a rovat írásai

A tengerbe temetik a híres festőt

Életének 104. évében elhunyt Karl Otto Götz német festő, a háború utáni korszak absztrakt művészetének úttörője a Rajna-Pfalz tartományban lévő westerwaldi otthonában.

Online együtt Van Gogh öt napraforgója

Rendhagyó módon, egynapos online kiállítás keretében mutat be Vincent van Gogh napraforgós festményei közül ötöt a londoni nemzeti galéria hétfőn.

Zseniális kismester az ágyneműtartóban

Vannak még csodák, ilyen például hogy előkerült a teljes hagyatéka Stein János Gábornak, Lotz Károly első számú tanítványának. Bizony, 150 festmény, rengeteg vázlat, fénykép, okmányok és még a mester palettája is. Első nekirugaszkodásként a Kieselbach Galériában nézhetjük meg augusztus 20-ig bravúrosan megfestett aktjait

Egy életmű nemezből

Vidák István népművész, textilművész, nemezművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának életmű-kiállítása nyílt meg Noé bárkáján címmel szerdán a Pesti Vigadóban a művész 70. születésnapja alkalmából.

Sanghajban a magyar Caravaggio

Egy magyar festő Párizsban címmel nyílik kiállítás Csernus Tibor festői életművéből pénteken a sanghaji Liu Haiszu Művészeti Múzeumban.

Borromini a szent szenvedély építésze

Háromszázötven éve, 1667. augusztus 3-án halt meg Francesco Borromini, az itáliai barokk építészet meghatározó egyénisége.

80 éves az első fotós Kossuth-díjas

Korniss Péter Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművész, érdemes művész, a Nemzet Művésze, a kortárs magyar fotográfia kiemelkedő alakja augusztus 4-én nyolcvanéves.

Szobrász, aki együtt vadászott Ferenc Józseffel

Minden idők talán legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrásza volt, ma is tündérpalotának tűnő villaműtermet épített a Stefánia és az Ajtósi Dürer sor sarkán. Harminc évig vadászott együtt Ferenc Józseffel, akit feleségével együtt többször meg is mintázott. Ami a Hősök terén ma látható, az túlnyomó részt az ő munkája. Aztán fordult a kocka, számos műve nemkívánatos lett, a Döbrentei térre is csak 1986-tól látható a szomszédos híd névadójának szobra.

Eljött a Hejettes Szomlyazók ideje is

Úgy látszik, eljött az idő, hogy megemlékezzünk a Hejettes Szomlyazókról is. És akkor mindjárt két kiállítással is, az Új Budapest Galériában május végétől szeptember elejéig a csapat első három évét, a Ludwig Múzeumban pedig 1987-től a megszűnésükig tartó időszak mától kerül terítékre.

Művész dolgozik a Mexikót elszeparáló falon

Az Egyesült Államok és Mexikó között húzódó, sokat vitatott falra egy mexikói művész festett képet, amely egy pillangók közül kinyúló baráti kezet ábrázol.

A szebeni kőfaragóktól a tihanyi bivalyokig

Szobrokat, grafikákat és festményeket vonultat fel Borsos Miklós szobrászművész gyűjteményes kiállítása, amely péntektől látható Budapesten, a Várkert Bazárban.

Művészet összes cikke »

Hauszmann mindenhol

hauszmann leadSzázhetven éve, 1847. június 9-én született Budán Hauszmann Alajos építész, a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb magyarországi képviselője.

Bajor eredetű családból származott, apja volt az orvostudományi egyetemen 1872-ben alapított első homeopátia (akkori szóval hasonszenvész) tanszék vezetője. Festészetet tanult, majd kőművesnek állt, segédlevelét a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítése során, 1863-ban szerezte meg. Ezután iratkozott be a Műegyetemre, 1866-tól öt szemeszteren át a berlini Bauakademie építészhallgatója volt. Tanulmányainak elvégzése után bejárta Németországot és Franciaországot, Itáliában az olasz reneszánsz építészeti emlékeivel ismerkedett. 1868-ban lett tanársegéd, 1872-ben az építészet nyilvános rendes tanára a Királyi József Műegyetemen, ahol negyvenkét éven át oktatott, így nagy hatást gyakorolt a magyar építészetre. Első épülete az Erzsébet téri kioszk volt, amely később beépült az 1960-ban lebontott Nemzeti Szalonba. Korai művein az olasz reneszánsz formáit alkalmazta, ilyen a Teréz körút 13., a Batthyány-ház, a firenzei Strozzi-palota mása (régen itt volt a Központi Házasságkötő Terem), az Alkotmány utcai Bírósági épület, a Markó utcai gimnázium. A Budapest ostroma alatt lebombázott Duna-parti Tüköry-palotánál már 1874-ben acélgerendás födémet alkalmazott, a közbenső alátámasztásokat is vasoszlopokkal oldotta meg. 1882-ben neoreneszánsz tervekkel vett részt az Országház tervpályázatán, amelyet végül Steindl Imre nyert meg.

hauszmann
A Kúria keresztmetszete

Későbbi épületein a barokk stílus elemei és a kőarchitektúra jelenik meg. Az Igazságügyi Palota (a mai Néprajzi Múzeum) hatalmas portikusza a berlini Reichstagéra emlékeztet, az épület középső részét dongaboltozatos csarnok tölti ki, látványos neobarokk lépcsőrendszere miatt több filmet is forgattak itt. A szobordíszekkel ékes New York-palota a Nagykörút szó szerint legkiemelkedőbb épülete, karcsú tornya az ostrom alatt és 1956-ban is elpusztult. Földszintjén kapott helyet a legendás kávéház, amely az 1900-as években irodalmi és művészi asztaltársaságok, szerkesztőségek törzshelye volt. A biztosítótársasági, majd sajtószékház luxusszállodává alakítása 2006-ban fejeződött be. Legmonumentálisabb munkája az 1891-ben, Ybl Miklós halála után átvett budai királyi palota. A krisztinavárosi szárnyat elődje szellemében fejezte be, a dunai oldal bővítésének alapkövét 1896-ban rakták le. Az északi szárnyépületet a Szent György térig meghosszabbította, így a városképbe harmonikusan illeszkedő, az Országháznál is nagyobb, szimmetrikus együttes jött létre. Portikuszt, nyitott díszlépcsőt és álkupolát emelt a tengelyben, a túl hosszú épületet manzárdtetőkkel, tetőablakokkal, csúcsokkal tagolta. Az épületegyüttes a második világháborúban erősen megsérült, az újjáépítés során valódi kupolát emeltek, és múzeumokat, könyvtárat helyeztek el benne. Az ő nevét viseli a budai vár megújításának 2014-ben elfogadott terve.

hauszmann
Folytatta Ybl munkáját

Az ő tervei szerint épült a Nagyvárad téri Szent István és az Erzsébet (ma Sport) Kórház, ezek voltak az első pavilonrendszerű intézmények Magyarországon. Vidéki kastélyai közül említendő a rátóti Széll-, a nádasladányi Nádasdy-kastély átalakítása, ő tervezte a fiumei kormányzósági palotát, a kolozsvári egyetem egyes épületeit és a Nyitra vármegyei közkórházat is. Utolsó nagy műve a Műegyetem főépülete, amelyen az eklektikus elemeket mérsékeltebben alkalmazta, a hangsúlyt a reprezentatív részletekre: a főbejáratra, az aulára és a lépcsőházakra helyezte. Hauszmann főúri életet élt: vadászott, vitorlázott, sokat utazott, a legfelső körökkel állt kapcsolatban. A historizáló eklektika jelentős képviselőjeként elmarasztalta a népi díszítmények alkalmazását, Lechner szecesszióját is bírálta. 1922-ben lett a Műegyetem tiszteletbeli doktora, 1924-ben az MTA tiszteleti tagja. Hosszú és sikeres pályafutása alatt elnöke volt az Országos Középítési Tanácsnak, a Képzőművészeti Társulatnak és a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét, Szombathely díszpolgára volt. 1926. július 31-én halt meg Velencén. A Műegyetem a legjobb építész-diplomaterveket Hauszmann Alajos díjjal jutalmazza, az életművét ismertető albumot 2004-ben adták ki.

Hauszmann Alajosról itt, itt és itt is talál információkat az adatbázisunkban.

(mti)

• Publikálva: 2017.06.07. 12:11