a rovat írásai

Online együtt Van Gogh öt napraforgója

Rendhagyó módon, egynapos online kiállítás keretében mutat be Vincent van Gogh napraforgós festményei közül ötöt a londoni nemzeti galéria hétfőn.

Zseniális kismester az ágyneműtartóban

Vannak még csodák, ilyen például hogy előkerült a teljes hagyatéka Stein János Gábornak, Lotz Károly első számú tanítványának. Bizony, 150 festmény, rengeteg vázlat, fénykép, okmányok és még a mester palettája is. Első nekirugaszkodásként a Kieselbach Galériában nézhetjük meg augusztus 20-ig bravúrosan megfestett aktjait

Egy életmű nemezből

Vidák István népművész, textilművész, nemezművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának életmű-kiállítása nyílt meg Noé bárkáján címmel szerdán a Pesti Vigadóban a művész 70. születésnapja alkalmából.

Sanghajban a magyar Caravaggio

Egy magyar festő Párizsban címmel nyílik kiállítás Csernus Tibor festői életművéből pénteken a sanghaji Liu Haiszu Művészeti Múzeumban.

Borromini a szent szenvedély építésze

Háromszázötven éve, 1667. augusztus 3-án halt meg Francesco Borromini, az itáliai barokk építészet meghatározó egyénisége.

80 éves az első fotós Kossuth-díjas

Korniss Péter Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművész, érdemes művész, a Nemzet Művésze, a kortárs magyar fotográfia kiemelkedő alakja augusztus 4-én nyolcvanéves.

Szobrász, aki együtt vadászott Ferenc Józseffel

Minden idők talán legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrásza volt, ma is tündérpalotának tűnő villaműtermet épített a Stefánia és az Ajtósi Dürer sor sarkán. Harminc évig vadászott együtt Ferenc Józseffel, akit feleségével együtt többször meg is mintázott. Ami a Hősök terén ma látható, az túlnyomó részt az ő munkája. Aztán fordult a kocka, számos műve nemkívánatos lett, a Döbrentei térre is csak 1986-tól látható a szomszédos híd névadójának szobra.

Eljött a Hejettes Szomlyazók ideje is

Úgy látszik, eljött az idő, hogy megemlékezzünk a Hejettes Szomlyazókról is. És akkor mindjárt két kiállítással is, az Új Budapest Galériában május végétől szeptember elejéig a csapat első három évét, a Ludwig Múzeumban pedig 1987-től a megszűnésükig tartó időszak mától kerül terítékre.

Művész dolgozik a Mexikót elszeparáló falon

Az Egyesült Államok és Mexikó között húzódó, sokat vitatott falra egy mexikói művész festett képet, amely egy pillangók közül kinyúló baráti kezet ábrázol.

A szebeni kőfaragóktól a tihanyi bivalyokig

Szobrokat, grafikákat és festményeket vonultat fel Borsos Miklós szobrászművész gyűjteményes kiállítása, amely péntektől látható Budapesten, a Várkert Bazárban.

Mondrian elbűvöli a babákat?

Kisgyermekes családokat hívott meg tárlatlátogatásra a hágai Gemeentemuseum, amely a világ legnagyobb gyűjteményét mondhatja magáénak Piet Mondrian holland festő alkotásaiból. A geometrikus absztrakció holland mesterének művei elbűvölték a kicsiket.

Művészet összes cikke »

A vizualitás nyelvén ő beszél magyarul a legszebben

kornisslKorniss Dezső (1908-1984) képzőművész alkotásaiból látható válogatás szerdától Tücsöktánc a lét határán címmel a Szentendrei Képtárban.

Bodonyi Emőke kurátor, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) művészettörténésze kiemelte, hogy a modern magyar művészet egyik klasszikusával találkozhat a közönség, a tárlat a művész néhány kimagasló értékű remekművét is tartalmazza, köztük az 1948-ban festett Tücsöklakodalom című festményét. Ez a kép szerepel a tárlat középpontjában, ehhez kapcsolódóan került be a kiállításba több, kiemelkedő hazai gyűjteményből kölcsönzött műalkotás is. A szakember felidézte, hogy Korniss Dezső, aki már a Képzőművészeti Főiskolán is a progresszív művészeti törekvésekkel rokonszenvezett, Bartók Béla munkásságára hivatkozva nyúlt vissza a népművészethez, hogy azt integrálja az avantgárd formanyelvvel. Barátjával, Vajda Lajossal ehhez Szentendrén eszményi helyszínt találtak, ahol 1935-ben a helyi paraszti és tárgykultúra motívumkincsét feldolgozó gyűjtésbe kezdtek.

kornissb

1945 után, az európai orientációjú magyar művészetet képviselő Európai Iskola időszakában, Korniss második szentendrei korszakában számos játékos, néhol drámai asszociációkat keltő szürrealista kompozíció született, köztük a magyar folklór több elemét ötvöző Kántálók (1946), a Mezei Vénusz (1947), a Tücsöklakodalom (1948) és a Reménytelen harc (1948). A kiállítás egyik kuriózuma a Tücsöktánc, az eredetileg 12 darabos sorozatból most tíz kis méretű remekmű látható. A művészettörténész elmondta: Korniss Dezső színekben, tiszta vizuális képletekben gondolkodó intellektuális művész volt, emellett a kivitelezésben kérlelhetetlen, a mívesség tisztelete, a formai tökély elkötelezett híveként alkotott. Ezért is emlegették még életében a tökéletesség, a mesterségbeli megbízhatóság állandó mércéjeként. Munkássága több szálon kapcsolódott a művészeti nyelv megújítására irányuló avantgárd törekvésekhez, miközben a tradícióból is táplálkozott. Ezért is mondta róla festészetének egyik legavatottabb szakértője, Németh Lajos, hogy „a vizualitás nyelvén Korniss beszél magyarul a legszebben.″ Bodonyi Emőke megjegyezte, hogy már Korniss életében is ünnepnek számított egy-egy kiállítása, mert önálló tárlattal ritkán lépett a nyilvánosság elé. A tárlat június 18-ig látható a Szentendrei Képtárban.

Az Antal-Lusztig gyűjtemény néhány Korniss-festményét megnézhetik adatbázisunkban is.

(mti)

• Publikálva: 2017.05.10. 09:15