevékenységét. Művészeti tanulmányait 1919-től Európában folytatta, Párizsban megismerte Paul Cézanne műveit, és itt találkozott a szintén mexikói Diego Riverával, akivel körbeutazták Olaszországot, hogy a reneszánsz freskókat tanulmányozzák. 1921-ben marxistaként tért haza, és kiadta a forradalmi művészet manifesztumának szánt Vida Americana kiáltványát. Programja szerint a modern mexikói művészetnek vissza kell térnie a gyarmatosítás előtti hagyományokhoz, az indián népi örökséghez.

siquerios
Büszkén vállalta a mesztic Mexikói örökséget, ez a festményeiből is kiolvasható

Siqueiros, Rivera és José Orosco, akiket a nagy mexikói muralista hármasnak neveznek, az azték és olmék kultúrából merített, büszkén vállalták a mesztic (fehér és indián keverék) Mexikó örökségét, szenvedélyes és monumentális alkotásaikban társadalmi mondanivalót is megfogalmaztak. Kibontakozásuknak az adott teret, hogy a forradalom örökségét szavakban felvállaló kormányok népszerűsíteni akarták annak eszméit a javarészt írástudatlan emberek között. A három festő 1922-ben közösen készítette el a Nemzeti Előkészítő Iskola falait díszítő Mítoszok című freskót. Monumentális alkotásaikat ezután Mexikóváros középületein jeleníthették meg, hatalmas alakjaik között akad paraszt, bányász, föld nélkül maradt indián, munkafelügyelő, kövér bankár. Megfestették a felfegyverezett nép hőseit és zsarnokait, munkáját, ünnepeit, történelmét.

Orozco, Siqueiros és Rivera
Orozco, Siqueiros és Rivera: a nagy hármas (forrás: eldiario24.com)

Az elismertség és az elutasítás végletei között hányódó Siqueiros soha nem hagyott fel a politizálással. Szerkesztette a kommunista párt szócsövének számító El Machete című lapot, tevékenysége miatt többször letartóztatták, még börtönbe is zárták. Agitált munkások között, megalakította a Forradalmi Festők, Szobrászok és Vésnökök Szakszervezetét. Elkezdte festeni a Munkás temetését, amelyet nem fejezhetett be, az elkészült munkát a nézeteit ellenző diákok megrongálták, a következő oktatási miniszter pedig fehérre meszeltette. 1932-ben Los Angelesbe ment, ahol két muráliája készült el. A jelentősebb, a Tropical America című az Egyesült Államok és Latin-Amerika kapcsolatát egy keresztre feszített indiánnal szimbolizálta. Művét többen kommunista propagandának minősítették, és fél év után lefestették, restaurációja csak napjainkban kezdődött meg. A művész 1936-ban New Yorkban festőiskolát alapított, új technikai eljárásokkal kísérletezett. Modern ipari festékanyagokkal dolgozott, és a hatalmas felületekre szórópisztollyal vitte fel az anyagot. Freskói mellett Uruguayban és Argentínában is festett táblaképeket. A spanyol polgárháború kitörése után, 1937-ben Spanyolországba utazott, több köztársasági brigádnak volt a parancsnoka. Visszatérve Mexikóba folytatta művészeti és politikai tevékenységét, Sztálin elvakult híveként 1940-ben részt vett a Mexikóban menedéket talált Trockij elleni egyik sikertelen merényletben. A támadás után letartóztatták, de végül elengedték.

siquerios
Legnagyobb falfestménye

A második világháború alatt antifasiszta műveket festett, de elfogadott állami felkéréseket is. Készített falfestményt az egyik mexikói egyetemnek, és ekkoriban festette legnagyobb, 450 négyzetméteres művét Habsburg Miksa császár egykori rezidenciája, a mostani Történelmi Múzeum falára.

Lecumberri, México, D.F., 1960. Archivo fotográfico Héctor y María García siquerios
1960-ban a börtönben (forrá
s: Galería Fundación Héctor García/Wikimedia Commons)

A vezetést nyíltan bíráló Siqueirost 1960-ban a vasutasok sztrájkjának támogatása miatt börtönbüntetésre ítélték, s csak 1964-ben engedték ki a nemzetközi tiltakozás hatására. Szabadulása után azonnal dolgozni kezdett, de a politikával sem hagyott fel, bírálta a vietnami háborút, hitet tett Fidel Castro kubai kommunista rendszere mellett. A művész és forradalmár 1974. január 6-án halt meg Cuernavacában. Felfokozott színeivel, absztrakt és figurális elemeket merészen egyesítő munkásságával önálló stíluskorszakot, a monumentális-dekoratív festészet korszakát teremtette meg.

MTI

• Publikálva: 2016.12.27. 19:07 • Címke: évforduló