a rovat írásai

Kétszáz Rodin remekmű együtt

Életmű-kiállítással emlékezik a száz éve elhunyt August Rodinre a párizsi Grand Palais kiállítócsarnok. A modern szobrászat francia megteremtőjének mintegy kétszáz remekműve látható az egyik legjelentősebb francia kiállítóhelyen.

Glück Gábor a szerény és tehetséges festő

Glück Gábor (1912-1983) híres kárpátaljai festőművész, grafikus emlékkiállítása nyílt meg Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Csavarhúzóval esett neki a híres festménynek

Egy vélhetően zavart elméjű férfi megrongálta az egyik legjelentősebb 18. századi brit festő, Thomas Gainsborough Reggeli séta című festményét a National Gallery londoni múzeumban.

Kiállítás 2016 legjobb sajtófotóiból – Itt végiglapozhatja

Kétszázharmincnégy pályázó, 2284 pályázat és 6259 fotográfia. Ez volt a 35. Magyar Sajtófotó Pályázat, melynek a díjkiosztó ünnepsége 2017. március 27-én, hétfőn lesz a Capa Központban. A legjobb képekből összeállított kiállítás keddtől indul az egykori Ernst Múzeum termeiben, de itt már megnézheti a legjobb képeket.

Berény nem csak proletárdiktatúra festője volt

Százharminc éve, 1887. március 18-én született Berény Róbert festő, grafikus, a magyar vadak egyik meghatározó alakja, akinek nevét a Tanácsköztársaság Fegyverbe, fegyverbe! című plakátja tette ismertté.

DrMáriás bevette Debrecent

drMáriás legnagyobb hazai tárlatát rendezik meg a debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti központban: a szombaton nyíló tárlaton a művésznek kétszáz, az elmúlt harminc évben készült alkotása lesz látható - jelentette be a kiállítás kurátora a készülő kiállítás sajtóbejárásán.

Japánban hódít Szigetvár védelmével együtt a Szláv eposz

Tokióban látható Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. Ez az első eset, hogy a 20 nagyméretű vászonból álló sorozatot teljes egészében külföldön is láthatják az érdeklődők. Mucha a szlávok dicső tettei közé sorolja Szigetvár 1566-os hősies védelmét is.

Kiállítás, amin nem lehet csak úgy végigrohanni

Világjelek címmel nyílt kiállítás Kunkovács László fotográfus, néprajzkutató Belső-Ázsia és Szibéria sziklarajzait és népéletét feltáró képeiből pénteken a Magyarság Házában, ahol a fotókat tartalmazó kötetet is bemutatták.

Megvettük Benczúr és Csernus képeit

Csernus Tibor hat festménye, valamint Benczúr Gyula monumentális alkotása kerül hamarosan közgyűjteményekbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának eredményeként – tájékoztatta a jegybank hétfőn az MTI-t.

Az idős Munch San Franciscóba érkezett

Edvard Munch norvég festő számos, köztük hét, az Egyesült Államokban még soha be nem mutatott művét állítja ki júniustól októberig a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum.

Hlinka Városi Szimmetriája a legjobbak között

A legjobbak közé választotta Hlinka Zsolt Városi Szimmetria (Urban Symmetry) elnevezésű sorozatát kedden az idei Sony World Photography Awards szakmai zsűrije; a magyar fotós munkája így a világ 10 legjobbja közé került a Professzionális Építészet kategóriában – közölte a Sony kommunikációs ügynöksége az MTI-vel kedden.

Művészet összes cikke »

Tényleg, mi is marad a médiaművészeből?

ludwig_muzeum_lead

A Ludwig Múzeum új kiállítása a médiaművészet magyarországi kezdeteitől napjainkig tartó időszakot, a folyamatosan megújuló technológiákat alkalmazó művészek munkásságát mutatja be a Ludwig-gyűjteményben található műalkotásokon keresztül – közölte az intézmény.

A kiállításon a technikai médiumok felhasználásával készült alkotások teljes skáláját bemutatják, vagyis a 20. század második felére jellemző médiaművészet (fotó, film, videó, analóg technikai eszközöket használó művek) és a 21. századi újmédia művészet (digitális technológiákon alapuló művek) egyaránt a kiállítótérbe kerül. A cél az alkotások olyan prezentációja, amely a művek mellett az alkotói elképzelésekre, a mű létrejöttének folyamatára, s ezzel együtt a hosszú távú megőrzés lehetőségeire koncentrál. Mint a közlemény fogalmaz, a művészek tobzódnak a naponta szaporodó új technikai lehetőségekben, amelyeket tudatosan alkalmaznak munkájuk során, és egyre inkább elmozdulnak az összetett műtárgyhordozók és a médiaművészet irányába. A hagyományos műtárgyak restaurálásával ellentétben a médiaművészeti tárgyak romlása gyorsabb, így állandó kihívást jelent a múzeum számára.

ludwig
(Forrás: ludwigmuseum.hu)

A megőrzés szempontjából a fizikai és technikai értelemben vett eredeti állapot jelentésének újraértelmezése elkerülhetetlen, fontos, hogy válaszokat kapjunk a művek keletkezési körülményeiről, a technikai eszközök fontosságáról, jelentéséről. Nem csupán a digitális fájl megőrzéséről van szó, annál sokkal összetettebb a feladat, hiszen a művet, annak rétegeit és jelentéstartalmát is meg kell őrizni. Lényeges a terjesztés és sokszorosítás problémája, az, hogy a művészek milyen összetevőket használnak a munka során, sőt az is, hogy hogyan mutatható be a mű akkor, ha a művész fizikai jelenléte nem lehetséges.

ludwig
(Forrás: ludwigmuseum.hu)

A hatvanas évektől kezdve nálunk is több művész kezdett el a performansz területén működni. Olyan akciókat hajtottak végre, amelyek az akkori magyarországi politikai helyzetben szinte elképzelhetetlenek voltak. Ezeket a műveket csak a jelenlévők látták, és kizárólag dokumentumokon maradtak fenn. Így a fotó és a videó képzőművészeti felhasználásának fontos vonulatává vált dokumentáló funkciójuk. A dokumentáció mára az egyetlen bizonyítékká vált, amely „helyettesíti” a művet. A nyolcvanas években a polaroid fotók analóg technikával készültek, a videót szintén analóg technikával sokszorosították. A kilencvenes években a polaroid fotókat digitalizálták (szkennelték) és digitálisan nagyították, a digitalizáltan konvertált videóról CD-másolatok készültek. Azonban egy katódcsöves monitoron bemutatott, ma már szemcsés és szétesőnek tűnő videó minősége is jelentéssel bír. Ezeknek a műveknek az összetevője az idő, ezért a fő kérdés az, hogy mi a műtárgy ma és mit kell megőrizni a jövő számára?

ludwig
(Forrás: ludwigmuseum.hu)

A kiállítás a műfaj magyarországi kezdeteitől a rendszerváltásig tartó időszakot, és a folyamatosan változó technológiákat alkalmazó művészek munkásságát fogja át: Bódy Gábor, Hajas Tibor munkáit érintve Tót Endrén, Maurer Dórán, St.Auby Tamáson, Koncz Andráson keresztül Kele Judit akciójáig. A kiállítás középpontjában Forgács Péter, Walicky Tamás, Sugár János, Szirtes János, Andreas Fogarasi és a Ludwig gyűjteményében megtalálható olyan más művészek munkái állnak, melyek átfogó képet nyújtanak a médiaművészet főbb irányzatairól, ugyanakkor a műfaj speciális kelet-európai vonásait is megjelenítik – zárul a Ludwig Múzeum közleménye.

(mandarchiv.hu)

• Publikálva: 2017.02.24. 11:39