a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

Hauszmann mindenhol

hauszmann leadSzázhetven éve, 1847. június 9-én született Budán Hauszmann Alajos építész, a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb magyarországi képviselője.

Bajor eredetű családból származott, apja volt az orvostudományi egyetemen 1872-ben alapított első homeopátia (akkori szóval hasonszenvész) tanszék vezetője. Festészetet tanult, majd kőművesnek állt, segédlevelét a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítése során, 1863-ban szerezte meg. Ezután iratkozott be a Műegyetemre, 1866-tól öt szemeszteren át a berlini Bauakademie építészhallgatója volt. Tanulmányainak elvégzése után bejárta Németországot és Franciaországot, Itáliában az olasz reneszánsz építészeti emlékeivel ismerkedett. 1868-ban lett tanársegéd, 1872-ben az építészet nyilvános rendes tanára a Királyi József Műegyetemen, ahol negyvenkét éven át oktatott, így nagy hatást gyakorolt a magyar építészetre. Első épülete az Erzsébet téri kioszk volt, amely később beépült az 1960-ban lebontott Nemzeti Szalonba. Korai művein az olasz reneszánsz formáit alkalmazta, ilyen a Teréz körút 13., a Batthyány-ház, a firenzei Strozzi-palota mása (régen itt volt a Központi Házasságkötő Terem), az Alkotmány utcai Bírósági épület, a Markó utcai gimnázium. A Budapest ostroma alatt lebombázott Duna-parti Tüköry-palotánál már 1874-ben acélgerendás födémet alkalmazott, a közbenső alátámasztásokat is vasoszlopokkal oldotta meg. 1882-ben neoreneszánsz tervekkel vett részt az Országház tervpályázatán, amelyet végül Steindl Imre nyert meg.

hauszmann
A Kúria keresztmetszete

Későbbi épületein a barokk stílus elemei és a kőarchitektúra jelenik meg. Az Igazságügyi Palota (a mai Néprajzi Múzeum) hatalmas portikusza a berlini Reichstagéra emlékeztet, az épület középső részét dongaboltozatos csarnok tölti ki, látványos neobarokk lépcsőrendszere miatt több filmet is forgattak itt. A szobordíszekkel ékes New York-palota a Nagykörút szó szerint legkiemelkedőbb épülete, karcsú tornya az ostrom alatt és 1956-ban is elpusztult. Földszintjén kapott helyet a legendás kávéház, amely az 1900-as években irodalmi és művészi asztaltársaságok, szerkesztőségek törzshelye volt. A biztosítótársasági, majd sajtószékház luxusszállodává alakítása 2006-ban fejeződött be. Legmonumentálisabb munkája az 1891-ben, Ybl Miklós halála után átvett budai királyi palota. A krisztinavárosi szárnyat elődje szellemében fejezte be, a dunai oldal bővítésének alapkövét 1896-ban rakták le. Az északi szárnyépületet a Szent György térig meghosszabbította, így a városképbe harmonikusan illeszkedő, az Országháznál is nagyobb, szimmetrikus együttes jött létre. Portikuszt, nyitott díszlépcsőt és álkupolát emelt a tengelyben, a túl hosszú épületet manzárdtetőkkel, tetőablakokkal, csúcsokkal tagolta. Az épületegyüttes a második világháborúban erősen megsérült, az újjáépítés során valódi kupolát emeltek, és múzeumokat, könyvtárat helyeztek el benne. Az ő nevét viseli a budai vár megújításának 2014-ben elfogadott terve.

hauszmann
Folytatta Ybl munkáját

Az ő tervei szerint épült a Nagyvárad téri Szent István és az Erzsébet (ma Sport) Kórház, ezek voltak az első pavilonrendszerű intézmények Magyarországon. Vidéki kastélyai közül említendő a rátóti Széll-, a nádasladányi Nádasdy-kastély átalakítása, ő tervezte a fiumei kormányzósági palotát, a kolozsvári egyetem egyes épületeit és a Nyitra vármegyei közkórházat is. Utolsó nagy műve a Műegyetem főépülete, amelyen az eklektikus elemeket mérsékeltebben alkalmazta, a hangsúlyt a reprezentatív részletekre: a főbejáratra, az aulára és a lépcsőházakra helyezte. Hauszmann főúri életet élt: vadászott, vitorlázott, sokat utazott, a legfelső körökkel állt kapcsolatban. A historizáló eklektika jelentős képviselőjeként elmarasztalta a népi díszítmények alkalmazását, Lechner szecesszióját is bírálta. 1922-ben lett a Műegyetem tiszteletbeli doktora, 1924-ben az MTA tiszteleti tagja. Hosszú és sikeres pályafutása alatt elnöke volt az Országos Középítési Tanácsnak, a Képzőművészeti Társulatnak és a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét, Szombathely díszpolgára volt. 1926. július 31-én halt meg Velencén. A Műegyetem a legjobb építész-diplomaterveket Hauszmann Alajos díjjal jutalmazza, az életművét ismertető albumot 2004-ben adták ki.

Hauszmann Alajosról itt, itt és itt is talál információkat az adatbázisunkban.

(mti)

• Publikálva: 2017.06.07. 12:11