a rovat írásai

Hermann Nitsch állatvédőkkel meccsel

Csaknem húszezer aláírás gyűlt össze Hermann Nitsch osztrák akcionista művész 150. akciója ellen, amelyet nyáron tervez Tasmániában. Az állatvédők szerint „tiszteletlen″ egy korábban megölt bika bevonása a júniusi Dark Mofo Fesztivál keretében tartandó performanszba.

Kikeltette Poincheval a tojásokat

Három hét kotlás után kiköltött kilenc tyúktojást Abraham Poincheval francia művész a performanszának helyet adó párizsi múzeum csütörtöki közleménye szerint.

Vásznairól sugárzik az életöröm, a buja testek és a kiadós táplálkozás dicsérete

Kevesen mondhatják el magukról, hogy nevük már életükben stílusirányzatot jelöl. Közéjük tartozik a 85. születésnapját április 19-én ünneplő Fernando Botero kolumbiai festő és szobrász, a művészettörténészek ugyanis az ő sajátos hangulatú műveinek érzékeltetésére alkották meg a „boterizmus″ műszót.

Róth ablaküvegei Bukarestben

A román főváros a következő állomása a Róth Miksa üvegfestő- és mozaikművész fő műveit és életpályáját bemutató kiállításnak – közölte a Balassi Intézet bukaresti központja.

Kárpit3 Apokalipszis a Vigadóban

Tizenöt ország 35 művészének alkotása mellett egy hetven magyar alkotó által megszőtt nagy kárpitfal is látható lesz a Magyar Kárpitművészek Egyesületének harmadik nemzetközi kortárs kiállításán, amely Kárpit3 Apokalipszis vagy globális fenntarthatóság címmel szerdától látható a Pesti Vigadó VI. emeleti kiállítótermében.

Kínai szépérzet a festészetben, kalligráfiában és a pecsétvésésben

Megnyitották a Kínai Nemzeti Művészeti Akadémia Keletről... című képzőművészeti kiállítását hétfőn a Pesti Vigadóban.

Itt az Újragondolt Czóbel 2.0

Újrarendezve, külföldről, köz- és magángyűjteményektől kölcsönkapott új képekkel nyílt meg szombaton az Újragondolt Czóbel 2.0 című állandó kiállítás a festő nevét viselő szentendrei múzeumban.

Bukta, feLugossy és Szirtes Szentendrén levitál

Levitáció címmel nyílt meg Bukta Imre, feLugossy László és Szirtes János képzőművészek kiállítása szombaton a szentendrei MűvészetMalomban.

3,6 milliárd forint egy szitanyomatért

Andy Warhol amerikai pop-art művész Mao Ce-tungot ábrázoló portréja 12,6 millió dollárért (3,6 milliárd forint) kelt el egy hongkongi árverésen – írta a BBC hírportálja.

Kondor a Testőrpalotában

A magyar képzőművészet második világháború utáni nemzedékének egyik legfontosabb alkotója, Kondor Béla munkáiból rendez kiállítást a Várkert Bazár Testőrpalotájában a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart).

Dalí Pápán

Salvador Dalí műveiből nyílik kiállítás a pápai Esterházy-kastélyban szombaton, a tárlat középpontjában az a száz színes fametszet áll, amelyet a katalán szürrealista művész Dante Isteni színjátékához készített illusztrációként – közölte a kastélyt üzemeltető Pápai Platán Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-vel.

Művészet összes cikke »

A második leghíresebb mexikói muralista

suqierios lead

Százhúsz éve, 1896. december 29-én született David Alfaro Siqueiros, a mexikói muralisták csoportjának meghatározó alakja.

Születési helye és ideje sokáig vitatott volt, de néhány éve előkerült anyakönyvi kivonata, amelyben az 1896-os évszám és az amerikai határhoz közeli Chihuahua városa szerepel. Eredeti neve José de Jesús Alfaro Siqueiros volt, a David nevet csak később vette fel, mert első felesége Michelangelo Dávid-szobrához hasonlította. Vallásos nagypolgári családból származott, anyja elvesztése után anyai nagyszülei nevelték, 1908-tól Mexikóvárosban tanult. Tizenöt évesen már részt vett egy diáksztrájk szervezésében a művészeti iskolában, sikerült elérniük az akadémikus oktatás liberalizálását. Tizennyolc évesen félbehagyta tanulmányait, és csatlakozott a Victoriano Huerta elnök diktatúrája ellen harcoló forradalmi hadsereghez. Ettől kezdve élete végéig összefonódott politikai és művészi munkássága, bár sokak szerint inkább a politika szakította meg újra és újra alkotói tevékenységét. Művészeti tanulmányait 1919-től Európában folytatta, Párizsban megismerte Paul Cézanne műveit, és itt találkozott a szintén mexikói Diego Riverával, akivel körbeutazták Olaszországot, hogy a reneszánsz freskókat tanulmányozzák. 1921-ben marxistaként tért haza, és kiadta a forradalmi művészet manifesztumának szánt Vida Americana kiáltványát. Programja szerint a modern mexikói művészetnek vissza kell térnie a gyarmatosítás előtti hagyományokhoz, az indián népi örökséghez.

siquerios
Büszkén vállalta a mesztic Mexikói örökséget, ez a festményeiből is kiolvasható

Siqueiros, Rivera és José Orosco, akiket a nagy mexikói muralista hármasnak neveznek, az azték és olmék kultúrából merített, büszkén vállalták a mesztic (fehér és indián keverék) Mexikó örökségét, szenvedélyes és monumentális alkotásaikban társadalmi mondanivalót is megfogalmaztak. Kibontakozásuknak az adott teret, hogy a forradalom örökségét szavakban felvállaló kormányok népszerűsíteni akarták annak eszméit a javarészt írástudatlan emberek között. A három festő 1922-ben közösen készítette el a Nemzeti Előkészítő Iskola falait díszítő Mítoszok című freskót. Monumentális alkotásaikat ezután Mexikóváros középületein jeleníthették meg, hatalmas alakjaik között akad paraszt, bányász, föld nélkül maradt indián, munkafelügyelő, kövér bankár. Megfestették a felfegyverezett nép hőseit és zsarnokait, munkáját, ünnepeit, történelmét.

Orozco, Siqueiros és Rivera
Orozco, Siqueiros és Rivera: a nagy hármas (forrás: eldiario24.com)

Az elismertség és az elutasítás végletei között hányódó Siqueiros soha nem hagyott fel a politizálással. Szerkesztette a kommunista párt szócsövének számító El Machete című lapot, tevékenysége miatt többször letartóztatták, még börtönbe is zárták. Agitált munkások között, megalakította a Forradalmi Festők, Szobrászok és Vésnökök Szakszervezetét. Elkezdte festeni a Munkás temetését, amelyet nem fejezhetett be, az elkészült munkát a nézeteit ellenző diákok megrongálták, a következő oktatási miniszter pedig fehérre meszeltette. 1932-ben Los Angelesbe ment, ahol két muráliája készült el. A jelentősebb, a Tropical America című az Egyesült Államok és Latin-Amerika kapcsolatát egy keresztre feszített indiánnal szimbolizálta. Művét többen kommunista propagandának minősítették, és fél év után lefestették, restaurációja csak napjainkban kezdődött meg. A művész 1936-ban New Yorkban festőiskolát alapított, új technikai eljárásokkal kísérletezett. Modern ipari festékanyagokkal dolgozott, és a hatalmas felületekre szórópisztollyal vitte fel az anyagot. Freskói mellett Uruguayban és Argentínában is festett táblaképeket. A spanyol polgárháború kitörése után, 1937-ben Spanyolországba utazott, több köztársasági brigádnak volt a parancsnoka. Visszatérve Mexikóba folytatta művészeti és politikai tevékenységét, Sztálin elvakult híveként 1940-ben részt vett a Mexikóban menedéket talált Trockij elleni egyik sikertelen merényletben. A támadás után letartóztatták, de végül elengedték.

siquerios
Legnagyobb falfestménye

A második világháború alatt antifasiszta műveket festett, de elfogadott állami felkéréseket is. Készített falfestményt az egyik mexikói egyetemnek, és ekkoriban festette legnagyobb, 450 négyzetméteres művét Habsburg Miksa császár egykori rezidenciája, a mostani Történelmi Múzeum falára.

Lecumberri, México, D.F., 1960. Archivo fotográfico Héctor y María García siquerios
1960-ban a börtönben (forrá
s: Galería Fundación Héctor García/Wikimedia Commons)

A vezetést nyíltan bíráló Siqueirost 1960-ban a vasutasok sztrájkjának támogatása miatt börtönbüntetésre ítélték, s csak 1964-ben engedték ki a nemzetközi tiltakozás hatására. Szabadulása után azonnal dolgozni kezdett, de a politikával sem hagyott fel, bírálta a vietnami háborút, hitet tett Fidel Castro kubai kommunista rendszere mellett. A művész és forradalmár 1974. január 6-án halt meg Cuernavacában. Felfokozott színeivel, absztrakt és figurális elemeket merészen egyesítő munkásságával önálló stíluskorszakot, a monumentális-dekoratív festészet korszakát teremtette meg.

MTI

• Publikálva: 2016.12.27. 19:07 • Címke: évforduló