A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
110 éve született Domanovszky Endre, a polgári osztályból induló festő, aki már gimnazista korában rajzversenyt nyert, főiskolásként rangos helyeken állított ki, de aztán a kommunistákkal együtt megérkező szocialista realizmus egyik sokat foglalkoztatott képviselője lett. Pontosabban annak tartották, de hát ő jóval több volt, mint egy propagandisztikus világot megjelenítő szakmunkás.
Domanovszky Endre tipikus polgári értelmiségi családból származott, az apja történész volt és az összes testvére is értelmiségi pályára került. Rajzi tehetsége korán megmutatkozott, egy középiskolai országos rajzverseny megnyerése után 1926-ban egyenes út vezetett számára a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, a kor sokat foglalkoztatott festőjének, Glatz Oszkárnak az osztályába. Már a főiskolás évek alatt felfedezték tehetségét, kiállíthatott a Műcsarnokban rendezett szalonokon és az Ernst Múzeumban is. Stílusa igazodván korához a római iskolára jellemző, expresszív jegyeket felmutató festészet, amiben a római tanulmányút után is alkot. Elvégezvén a Képzőt az Iparművészeti Főiskolán kapott állást 1931-ben, és még ebben az esztendőben hozzáfogott kárpittervezéshez. Nagyméretű alkotásait felesége valósította meg szövőszékén. 1936-ban ezekkel a kárpitokkal mutatkozott be a Velencei Biennálén is, majd rá egy évre a párizsi világkiállításon, ahol egy fontos elismerést is sikerült begyűjtenie.
Jairus lányának a feltámasztása (forrás: biblia.hu)
Minden adott volt hát ahhoz, hogy egy jelentős művészi pályát fusson be, de közbeszólt a II. világháború, annak Magyarországra nézvén egészen szomorú következményeivel. Domanovszky a háborús években az alakos kompozíciók helyett tájképeket festett, majd amikor a Képzőművészeti Főiskola vezetését és oktatói gárdáját is lecserélték, meghívták ide tanárnak. Hogy miért számított polgári származása és korábbi nemritkán vallásos témái ellenére megbízhatónak, azt csak találgatni lehet. Minden esetre nagy lendülettel vetette bele magát a tanításba, és nemsokára az új rendszer sokat foglalkoztatott művésze is lett. 1953-ban a testvéri Szovjetunióban rendezett mezőgazdasági kiállítás magyar pavilonjának hét hatalmas pannóját festi meg, amiért meg is kapja 46 évesen a Kossuth-díjat. Két év múlva a rendszer egyik legnagyobb büszkesége, a Dunai Vasmű bejáratához festhet óriási méretben, a siker most sem marad el, 1956-ban megérkezik a második Kossuth-díj is. És még ez évben kinevezik a Képzőművészeti Főiskola igazgatójának, és a főiskolai forradalmi események ellenére az is maradt egészen 1973-ig.
Munkás és paraszt szövetség Sztálinvársban (forrás: htomi77.blogspot.hu)
Közben 1961-ban a debreceni pályaudvar előcsarnokába fest két hatalmas freskót, 1968-ban pedig a gödöllői egyetemre készíthet gyümölcsszedést ábrázoló méretes mozaikot. 1969-ben Vas megye műemlékeit festi fel a Megyei Tanács falára, végül a miskolci nehézipari egyetem rektori tanácstermébe készíthet három 10 x 3 méteres falikárpitot. Kohászok, martinászok, sarlók és kalapácsok is vannak ezeken a munkákon, de abban egyetért a szakma, hogy Domanovszky korának legjobb murális művésze volt. Maradjon is így meg emlékeinkben.
Pálffy Lajos