A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A tárlaton megismerkedhetünk a Balogh Rudolfra és családjára vonatkozó levéltári forrásokkal, a pályakezdő fotóriporter képeit korabeli lapok illusztrálják. Közönség elé kerülnek az 1918/1919-es forradalmak a Széchényi Könyvtárban rejtőző eredeti fényképnagyításai. Balogh sokoldalú munkásságáról az együttműködő intézmények: a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma által kölcsönzött felvételek tanúskodnak. A könyvtár állományában lévő, Balogh Rudolf képeit tartalmazó magyar és idegen nyelvű könyvek, képes újságok mellett a családi relikviák is helyet kapnak a tárlókban.
Balogh Rudolf (1879–1944) Fotóművész, az úgynevezett magyaros stílus egyik megteremtője. 1903-tól a Vasárnapi Újságnak készített expresszív szociofotókat, 1912-től önálló stúdiója volt. Az első világháborúban sok, történelmileg és fotótörténetileg egyaránt jelentős fényképét közli a Vasárnapi Újság. A húszas évektől Az Est, a Pesti Napló munkatársa, fotóriportere, majd a Magyar Film Iroda laboratóriumának vezetője. Két szaklapot indított, Fotóművészet, illetve Fotóművészeti hírek címmel. Magyarországot bemutató fotóit vasúti kocsik dekorációjaként, iskolai szemléltetéshez, idegenforgalmi kiadványokhoz használják fel. Műhelye 1944-ben bombatalálatot kapott, sok képe megsemmisült. Munkássága elismeréséül 1992-ben alapították a nevét viselő szakmai díjat. Ő maga így beszélt a magyaros stílus kezdeteiről: „Tudod, abban az időben rajtunk is erőt vett az internacionális fotókór. És mert abban pittoreszk hatások érvényesültek, mi magunk is úgy csináltuk. Azonban kezdtük észrevenni, hogy nem ez az igazi fotográfia, legalább is nem ez a magyar fotográfia útja. Nem találtuk benne saját magunkat. A sok mesterkélt festői folthatás után világosságra, fényre és természetességre vágyakoztunk. Megcsömörlöttünk a várostól, mely összhatásában szintén internacionális mázt hazudott magára, s az öreg Haranghyval, Junga Sebővel, no meg gróf Esterházy Mihállyal (aki különben a híres Horsley-Hintonnál Londonban tanulta meg a guminyomás fortélyait) felkerekedtünk, hogy a magyar falu, a magyar táj és a magyar fajta napsugaras világában találjuk meg a magyar fényképezés igazi témakörét. Nem mondom, az elején megszédítettek minket is a néprajzi érdekességek, a sok ünneplő köntös között elsikkadt a lélek, de ez nem tartott sokáig. A magyar fajta sajátos egyéniségét, természetes báját akartuk képbe foglalni, a magyar táj varázslatos szépségét megcsillogtatni a fény és árnyék különös játékában. Látod, valahogy így született a magyar stílus! Aztán kezdtek rákapni a többiek is. S mire észrevettük magunkat, tele volt az egész világ a magyar stílus dicséretével.” |