a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Rút sybaríta váz
Vélhetően eme jelzős szerkezettel illetné a nagytermészetű pannóniai földbirtokos a Műcsarnok Mi a magyar tárlatán felvonultatott kortárs képzőművészeti alkotásokat, no és az általuk sugárzott magyarságképet.Biztosan sűrűn kapkodna kardjához felháborodásában a barokk dús szépségeihez, a dunántúli templomok mozgalmas freskóihoz szokott jeles költő. No de ő már lassan kétszáz éve pihen Niklán, mi pedig most élünk és nézegetjük e sok vitát kiváltott kiállítást.
Amelyhez, jól érezvén annak felettébb szükséges voltát, maga a megatárlat kurátora, egyben az intézmény főigazgatója, Gulyás Gábor írt bevezetést. Amelynek végén közli, hogy itt és most a kortárs magyar képzőművészet minden nemzedéke megjelenési lehetőséget kapott. A kijelentés igazságtartalmáról meg is győződhetünk, hiszen a „nagy öregektől” (Jankovics Marcell, Keserü Ilona, Jovián György, Fehér László) az „avantgardokon” (feLugossy László, Szirtes János, Dr. Máriás) át a legfiatalabbakig 51 alkotó munkáit fogadták be a Műcsarnok termei.
El-Hassan Róza: Drop and Roll/Könnyező focilabda (fotó: Marton Szilvi)
A kurátor fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy a legkülönfélébb műfajokban megvalósult alkotások között vannak olyanok, amelyek közvetlenül reflektálnak a nemzeti identitás témájára, de az alkotások többsége „egy-egy meghatározó jellemzőhöz (a magyar legendák, a nemzeti sztereotípiák vagy éppen a társadalmi szerepek témájához) kapcsolódik”. Ez is igaz, a szellősnek, tágasnak tervezett tárlaton – az eligazodást segítendő – meg is jelennek a tematikus egységeket jelző feliratok, de hogy mi milyen alapon került be éppen az ELŐÍTÉLETEK, vagy a SZEREPEK, vagy az IDENTITÁSOK fejezetek közé, azon már igencsak el kell gondolkodni.
Akárhogy is van, az egyes műveket mégiscsak önmagukban érdemes szemlélni, vizsgálni. Eme vizsgálatot elvégezve azt is megjegyezhetjük, hogy a szűrőn bizony jócskán fennakadtak olyan munkák, amelyeket csak roppant áttételesen lehet kapcsolatba hozni azzal, hogy mi a magyar – azon túl, hogy az alkotóik magyarok, közöttünk élnek. Ugyanakkor számos olyan produktumot is találunk az október 14-ig látogatható tárlaton, amelyek úgymond üstökön ragadják a lényeget, olyan ténylegesen mai magyar jellemzőt vizsgálnak, tükröznek, amivel hétköznapjainkban sűrűn találkozhatunk.
Kovách–Kotormán–Péli: Attila most (fotó: Marton Szilvi)
Ennek némileg ellentmond, hogy a bejárat közelében mindjárt Attila király élethű szobrába ütközünk, amint éppen lova gyomorműködését (?) hallgatja. Isten ostorát Kovách Gergő, Péli Barna és Kotormán Róbert csinálta meg valami csúnya műanyagból, amúgy ruházatban és felszerelésben nem sokban különbözik egy mezei nomád lovastól. Semmi csicsa, korona és cifraszűr. Kicsit odébb akasztották a falra Keserű Ilonának 1952-es, a vezekényi csatát ábrázoló festményét, ami előtt a látogató hosszasan elgondolkodhat azon, hogy a művésznő honnan is halászta elő a címet. (1652-ben kisebb magyar és török sereg csapott össze nyitrai járásban fekvő Nagyvezekénynél, döntetlen lett az eredmény, de egyszerre négy Esterházy-sarj is életét adta itt hazájáért.) És ha már itt tartunk, azon is el lehet gondolkodni, hogy a művésznő 2007-re datált Nagy színváltó gubanc című, festett és hajlított papírcsíkjai vajon mennyire illenek ide. Talán a mai magyar társadalom is egy nagy színváltó gubanc, megfoghatatlan, nehezen leírható valami?
Keserü Ilona: Nagy színváltó gubanc (fotó: Marton Szilvi)
No de nem jó irányba indultunk el, mert nem lehet állandóan csak kérdezgetni, piszkálódni. Végül is a kurátor szabad döntésén alapul, hogy kiket és milyen munkákkal hív meg kiállítására. Ez a tárlat bizony itt Gulyás Gábor szuverén döntéseinek eredménye, és a kortárs magyar képzőművészet jelen állapotát alapul véve nem is annyira rossz eredmény. Biztosan vannak, akik méltánytalanul kimaradtak, és természetesen olyanok is, akik érdemtelenül bekerültek. Ez van, én is sajnálom az előbbieket.
Pálffy Lajos