a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A pokolba került a pápai szertartásmester
500 éves a Sixtusi-kápolna mennyezetfreskója, amely, tudjuk a leírásokból, még egy zseninek is alaposan feladta a leckét.Az is biztos, hogy azóta sem festettek tele ennél nagyobb egybefüggő, 540 négyzetméteres falfelületet freskó technikával. Aminek az a lényege, hogy a képet a még nedves vakolatra kell temperával felvinni. Mégpedig elég gyorsan, mert 6–8 óra a száradási idő, azután a festék már nem ivódik bele kellően a vakolatba. Tehát nincs sok idő a pepecselésre, de Michelangelo Buonarrotira ez amúgy sem volt jellemző. Legalább is a festés tekintetében. A lényeg: négy év megfeszített munkája után, 1512. Mindenszentekjére elkészült az utolsó ecsetvonásokkal, II. Gyula pápa pedig el volt kápráztatva összes jelen lévő bíborosával és egyéb egyházi emberével együtt.
Kívülről, föntről
Mert ő volt a megrendelő, IV. Sixtus, a névadó a nagybácsi volt, aki lelkiismeretesen egyengette Gyulának (Giuliano della Rovere) a pápai trón felé vezető útját. A nagybácsi építette az amúgy jelentéktelen külsejű magánkápolnát, amelynek állítólag ezekben a zavaros időkben még védelmi funkciója is volt, lásd a viszonylag kicsi ablakokat, és az ebből is adódó állandó gyertyavilágítást, amiért 1979-től jelentős mennyiségű kormot távolítottak el a plafonról. II. Gyula amúgy erősen kilógott a reneszánsz pápák sorából. Igaz, 28 évesen már bíboros volt és korábban lányai is születtek, de a testi örömök és aberrációk helyett hadak vezényletével és mecénáskodással foglalkozott. A tiara alatt töltött tíz év alatt történetének legnagyobb területét érte el a Pápai Állam, a máig fennálló Svájci Gárda megalapítása mellett letetette a Szent Péter-bazilika alapkövét, Raffaellóval pedig kifestette lépcsőházait, az úgynevezett Stanzákat.
A megrendelő
A nagybácsi kápolnájának amúgy a kor szokása szerint csillagos éggel ékesített mennyezetéhez csak azért kellett hozzányúlni, mert az épület tervezési hibái miatt az összevissza repedezett. A megerősítés és újravakolás után foghatott hozzá a krisztusi korban lévő Michelangelo a munkához, és nem a plafonra függesztve, mint azt mesélni szokták, hanem állva, állványzatról dolgozott. Kezdetben számos segítője volt, akik felvitték a vakolat friss, utolsó rétegére a nagy kartonokra előre megrajzolt kompozíciókat. (A fő vonalakat végig kilyuggatták, majd a kartont a falra szorítva szénnel átrajzolták.) Később, amikor már látszott az alagút vége, a mester állítólag elzavarta a csapatot, és a segédtechnikákat sem vette igénybe, hanem egy lendülettel megrajzolta a körvonalakat, és mindjárt hozzá is látott a festéshez. Amivel, mint már tudjuk, nem szöszmötölhetett el nagyon, mert ha rászáradt az utolsó réteg festetlenül, akkor azt le kellett szedni és újjal pótolni, hogy tovább tudjon lépni. Az, hogy a rendelkezésére álló viszonylag rövid idő alatt tökéleteset és megismételhetetlen alkotott, nem is lehet vitás.
Dániel próféta a restaurálás előtt és után
Az emberiség tíz legismertebb alkotása között biztosan ott van a mennyezet centrumába festett Ádám teremtése, amiről kanadai tudósok mostanában derítették ki, hogy az Úr tulajdonképpen egy titkos agyábrázolás is egyben, amivel Buonarroti az egyház orra alá akart borsot törni. Emellett még nyolc bibliai témájú, Mózes könyvéből származó nagyjelenetet festett a plafonra, de helyet keresett az evangélistáknak, Jézus Krisztus felmenőinek, a jelentősebb prófétáknak, de az ókorból ismert jósnőknek (szibillák) is. A tízparancsolatot kör alakú medalionokban tanulmányozhatjuk, a jelentősebb képeket pedig az úgynevezett ignudók tartják erős kézzel. Vannak aztán itt még szobrok és reliefek megfestve, és a művészettörténetben állítólag először ő vetemedett arra, hogy a már akkor is drága márványt a festészet teremtette illúzióval helyettesítse.
Szent Bertalan bőre
Michelangelo aztán még egyszer, 1535–41 között, III. Pál megrendelésére dolgozott a kápolnában. Ekkor született a legalább olyan nagyhírű Utolsó ítélet 17 méter magas, 230 négyzetméteres freskója 391 figurával és a Szent Bertalan bőrére festett önarcképével. A mester szerelmét, Vittoria Colonnát is megörökíti itt, a pápai szertartásmester pedig, mert kritizálta a sok meztelenséget, bosszúból a pokolban szenvedők közé lett odafestve.
Pálffy Lajos