a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

Üvöltővé festette át X. Ince pápát

bacon leadHuszonöt éve, 1992. április 28-án halt meg Francis Bacon ír-angol festő, a múlt század egyik legjelentősebb és legkülönlegesebb autodidakta művésze.

1909. október 28-án született Dublinban angol apa és ausztrál anya gyermekeként, gyermekkorát hol Írországban, hol Angliában töltötte, a hontalanság érzése élete végéig elkísérte. Iskolába csak szórványosan járt, mert gyermekkorában asztmában szenvedett. Versenylovakat tenyésztő és edző apja durva és erőszakos ember volt, s amikor homoszexuális hajlamú fiát azon kapta, hogy anyja ruhájában nézegeti magát a tükörben, ostorral verte el és kidobta házukból. Francis néhány Londonban átnyomorgott hónap után Berlinbe ment, a várost utólag „érzelmi erőszakkal telinek″ és a szex iskolájának nevezte. Két évet Párizsban is eltöltött, ahol bútortervezéssel és belsőépítészettel foglakozott, majd egy Picasso-kiállítás hatására elkezdett festeni. A harmincas években galériát alapított Londonban, ahol saját képeit állította ki, de műveinek nem volt visszhangja. Csaknem egy évtizedre fel is hagyott a festészettel, szenvedélyesen rulettezni kezdett. A második világháború kitörése után polgári szolgálatot teljesített.

bacon
(Forrás: pinterest.com)

Túl a negyvenedik életévén kezdett csak el komolyan festeni. Az igazi áttörést az 1944-ben festett Keresztre feszítés-triptichon hozta meg számára, amelyen már felfedezhető az érett Bacon úgyszólván minden stílusjegye. A kép botrányt okozott, de megalapozta hírnevét. 1946 és 1949 között Monacóban tartózkodott, elsősorban azért, hogy asztmája tüneteit enyhítse, ugyanakkor ott találta meg művészi önmagát és művészete tárgyát, az emberi testet. Ötvenes évekbeli művészi tevékenységét annak a hatásnak a feldolgozása jellemezte, amelyet a 17. századi spanyol barokk festő, Velázquez és Van Gogh gyakorolt rá. Bacont különösen Velázquez X. Ince pápáról festett portréja ragadta meg, amelyhez újra és újra visszatért. Az eredeti képet sohasem látta, csak olcsó reprodukciókon, ezek alapján festette át a pápát üvöltővé, s hasonlóan járt el a szovjet rendező, Szergej Mihajlovics Eisenstein Patyomkin páncélos című filmjének több ikonikus képével, így a lépcsőn bukdácsoló babakocsival és a dadával is.

bacon
(Forrás: pinterest.com)

Soha nem készített vázlatot. Rendszerint akrillal vagy pasztellel vitte fel színpadszerű tereit, majd olajfestékkel fogott hozzá a figura megformálásához. A bizarr hatást sajátos technikával, a festék elfolyatásával, kaparásával érte el, s nemcsak hagyta, hanem szinte erőltette, hogy a véletlen vagy akár valamilyen hiba gyökeresen más irányt szabjon az alkotói folyamatnak. Az eredmény más-más dramaturgiával, de lényegében mindig ugyanaz: a minimalista háttér előtt a hús, a kéj és fájdalom expresszív kifejezése. Ars poeticája szerint az ösztönben rejlik az igazság. Festészetét nehéz besorolni. Többen, talán jobb híján, egzisztencialistának mondják, ugyanakkor szürrealista is, nem a dolgokat, hanem az azok keltette víziókat ábrázolja. Bacon akkor hozta vissza az emberi alak ábrázolását, amikor a művészet azt éppen szinte teljesen absztrahálta. Megalkotta a század talán legpesszimistább képeit, amelyekre a „borzalmas szépség″ jellemző. Képei tükrözték egy homoszexuális és szadomazochista hajlamú ember szenvedéseit, kapcsolatainak tragédiáit. Elfogadása és népszerűsége abban rejlik, hogy egyben általános érvényű érzéseket is kifejez: szorongást, közönyt, magányosságot, fájdalmat és tragédiát, a múlt század borzalmait. Ma már a 20. század angol festészetének egyik legnagyobb hatású mesterének tartják, akit Beckett színházával szoktak párhuzamba állítani, mert nála is a transzcendens értékek nélküli ember érzései jelennek meg.

bacon
(Forrás: mbartfoundation.com)

Az 1950-es évek végétől több nagy kiállítása volt New Yorkban és Londonban, a Tate-ben háromszor is; az 1962-es megnyitó előestéjén kapta meg barátja-szerelme, Peter Lacy halálhírét. Párizsi retrospektív kiállításának megnyitása előtt, 1971-ben szinte ugyanez történt: barátja, George Dyer, akivel bonyolult viszonyt folytatott, a szállodaszobában vetett véget életének. Döbbenetes képben örökítette meg Dyer haláltusáját. A művész életét végigkísérő asztmája egyre súlyosabb lett, szívroham következtében halt meg Madridban 1992. április 28-án. A harmadik Tate-kiállítás már halála után, 2008-ban volt, ugyanabban az évben nyitották meg rekonstruált műtermét Dublinban. Képeiért csillagászati árakat fizetnek az aukciókon. 2013-ban 142,4 millió dollárért kelt el a barátját és művésztársát, Lucian Freudot ábrázoló triptichonja, ezzel akkor minden idők idők legdrágább aukción eladott műalkotása lett, azóta is csak két kép szárnyalta túl. A Nemzeti Galéria 2015-2016-os El Kazovszkij életmű-kiállításán látható volt Bacon triptichonjának egyik szárnya, Bacon testfelfogása és ábrázolásmódja ugyanis nagy hatással volt a festőnőre. Tavaly több mint hatvan Bacon-művet bemutató, átfogó kiállítás nyílt meg a monacói Grimaldi Fórumban, s tavaly jelent meg műveinek eddigi legátfogóbb katalógusa is, amely öt kötetben 584 festményét sorolja fel.

(mti)

• Publikálva: 2017.04.27. 07:53