A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Különleges ember, zseniális művész volt Kondor Béla (1931–1972), aki egy rossz korban élt, igaz, csak 41 évet. Most, halálának 40. évfordulója közeledvén, a debreceni MODEM-ben állították ki 70 grafikáját és 30 festményét.
És tanítómestereit, Dürert, Rembrandtot, Schongauert, meg a társakat: Koffán Károlyt, Barcsay Jenőt, Csernust és Lakner Lászlót is.
Hasonló volumenű tárlat 1984-ben volt, akkor Kondor életművét mutatták be. Most deklaráltan nem életműkiállításról van szó, de a fontosabb mérföldkövek, a Dózsa-, a Blake-, a Madách- és a Dürer-sorozatok kikerültek a falakra. Ahogy megérkezett az 1963-ban festett Darázskirály is, amiről nem árt tudni, hogy a nagy tablók mellett eltörpül a maga 34x24 centijével. További híres művek (Savonarola, 1962; Szent Péter és egy nő, 1967) mellett egy igazi kuriózumot is felvonultat a tárlat. Az 1971 és 72 között festett Szentek bevonulása a városba 176x376 centiméteres, hatalmas tábláját a Kereskedelmi Kamara falára szánta a mester, de a szigorú zsűri elmeszelte az alkotást. (Konvencionális gondolkodóknak furcsa is lehet a kereskedők központjának falán egy ilyen társaság, amint a kulcsos Szent Péter által szélesre tárt kapu fele igyekeznek harsonákat fújva egy égő szemű fekete macska társaságában.)
A Szentek bevonulása a Kiscelli Múzeumból érkezett
Kondor ugyan nem kapott egy fillért sem főművéért, ahogy nagyobb festményeiből is nagyon kevés kelt csak el rövid életében. Legendás italozásainak anyagi hátterét végül az illusztrálásból teremti meg. Legalább 20 könyv mellett folyóiratoknak is dolgozik, és mindennap van valahonnan pénze kocsmára. Bizony, délelőtt már presszókban ücsörgött, ebéd után aludt egy jót, majd este, éjszaka megint kocsmákat, házibulikat járta. Erdély Miklós szerint, aki csak másnaponta járt el inni vele, a 16 éves kora óta pálinkázó Kondoron soha sem lehetett látni, hogy a legcsekélyebb mértékben is részeg lett volna. A gyenge gyomrú Erdély visszaemlékezéseiben fel is teszi többször a kérdést, hogy mikor is születhetett az a jelentős életmű, amelyet 1972. december 12-én Kondor Béla itt hagyott egy szokásos ebéd utáni szunyókálásból fel nem ébredve. Mert a hatalmas grafikai sorozatok mellett ott sorakoznak a festmények, no és még három nem akármilyen verseskötet is. És még csak úgy magától orgonálni is megtanult, a hangszer alapjait elsajátítva remekül improvizált hatalmas műtermében.
Faliszekrény, 1969
Különleges, reneszánsz ember volt Kondor (nem melós, mint ahogy a debreceniek a tárlat címében írták), olyan művész, akinek megvolt a véleménye, és tudta, hogy mit miért tesz. És akit éppen ezért nem szeretett a hatalom. Szőnyi István elviselhetetlennek tartotta festői teljesítményét, és ki akarta rakni a Képzőművészeti Főiskoláról. Aczél Györgynél a „tűrt” kategóriába került, a hivatalos művészetpolitika ezért nem nagyon vett tudomást róla. Maradtak tehát a barátok, akik megértették nagyságát, és nekünk meg itt maradt a hatalmas életmű, amit megcsodálhatunk, most éppen a debreceni MODEM jóvoltából.
Így jár minden próféta (Dózsa-sorozat, 1956)
Pálffy Lajos
Forradalmár, próféta, melós
Kondor Béla művészete
2012. november 4. – 2013. február 17.