a rovat írásai

Szentendrén van a 100 évig lappangó Czóbel

A 104 évig lappangó Czóbel-festmény, a Ringelspiel (Körhinta) volt a BÁV novemberi aukciójának szenzációja. Most három hónapig Szentendrén, a Czóbel-múzeumban nézhetik meg eme elveszettnek hitt színpompás alkotást.

Százezer látogatót célzott meg az Art Capital

Erősíteni akarják a szentendrei Art Capital nemzetközi jellegét a szervezők, 2017-ben a kiállítások kurátori rendszerben valósulnak meg, a kurátorok pedig többek között Lengyelországból, Romániából, Németországból, Szlovéniából, Finnországból, Oroszországból és Spanyolországból érkeznek.

Értékmentés másképp: Itthon a páratlan Kossuth-fénykép

Igazi kuriózum, egy Kossuth Lajosról 1852 tavaszán Amerikában készült dagerrotípia került nemrégiben a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára gyűjteményébe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) letétjeként. A felbecsülhetetlen értékű darabot 25 ezer dollárért vásárolta meg a Nemzeti Bank az Értéktár Program újabb állomásaként.

Karddal és ecsettel is harcolt az önkény ellen

Száz éve, 1917. január 10-én halt meg Madarász Viktor, a magyar romantikus történelmi festészet nagy alakja. Jogot tanult, 1848-ban honvédnek állt, végül forradalmár festő lett, de később vaskereskedésel is foglalkozott.

A második leghíresebb mexikói muralista

Százhúsz éve, 1896. december 29-én született David Alfaro Siqueiros, a mexikói muralisták csoportjának meghatározó alakja.

Leghíresebb művével konkurenciát csinált saját magának

Százhatvan éve, 1856. december 24-én született Feszty Árpád festő, a magyarok bejövetelét ábrázoló híres körkép alkotója.

Firenze szobrászmestere

Ötszázötven éve, 1466. december 13-án halt meg Donatello, a 15. század legnagyobb olasz szobrásza, akinek legismertebb műve a Dávid-szobor. Pályájáról sokat tudunk, de személyiségéről, jelleméről szinte semmit.

​Ma: forradalmi művészet filléres papíron

A művészet és a politika néha egészen közel kerül egymáshoz – így volt ez Kassák Lajos és a Ma esetében is. Elég csak körbenézni a Kassák Múzeum legújabb kiállításán, és láthatjuk, milyen szimpátiával viszonyultak a Kassák körül csoportosuló művészek (is) az 1919-es proletárdiktatúrához. Árnyalja a képet, hogy Kassák nyílt levélben fordult Kun Bélához, amiért az elvtársaktól alapos fejmosást kapott.

​A Háromkirályok Szentendrére lovagoltak

Az adventi és a karácsonyi időszakban Szentendrén látható Ferenczy Károly egyik legismertebb alkotása, a Háromkirályok. A Magyar Nemzeti Galéria által őrzött alkotás a Ferenczy Múzeumban tekinthető meg.

​Balladák, románcok, cigányok – Szentandrássy István a Várkert Bazárban

1979-ben a zalai Csapiban összegyűlt egy csapat, a hazai cigányság talán legjobbjai. Szentandrássy István Kossuth-díjas festő is ott volt abban a negyven évvel ezelőtti táborban. Ahol találkozott Péli Tamással, és a tanítványa lett 13 hosszú éven át. A mester már meghalt, a tanítvány munkáiból most a Várkert Bazárban láthatunk egy kis ízelítőt.

​Gajzágó Sándor vendégsége Gross Arnoldéknál

Ha úgy érezzük, hogy végképp rátelepedett a lelkünkre a november, sétáljunk el a faleveles, nedves és hangos Bartók Béla úton az Arnoldo Galériáig, és üljünk be egy finom teára Gross Arnold itt maradt világába.

Művészet összes cikke »

A második leghíresebb mexikói muralista

suqierios lead

Százhúsz éve, 1896. december 29-én született David Alfaro Siqueiros, a mexikói muralisták csoportjának meghatározó alakja.

Születési helye és ideje sokáig vitatott volt, de néhány éve előkerült anyakönyvi kivonata, amelyben az 1896-os évszám és az amerikai határhoz közeli Chihuahua városa szerepel. Eredeti neve José de Jesús Alfaro Siqueiros volt, a David nevet csak később vette fel, mert első felesége Michelangelo Dávid-szobrához hasonlította. Vallásos nagypolgári családból származott, anyja elvesztése után anyai nagyszülei nevelték, 1908-tól Mexikóvárosban tanult. Tizenöt évesen már részt vett egy diáksztrájk szervezésében a művészeti iskolában, sikerült elérniük az akadémikus oktatás liberalizálását. Tizennyolc évesen félbehagyta tanulmányait, és csatlakozott a Victoriano Huerta elnök diktatúrája ellen harcoló forradalmi hadsereghez. Ettől kezdve élete végéig összefonódott politikai és művészi munkássága, bár sokak szerint inkább a politika szakította meg újra és újra alkotói tevékenységét. Művészeti tanulmányait 1919-től Európában folytatta, Párizsban megismerte Paul Cézanne műveit, és itt találkozott a szintén mexikói Diego Riverával, akivel körbeutazták Olaszországot, hogy a reneszánsz freskókat tanulmányozzák. 1921-ben marxistaként tért haza, és kiadta a forradalmi művészet manifesztumának szánt Vida Americana kiáltványát. Programja szerint a modern mexikói művészetnek vissza kell térnie a gyarmatosítás előtti hagyományokhoz, az indián népi örökséghez.

siquerios
Büszkén vállalta a mesztic Mexikói örökséget, ez a festményeiből is kiolvasható

Siqueiros, Rivera és José Orosco, akiket a nagy mexikói muralista hármasnak neveznek, az azték és olmék kultúrából merített, büszkén vállalták a mesztic (fehér és indián keverék) Mexikó örökségét, szenvedélyes és monumentális alkotásaikban társadalmi mondanivalót is megfogalmaztak. Kibontakozásuknak az adott teret, hogy a forradalom örökségét szavakban felvállaló kormányok népszerűsíteni akarták annak eszméit a javarészt írástudatlan emberek között. A három festő 1922-ben közösen készítette el a Nemzeti Előkészítő Iskola falait díszítő Mítoszok című freskót. Monumentális alkotásaikat ezután Mexikóváros középületein jeleníthették meg, hatalmas alakjaik között akad paraszt, bányász, föld nélkül maradt indián, munkafelügyelő, kövér bankár. Megfestették a felfegyverezett nép hőseit és zsarnokait, munkáját, ünnepeit, történelmét.

Orozco, Siqueiros és Rivera
Orozco, Siqueiros és Rivera: a nagy hármas (forrás: eldiario24.com)

Az elismertség és az elutasítás végletei között hányódó Siqueiros soha nem hagyott fel a politizálással. Szerkesztette a kommunista párt szócsövének számító El Machete című lapot, tevékenysége miatt többször letartóztatták, még börtönbe is zárták. Agitált munkások között, megalakította a Forradalmi Festők, Szobrászok és Vésnökök Szakszervezetét. Elkezdte festeni a Munkás temetését, amelyet nem fejezhetett be, az elkészült munkát a nézeteit ellenző diákok megrongálták, a következő oktatási miniszter pedig fehérre meszeltette. 1932-ben Los Angelesbe ment, ahol két muráliája készült el. A jelentősebb, a Tropical America című az Egyesült Államok és Latin-Amerika kapcsolatát egy keresztre feszített indiánnal szimbolizálta. Művét többen kommunista propagandának minősítették, és fél év után lefestették, restaurációja csak napjainkban kezdődött meg. A művész 1936-ban New Yorkban festőiskolát alapított, új technikai eljárásokkal kísérletezett. Modern ipari festékanyagokkal dolgozott, és a hatalmas felületekre szórópisztollyal vitte fel az anyagot. Freskói mellett Uruguayban és Argentínában is festett táblaképeket. A spanyol polgárháború kitörése után, 1937-ben Spanyolországba utazott, több köztársasági brigádnak volt a parancsnoka. Visszatérve Mexikóba folytatta művészeti és politikai tevékenységét, Sztálin elvakult híveként 1940-ben részt vett a Mexikóban menedéket talált Trockij elleni egyik sikertelen merényletben. A támadás után letartóztatták, de végül elengedték.

siquerios
Legnagyobb falfestménye

A második világháború alatt antifasiszta műveket festett, de elfogadott állami felkéréseket is. Készített falfestményt az egyik mexikói egyetemnek, és ekkoriban festette legnagyobb, 450 négyzetméteres művét Habsburg Miksa császár egykori rezidenciája, a mostani Történelmi Múzeum falára.

Lecumberri, México, D.F., 1960. Archivo fotográfico Héctor y María García siquerios
1960-ban a börtönben (forrá
s: Galería Fundación Héctor García/Wikimedia Commons)

A vezetést nyíltan bíráló Siqueirost 1960-ban a vasutasok sztrájkjának támogatása miatt börtönbüntetésre ítélték, s csak 1964-ben engedték ki a nemzetközi tiltakozás hatására. Szabadulása után azonnal dolgozni kezdett, de a politikával sem hagyott fel, bírálta a vietnami háborút, hitet tett Fidel Castro kubai kommunista rendszere mellett. A művész és forradalmár 1974. január 6-án halt meg Cuernavacában. Felfokozott színeivel, absztrakt és figurális elemeket merészen egyesítő munkásságával önálló stíluskorszakot, a monumentális-dekoratív festészet korszakát teremtette meg.

MTI

• Publikálva: 2016.12.27. 19:07 • Címke: évforduló