a rovat írásai

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

A Szabadság hídjai megy Velencébe

A hazai hagyományoknak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a magyar pavilon kurátorát és kiállítását – közölte a Ludwig Múzeum.

Művészet összes cikke »

A vizualitás nyelvén ő beszél magyarul a legszebben

kornisslKorniss Dezső (1908-1984) képzőművész alkotásaiból látható válogatás szerdától Tücsöktánc a lét határán címmel a Szentendrei Képtárban.

Bodonyi Emőke kurátor, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) művészettörténésze kiemelte, hogy a modern magyar művészet egyik klasszikusával találkozhat a közönség, a tárlat a művész néhány kimagasló értékű remekművét is tartalmazza, köztük az 1948-ban festett Tücsöklakodalom című festményét. Ez a kép szerepel a tárlat középpontjában, ehhez kapcsolódóan került be a kiállításba több, kiemelkedő hazai gyűjteményből kölcsönzött műalkotás is. A szakember felidézte, hogy Korniss Dezső, aki már a Képzőművészeti Főiskolán is a progresszív művészeti törekvésekkel rokonszenvezett, Bartók Béla munkásságára hivatkozva nyúlt vissza a népművészethez, hogy azt integrálja az avantgárd formanyelvvel. Barátjával, Vajda Lajossal ehhez Szentendrén eszményi helyszínt találtak, ahol 1935-ben a helyi paraszti és tárgykultúra motívumkincsét feldolgozó gyűjtésbe kezdtek.

kornissb

1945 után, az európai orientációjú magyar művészetet képviselő Európai Iskola időszakában, Korniss második szentendrei korszakában számos játékos, néhol drámai asszociációkat keltő szürrealista kompozíció született, köztük a magyar folklór több elemét ötvöző Kántálók (1946), a Mezei Vénusz (1947), a Tücsöklakodalom (1948) és a Reménytelen harc (1948). A kiállítás egyik kuriózuma a Tücsöktánc, az eredetileg 12 darabos sorozatból most tíz kis méretű remekmű látható. A művészettörténész elmondta: Korniss Dezső színekben, tiszta vizuális képletekben gondolkodó intellektuális művész volt, emellett a kivitelezésben kérlelhetetlen, a mívesség tisztelete, a formai tökély elkötelezett híveként alkotott. Ezért is emlegették még életében a tökéletesség, a mesterségbeli megbízhatóság állandó mércéjeként. Munkássága több szálon kapcsolódott a művészeti nyelv megújítására irányuló avantgárd törekvésekhez, miközben a tradícióból is táplálkozott. Ezért is mondta róla festészetének egyik legavatottabb szakértője, Németh Lajos, hogy „a vizualitás nyelvén Korniss beszél magyarul a legszebben.″ Bodonyi Emőke megjegyezte, hogy már Korniss életében is ünnepnek számított egy-egy kiállítása, mert önálló tárlattal ritkán lépett a nyilvánosság elé. A tárlat június 18-ig látható a Szentendrei Képtárban.

Az Antal-Lusztig gyűjtemény néhány Korniss-festményét megnézhetik adatbázisunkban is.

(mti)

• Publikálva: 2017.05.10. 09:15