a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Tényleg, mi is marad a médiaművészeből?
A Ludwig Múzeum új kiállítása a médiaművészet magyarországi kezdeteitől napjainkig tartó időszakot, a folyamatosan megújuló technológiákat alkalmazó művészek munkásságát mutatja be a Ludwig-gyűjteményben található műalkotásokon keresztül – közölte az intézmény.
A kiállításon a technikai médiumok felhasználásával készült alkotások teljes skáláját bemutatják, vagyis a 20. század második felére jellemző médiaművészet (fotó, film, videó, analóg technikai eszközöket használó művek) és a 21. századi újmédia művészet (digitális technológiákon alapuló művek) egyaránt a kiállítótérbe kerül. A cél az alkotások olyan prezentációja, amely a művek mellett az alkotói elképzelésekre, a mű létrejöttének folyamatára, s ezzel együtt a hosszú távú megőrzés lehetőségeire koncentrál. Mint a közlemény fogalmaz, a művészek tobzódnak a naponta szaporodó új technikai lehetőségekben, amelyeket tudatosan alkalmaznak munkájuk során, és egyre inkább elmozdulnak az összetett műtárgyhordozók és a médiaművészet irányába. A hagyományos műtárgyak restaurálásával ellentétben a médiaművészeti tárgyak romlása gyorsabb, így állandó kihívást jelent a múzeum számára.
(Forrás: ludwigmuseum.hu)
A megőrzés szempontjából a fizikai és technikai értelemben vett eredeti állapot jelentésének újraértelmezése elkerülhetetlen, fontos, hogy válaszokat kapjunk a művek keletkezési körülményeiről, a technikai eszközök fontosságáról, jelentéséről. Nem csupán a digitális fájl megőrzéséről van szó, annál sokkal összetettebb a feladat, hiszen a művet, annak rétegeit és jelentéstartalmát is meg kell őrizni. Lényeges a terjesztés és sokszorosítás problémája, az, hogy a művészek milyen összetevőket használnak a munka során, sőt az is, hogy hogyan mutatható be a mű akkor, ha a művész fizikai jelenléte nem lehetséges.
(Forrás: ludwigmuseum.hu)
A hatvanas évektől kezdve nálunk is több művész kezdett el a performansz területén működni. Olyan akciókat hajtottak végre, amelyek az akkori magyarországi politikai helyzetben szinte elképzelhetetlenek voltak. Ezeket a műveket csak a jelenlévők látták, és kizárólag dokumentumokon maradtak fenn. Így a fotó és a videó képzőművészeti felhasználásának fontos vonulatává vált dokumentáló funkciójuk. A dokumentáció mára az egyetlen bizonyítékká vált, amely „helyettesíti” a művet. A nyolcvanas években a polaroid fotók analóg technikával készültek, a videót szintén analóg technikával sokszorosították. A kilencvenes években a polaroid fotókat digitalizálták (szkennelték) és digitálisan nagyították, a digitalizáltan konvertált videóról CD-másolatok készültek. Azonban egy katódcsöves monitoron bemutatott, ma már szemcsés és szétesőnek tűnő videó minősége is jelentéssel bír. Ezeknek a műveknek az összetevője az idő, ezért a fő kérdés az, hogy mi a műtárgy ma és mit kell megőrizni a jövő számára?
(Forrás: ludwigmuseum.hu)
A kiállítás a műfaj magyarországi kezdeteitől a rendszerváltásig tartó időszakot, és a folyamatosan változó technológiákat alkalmazó művészek munkásságát fogja át: Bódy Gábor, Hajas Tibor munkáit érintve Tót Endrén, Maurer Dórán, St.Auby Tamáson, Koncz Andráson keresztül Kele Judit akciójáig. A kiállítás középpontjában Forgács Péter, Walicky Tamás, Sugár János, Szirtes János, Andreas Fogarasi és a Ludwig gyűjteményében megtalálható olyan más művészek munkái állnak, melyek átfogó képet nyújtanak a médiaművészet főbb irányzatairól, ugyanakkor a műfaj speciális kelet-európai vonásait is megjelenítik – zárul a Ludwig Múzeum közleménye.
(mandarchiv.hu)