a rovat írásai

Gulácsy-kép lett az árverés bajnoka

Gulácsy Lajos Séta a régi olasz városban című olajfestménye kelt el a legmagasabb áron a Virág Judit Galéria hétfő esti tavaszi árverésén, amelyen többek között Szinyei-Merse Pál, Nemes Lampérth József, Tihanyi Lajos és Mednyánszky László műveire licitálhattak az érdeklődők a Budapesti Kongresszusi Központban.

Az összecsomagolható, kiteríthető szobrok mestere

A Mexikóban élő és alkotó Kepenyes Pál szobrászművész műveit bemutató kiállítás nyílt Káosz címmel a Pesti Vigadóban.

Nyit a magyar pavilon Velencében

Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor Peace on Earth! (Békét a világnak!) című kiállításával nyílik meg pénteken az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonja.

Aki meghallotta a csend szavát - Emlékkiállítás Somos Miklósnak

Somos Miklós Munkácsy-díjas festőművész művészetét bemutató emlékkiállítás nyílik csütörtökön Budapesten, a Pesti Vigadó galériájában. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szervezésében megvalósuló tárlatra a családi hagyatékból olyan műveket válogattak az 1960-as évektől 2009-ig, Somos Miklós haláláig terjedő időszakból, amelyek jól reprezentálják művészeti korszakainak jellegzetességeit – hangsúlyozta Somos Éva jogörökös, a festőművész lánya az MTI-nek.

Dürert is látni Szombathelyen

A Szombathelyi Képtár háromezer grafikából álló, több ritkaságot is tartalmazó gyűjteményéből nyílik tárlat, tájékoztatta az MTI-t a kiállítás kurátora.

A vizualitás nyelvén ő beszél magyarul a legszebben

Korniss Dezső (1908-1984) képzőművész alkotásaiból látható válogatás szerdától Tücsöktánc a lét határán címmel a Szentendrei Képtárban.

Üvöltővé festette át X. Ince pápát

Huszonöt éve, 1992. április 28-án halt meg Francis Bacon ír-angol festő, a múlt század egyik legjelentősebb és legkülönlegesebb autodidakta művésze.

Kalapács alatt Schiele első jegyzett munkája

Egon Schiele osztrák festőművész első jelentős, női aktot ábrázoló olajfestményére licitálhatnak az érdeklődők a Sotheby's aukciósház május 16-ára meghirdetett New York-i árverésén.

Deim Pálra emlékezik városa

Kiállítás nyílt In Memoriam Deim Pál címmel kedden a szentendrei MANK Galériában, a tárlaton Deim Pál 17 alkotása látható. Egy éve halt meg Deim Pál (1932-2016), a kortárs magyar képzőművészet egyik meghatározó alakja – emlékeztetett köszöntőjében Hóvári János, a MANK főigazgatója, aki köszönetét fejezte a családnak a kiállításra kölcsönzött képekért.

Bejelentették, ki megy a biennáléra

Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor Peace on Earth! (Békét a világnak!) című projektje lesz látható május 13-tól az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában, a seregszemle központi kiállításába pedig Hajas Tibor és Csörgő Attila munkái kaptak meghívást.

Munch és a poláris sztratoszférikus felhők

A sztratoszférikus felhőknek az északi szélességi köröknél látható ritka formája, a poláris felhők inspirálhatták Edvard Munch Sikoly című híres képét és az azon látható színes légörvényeket, vélik kutatók.

Művészet összes cikke »

Munch és a poláris sztratoszférikus felhők

munchlead

A sztratoszférikus felhőknek az északi szélességi köröknél látható ritka formája, a poláris felhők inspirálhatták Edvard Munch Sikoly című híres képét és az azon látható színes légörvényeket, vélik kutatók.

A sztratoszférikus felhőknek az északi szélességi köröknél látható ritka formája, a poláris felhők inspirálhatták Edvard Munch Sikoly című híres képét és az azon látható színes légörvényeket, vélik kutatók. A három norvég meteorológus, elutasítja azt a korábbi elméletet, amely szerint a tűzfényben pompázó ég megfestésekor az indonéziai Karakatoa vulkán 1883-as kitörése ihlette volna a művészt. A norvég festő (1863-1944) akkoron elmesélte, hogy éppen sétált, amikor naplementekor az ég hirtelen vérvörös lett. Lángoló felhőkről beszélt, amelyek láttán reszketett a félelemtől. A kutatók szerint a vulkánnal kapcsolatos – 2004-ben az amerikai csillagászok által kidolgozott – elmélet nem állja meg a helyét: egy ilyen látvány többször is megismétlődött volna az 1883-as hatalmas kitörés során. Márpedig a Sikoly első változatát 1892-ben közzé tévő Munch szerint ez a látvány egyszeri élmény volt, érveltek a tudósok. Ezenkívül a Krakatoa részecskéi inkább sűrű ködöt okoztak volna, mintsem az ég Munch által megfestett hullámzását, írták a Weather című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.

munch
Poláris sztratoszférikus felhők?

Nagyon valószínű, hogy a Munch által megélt élmény és a híres Sikolya mögött poláris sztratoszférikus felhők álltak, vélték a szakemberek. A Föld légkörének legalsó rétege, a troposzféra, ahol a legtöbb időjárási jelenség képződik, felett a földfelszíntől 20-30 kilométernyire télen kialakuló poláris sztratoszférikus felhők igen ritkán láthatók. Helene Muri, az oslói egyetem tanára szerint szokatlan körülmények kellenek a kialakulásukhoz. „Nagyon hideg – mínusz 80 – mínusz 85 Celsius-fok kell hozzá, míg a sztratoszférában az átlagos hőmérséklet -60 Celsius-fok. Nedvesség is kell hozzá. Ilyenkor apró jégkristályok képződnek″, amelyek tükröződnek a lenyugvó nap sugaraiban, mondta a kutató az Európai Unió földtani konferenciáján. Az intenzív színek hullámokat formáznak, ezek alkonyat után egy bizonyos időpontban láthatók, míg az alacsonyabban lévő felhők szürkület előtt láthatók.

munch

Ez egy újabb elmélet, hangsúlyozta Helene Muri, aki szerint több más hipotézis is létezik. Pszichológusok szerint egy belső fordulat késztette Munchöt a Sikoly megfestésére. Mi viszont természettudósok vagyunk, és inkább a természetben keressük a válaszokat – tette hozzá. Az ilyen típusú felhőket először az 1870-es években írták le, a nagyközönség addig nem ismerte a jelenséget, amely igencsak ritka: egy 2014-ben Oslóban megfigyelt hasonló jelenség nagy benyomást tett az emberekre, és innen támad a kutatás ötlete, magyarázták a cikk szerzői.

(mti)

• Publikálva: 2017.04.25. 13:43