a rovat írásai

Kalapács alatt a Picasso kalapálta gyűrű

Elárverezik a gyűrűt, amelyet Pablo Picasso tervezett és saját kezűleg készített szerelmének, Dora Maarnak engesztelésül egy nagy veszekedésük után.

Gerzson Pál a Vigadóban

Gerzson Pál festőművész munkásságát tekinti át mintegy 160 képen keresztül a Pesti Vigadó csütörtöktől látható életmű-kiállítása.

Megfagyott sarkkutató madárkája

Tökéletes állapotban fennmaradt akvarellt fedeztek fel a kutatók Robert Falcon Scott brit felfedező tragikusan végződött déli-sarki expedíciójának egyik helyszínén.

Krúdy a plébánia falán

Krúdy Gyula író életéhez kapcsolódó műveket festettek az óbudai Tanuló utcában lévő Katolikus Plébánia melléképületének falára.

Hauszmann mindenhol

Százhetven éve, 1847. június 9-én született Budán Hauszmann Alajos építész, a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb magyarországi képviselője.

Gyerekekkel és fotóapparáttal Erdélyben

Erdélybe manapság már senki sem indul el fényképezőgép nélkül. És a sok csoda láttán kattogtatnak is szaporán a messziről jött emberek. Vannak aztán olyanok is, akik nem csak a fényképalbumba, jobban mondva a laptop memóriájába, vagy a külső meghajtóra fényképeznek, hanem ennél jóval többet tesznek a megmaradásért. Közöttük van a 12. kerületi városházán most kiállító Sóti István is.

Hiperrealistáink Párizsban

A legjelentősebb magyar hiperrealista festők munkáiból nyílt kiállítás csütörtökön a Párizsi Magyar Intézetben.

A klíma és a reneszánsz remekmű

Négy hónapig tartó restaurálás után ismét egykori fényében ragyog Donato Bramante reneszánsz építész és festő Krisztus az oszlopnál című táblaképe, a legjelentősebb műalkotás, amely megrongálódott a milánói Brera képtárban a klímarendszer meghibásodása és a rendkívül száraz tél miatt.

Az "előőrsünk" Amszterdamban

A fauvizmustól a szürrealizmusig címmel tizenkilenc magyar avantgárd művész képeiből nyílt kiállítás az amszterdami Zsidó Történelmi Múzeumban.

Plagizált a leggazdagabb szobrász

Plágiummal és szerzői jogsértéssel vádolják az ismert amerikai szobrászművészt, Jeff Koonst egy nemrég kiállított köztéri alkotása miatt.

Szinyei Merse és Gulácsy a sztár Kieselbachéknál is

Szinyei Merse Pál és Gulácsy Lajos egy-egy remekműve mellett Berény Róbert, Tihanyi Lajos és Kádár Béla több alkotására is licitálhatnak az érdeklődők a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, amelyet péntek este tartanak a budapesti Hotel Marriottban. A Virág Judit Galéria tavaszi árverésén szintén egy-egy jelentősebb Gulácsy és Szinyei Merse munka került kalapács alá.

Művészet összes cikke »

Üvöltővé festette át X. Ince pápát

bacon leadHuszonöt éve, 1992. április 28-án halt meg Francis Bacon ír-angol festő, a múlt század egyik legjelentősebb és legkülönlegesebb autodidakta művésze.

1909. október 28-án született Dublinban angol apa és ausztrál anya gyermekeként, gyermekkorát hol Írországban, hol Angliában töltötte, a hontalanság érzése élete végéig elkísérte. Iskolába csak szórványosan járt, mert gyermekkorában asztmában szenvedett. Versenylovakat tenyésztő és edző apja durva és erőszakos ember volt, s amikor homoszexuális hajlamú fiát azon kapta, hogy anyja ruhájában nézegeti magát a tükörben, ostorral verte el és kidobta házukból. Francis néhány Londonban átnyomorgott hónap után Berlinbe ment, a várost utólag „érzelmi erőszakkal telinek″ és a szex iskolájának nevezte. Két évet Párizsban is eltöltött, ahol bútortervezéssel és belsőépítészettel foglakozott, majd egy Picasso-kiállítás hatására elkezdett festeni. A harmincas években galériát alapított Londonban, ahol saját képeit állította ki, de műveinek nem volt visszhangja. Csaknem egy évtizedre fel is hagyott a festészettel, szenvedélyesen rulettezni kezdett. A második világháború kitörése után polgári szolgálatot teljesített.

bacon
(Forrás: pinterest.com)

Túl a negyvenedik életévén kezdett csak el komolyan festeni. Az igazi áttörést az 1944-ben festett Keresztre feszítés-triptichon hozta meg számára, amelyen már felfedezhető az érett Bacon úgyszólván minden stílusjegye. A kép botrányt okozott, de megalapozta hírnevét. 1946 és 1949 között Monacóban tartózkodott, elsősorban azért, hogy asztmája tüneteit enyhítse, ugyanakkor ott találta meg művészi önmagát és művészete tárgyát, az emberi testet. Ötvenes évekbeli művészi tevékenységét annak a hatásnak a feldolgozása jellemezte, amelyet a 17. századi spanyol barokk festő, Velázquez és Van Gogh gyakorolt rá. Bacont különösen Velázquez X. Ince pápáról festett portréja ragadta meg, amelyhez újra és újra visszatért. Az eredeti képet sohasem látta, csak olcsó reprodukciókon, ezek alapján festette át a pápát üvöltővé, s hasonlóan járt el a szovjet rendező, Szergej Mihajlovics Eisenstein Patyomkin páncélos című filmjének több ikonikus képével, így a lépcsőn bukdácsoló babakocsival és a dadával is.

bacon
(Forrás: pinterest.com)

Soha nem készített vázlatot. Rendszerint akrillal vagy pasztellel vitte fel színpadszerű tereit, majd olajfestékkel fogott hozzá a figura megformálásához. A bizarr hatást sajátos technikával, a festék elfolyatásával, kaparásával érte el, s nemcsak hagyta, hanem szinte erőltette, hogy a véletlen vagy akár valamilyen hiba gyökeresen más irányt szabjon az alkotói folyamatnak. Az eredmény más-más dramaturgiával, de lényegében mindig ugyanaz: a minimalista háttér előtt a hús, a kéj és fájdalom expresszív kifejezése. Ars poeticája szerint az ösztönben rejlik az igazság. Festészetét nehéz besorolni. Többen, talán jobb híján, egzisztencialistának mondják, ugyanakkor szürrealista is, nem a dolgokat, hanem az azok keltette víziókat ábrázolja. Bacon akkor hozta vissza az emberi alak ábrázolását, amikor a művészet azt éppen szinte teljesen absztrahálta. Megalkotta a század talán legpesszimistább képeit, amelyekre a „borzalmas szépség″ jellemző. Képei tükrözték egy homoszexuális és szadomazochista hajlamú ember szenvedéseit, kapcsolatainak tragédiáit. Elfogadása és népszerűsége abban rejlik, hogy egyben általános érvényű érzéseket is kifejez: szorongást, közönyt, magányosságot, fájdalmat és tragédiát, a múlt század borzalmait. Ma már a 20. század angol festészetének egyik legnagyobb hatású mesterének tartják, akit Beckett színházával szoktak párhuzamba állítani, mert nála is a transzcendens értékek nélküli ember érzései jelennek meg.

bacon
(Forrás: mbartfoundation.com)

Az 1950-es évek végétől több nagy kiállítása volt New Yorkban és Londonban, a Tate-ben háromszor is; az 1962-es megnyitó előestéjén kapta meg barátja-szerelme, Peter Lacy halálhírét. Párizsi retrospektív kiállításának megnyitása előtt, 1971-ben szinte ugyanez történt: barátja, George Dyer, akivel bonyolult viszonyt folytatott, a szállodaszobában vetett véget életének. Döbbenetes képben örökítette meg Dyer haláltusáját. A művész életét végigkísérő asztmája egyre súlyosabb lett, szívroham következtében halt meg Madridban 1992. április 28-án. A harmadik Tate-kiállítás már halála után, 2008-ban volt, ugyanabban az évben nyitották meg rekonstruált műtermét Dublinban. Képeiért csillagászati árakat fizetnek az aukciókon. 2013-ban 142,4 millió dollárért kelt el a barátját és művésztársát, Lucian Freudot ábrázoló triptichonja, ezzel akkor minden idők idők legdrágább aukción eladott műalkotása lett, azóta is csak két kép szárnyalta túl. A Nemzeti Galéria 2015-2016-os El Kazovszkij életmű-kiállításán látható volt Bacon triptichonjának egyik szárnya, Bacon testfelfogása és ábrázolásmódja ugyanis nagy hatással volt a festőnőre. Tavaly több mint hatvan Bacon-művet bemutató, átfogó kiállítás nyílt meg a monacói Grimaldi Fórumban, s tavaly jelent meg műveinek eddigi legátfogóbb katalógusa is, amely öt kötetben 584 festményét sorolja fel.

(mti)

• Publikálva: 2017.04.27. 07:53