a rovat írásai

Kalapács alatt a Picasso kalapálta gyűrű

Elárverezik a gyűrűt, amelyet Pablo Picasso tervezett és saját kezűleg készített szerelmének, Dora Maarnak engesztelésül egy nagy veszekedésük után.

Gerzson Pál a Vigadóban

Gerzson Pál festőművész munkásságát tekinti át mintegy 160 képen keresztül a Pesti Vigadó csütörtöktől látható életmű-kiállítása.

Megfagyott sarkkutató madárkája

Tökéletes állapotban fennmaradt akvarellt fedeztek fel a kutatók Robert Falcon Scott brit felfedező tragikusan végződött déli-sarki expedíciójának egyik helyszínén.

Krúdy a plébánia falán

Krúdy Gyula író életéhez kapcsolódó műveket festettek az óbudai Tanuló utcában lévő Katolikus Plébánia melléképületének falára.

Hauszmann mindenhol

Százhetven éve, 1847. június 9-én született Budán Hauszmann Alajos építész, a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb magyarországi képviselője.

Gyerekekkel és fotóapparáttal Erdélyben

Erdélybe manapság már senki sem indul el fényképezőgép nélkül. És a sok csoda láttán kattogtatnak is szaporán a messziről jött emberek. Vannak aztán olyanok is, akik nem csak a fényképalbumba, jobban mondva a laptop memóriájába, vagy a külső meghajtóra fényképeznek, hanem ennél jóval többet tesznek a megmaradásért. Közöttük van a 12. kerületi városházán most kiállító Sóti István is.

Hiperrealistáink Párizsban

A legjelentősebb magyar hiperrealista festők munkáiból nyílt kiállítás csütörtökön a Párizsi Magyar Intézetben.

A klíma és a reneszánsz remekmű

Négy hónapig tartó restaurálás után ismét egykori fényében ragyog Donato Bramante reneszánsz építész és festő Krisztus az oszlopnál című táblaképe, a legjelentősebb műalkotás, amely megrongálódott a milánói Brera képtárban a klímarendszer meghibásodása és a rendkívül száraz tél miatt.

Az "előőrsünk" Amszterdamban

A fauvizmustól a szürrealizmusig címmel tizenkilenc magyar avantgárd művész képeiből nyílt kiállítás az amszterdami Zsidó Történelmi Múzeumban.

Plagizált a leggazdagabb szobrász

Plágiummal és szerzői jogsértéssel vádolják az ismert amerikai szobrászművészt, Jeff Koonst egy nemrég kiállított köztéri alkotása miatt.

Szinyei Merse és Gulácsy a sztár Kieselbachéknál is

Szinyei Merse Pál és Gulácsy Lajos egy-egy remekműve mellett Berény Róbert, Tihanyi Lajos és Kádár Béla több alkotására is licitálhatnak az érdeklődők a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, amelyet péntek este tartanak a budapesti Hotel Marriottban. A Virág Judit Galéria tavaszi árverésén szintén egy-egy jelentősebb Gulácsy és Szinyei Merse munka került kalapács alá.

Művészet összes cikke »

Hauszmann mindenhol

hauszmann leadSzázhetven éve, 1847. június 9-én született Budán Hauszmann Alajos építész, a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb magyarországi képviselője.

Bajor eredetű családból származott, apja volt az orvostudományi egyetemen 1872-ben alapított első homeopátia (akkori szóval hasonszenvész) tanszék vezetője. Festészetet tanult, majd kőművesnek állt, segédlevelét a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítése során, 1863-ban szerezte meg. Ezután iratkozott be a Műegyetemre, 1866-tól öt szemeszteren át a berlini Bauakademie építészhallgatója volt. Tanulmányainak elvégzése után bejárta Németországot és Franciaországot, Itáliában az olasz reneszánsz építészeti emlékeivel ismerkedett. 1868-ban lett tanársegéd, 1872-ben az építészet nyilvános rendes tanára a Királyi József Műegyetemen, ahol negyvenkét éven át oktatott, így nagy hatást gyakorolt a magyar építészetre. Első épülete az Erzsébet téri kioszk volt, amely később beépült az 1960-ban lebontott Nemzeti Szalonba. Korai művein az olasz reneszánsz formáit alkalmazta, ilyen a Teréz körút 13., a Batthyány-ház, a firenzei Strozzi-palota mása (régen itt volt a Központi Házasságkötő Terem), az Alkotmány utcai Bírósági épület, a Markó utcai gimnázium. A Budapest ostroma alatt lebombázott Duna-parti Tüköry-palotánál már 1874-ben acélgerendás födémet alkalmazott, a közbenső alátámasztásokat is vasoszlopokkal oldotta meg. 1882-ben neoreneszánsz tervekkel vett részt az Országház tervpályázatán, amelyet végül Steindl Imre nyert meg.

hauszmann
A Kúria keresztmetszete

Későbbi épületein a barokk stílus elemei és a kőarchitektúra jelenik meg. Az Igazságügyi Palota (a mai Néprajzi Múzeum) hatalmas portikusza a berlini Reichstagéra emlékeztet, az épület középső részét dongaboltozatos csarnok tölti ki, látványos neobarokk lépcsőrendszere miatt több filmet is forgattak itt. A szobordíszekkel ékes New York-palota a Nagykörút szó szerint legkiemelkedőbb épülete, karcsú tornya az ostrom alatt és 1956-ban is elpusztult. Földszintjén kapott helyet a legendás kávéház, amely az 1900-as években irodalmi és művészi asztaltársaságok, szerkesztőségek törzshelye volt. A biztosítótársasági, majd sajtószékház luxusszállodává alakítása 2006-ban fejeződött be. Legmonumentálisabb munkája az 1891-ben, Ybl Miklós halála után átvett budai királyi palota. A krisztinavárosi szárnyat elődje szellemében fejezte be, a dunai oldal bővítésének alapkövét 1896-ban rakták le. Az északi szárnyépületet a Szent György térig meghosszabbította, így a városképbe harmonikusan illeszkedő, az Országháznál is nagyobb, szimmetrikus együttes jött létre. Portikuszt, nyitott díszlépcsőt és álkupolát emelt a tengelyben, a túl hosszú épületet manzárdtetőkkel, tetőablakokkal, csúcsokkal tagolta. Az épületegyüttes a második világháborúban erősen megsérült, az újjáépítés során valódi kupolát emeltek, és múzeumokat, könyvtárat helyeztek el benne. Az ő nevét viseli a budai vár megújításának 2014-ben elfogadott terve.

hauszmann
Folytatta Ybl munkáját

Az ő tervei szerint épült a Nagyvárad téri Szent István és az Erzsébet (ma Sport) Kórház, ezek voltak az első pavilonrendszerű intézmények Magyarországon. Vidéki kastélyai közül említendő a rátóti Széll-, a nádasladányi Nádasdy-kastély átalakítása, ő tervezte a fiumei kormányzósági palotát, a kolozsvári egyetem egyes épületeit és a Nyitra vármegyei közkórházat is. Utolsó nagy műve a Műegyetem főépülete, amelyen az eklektikus elemeket mérsékeltebben alkalmazta, a hangsúlyt a reprezentatív részletekre: a főbejáratra, az aulára és a lépcsőházakra helyezte. Hauszmann főúri életet élt: vadászott, vitorlázott, sokat utazott, a legfelső körökkel állt kapcsolatban. A historizáló eklektika jelentős képviselőjeként elmarasztalta a népi díszítmények alkalmazását, Lechner szecesszióját is bírálta. 1922-ben lett a Műegyetem tiszteletbeli doktora, 1924-ben az MTA tiszteleti tagja. Hosszú és sikeres pályafutása alatt elnöke volt az Országos Középítési Tanácsnak, a Képzőművészeti Társulatnak és a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét, Szombathely díszpolgára volt. 1926. július 31-én halt meg Velencén. A Műegyetem a legjobb építész-diplomaterveket Hauszmann Alajos díjjal jutalmazza, az életművét ismertető albumot 2004-ben adták ki.

Hauszmann Alajosról itt, itt és itt is talál információkat az adatbázisunkban.

(mti)

• Publikálva: 2017.06.07. 12:11