A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Leonardo da Vinci (1452-1519) a firenzei San Donato a Scopeto kolostor oltára számára készítette a festményt, amelyet 1482-ben félbehagyott, amikor a milánói udvarba költözött. Az alkotás a Mediciek kezébe került, akiknek magángyűjteménye szolgáltatta később az Uffizi Képtár alapját - írta a The Art Newspaper című kulturális hírportál. A kolostorba végül Filippino Lippi festménye került, amelyet ma az Uffiziben láthatnak az érdeklődők, hamarosan ismét Da Vinci fiatalkori remekművének társaságában. A 246-szor 243 centiméteres Leonardo-festmény a 15. század egyik leggyakoribb témáját, a gyermek Jézus születését és a három napkeleti bölcs Betlehembe érkezését dolgozta fel. Kortársaihoz képest azonban Leonardo újított is: a kép közepén levő Szűz Máriát és gyermekét számtalan alak, közöttük lovas harcosok veszik körbe, és a festményen építkezés és természeti táj is látható.
Még restaurálás előtt (forrás: maszol.ro)
Az addigra már teljesen megbarnult, „láthatatlan″ képet 2011-ben vitték el a világhírű Opificio delle Pietre Dure (OPD) firenzei restaurátorlaboratóriumba, ahol az első egy évben a kép állagának felmérése folyt. Az elmúlt hat év eredményét március 28. és szeptember 24. között vehetik szemügyre az érdeklődők. Ugyancsak megmentett alkotások lesznek a főszereplői az intézmény március végétől látható másik új kiállításának is. A tárlaton a közép-olaszországi Marche tartományt sújtó tavalyi földrengésekben megrongálódott templomokból és múzeumokból kimenekített műalkotások kapnak helyet. A művek a középkor és a 18. század közötti időszakból származnak. A belépők árának egy részéből a földmozgások sújtotta területek kulturális örökségeinek helyreállítását támogatják. Az Uffizi Képtár igazgatója, Eike Schmidt szerint az intézmény három olyan kiállítással zárja az évet, amelyek a képtár gyűjteményéhez valamilyen módon kötődő "forradalmárokra" fókuszálnak. Az egyik ilyen személy Luther Márton, akit idősebb Lucas Cranach tett halhatatlanná; a másik Leopoldo de' Medici bíboros, akinek magángyűjteményét még ma is őrzi az Uffizi; nem utolsó sorban pedig Eizenstein, akinek az olaszországi reneszánsz művészet iránti rajongása kerül terítékre.
(mti)