Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
A villamos elődjének a lóvasutat tekinthetjük. Pesten 1866-ban (a világon hatodikként) indult el a lóvasút. A lakosság számának növekedése azonban újabb közlekedési formákat hívott életre. Ezek egyike volt a villamos.
Azt gondolhatnánk, hogy az első budapesti villamosított vonal egy már meglévő lóvasúti vonal villamosításával jött létre, de nem így történt. A német Siemens & Halske cég egy alsóvezetékes vonalat dolgozott ki, mivel a Fővárosi Közmunkák Tanácsa nem engedélyezte felsővezetékes vonal építését a város belterületén. Ez a villamosvonal a Nagykörút és a Király utca között épült, és 1887. november 28-án indult meg rajta a közlekedés. A Nyugati pályaudvar elé ideiglenes kocsiszínt is építettek. Innen indult az 1000 mm-es nyomtávú, 1 km hosszú pályán a két motor- és egy pótkocsi. A megengedett legnagyobb sebesség 10 km/h volt.
A következő évben Balázs Mór megalakította a Lindheim és Társa, illetve a Siemens & Halske cégekkel a Budapesti Városi Vasutat, a BKV egyik elődjét. 1889. nyarán ők helyezték üzembe az első normál (1435 mm) nyomtávú villamos vonalat Budapesten az Egyetem tér – Stáczió utca – Köztemető útvonalon. Aztán sorban adták át az újabb vonalakat. A nagykörúti próbavonal helyére is normál nyomtávút építettek. 1891-től Budapesti Villamos Városi Vasút Rt-ként (BVVV) működtek tovább.
Villamos az Oktogonnál (forrás: villamosok.hu)
A XX. század elején már hét villamosvasúti társaság osztozott a vonalakon. Az első világháború után szükségessé vált a fővárosi közlekedés egységesítése. Ennek érdekében létrehozták a Budapesti Egyesített Városi Vasutakat (BEVV), és egységes díjszabást vezettek be. Eredményesebben működött a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT, a köznyelvben: Beszkárt), amely a két világháború között számos korszerűsítést hajtott végre. Egységes számozási rendszert vezetett be a járművekre, kocsikat korszerűsítettek, illetve új kocsikat szereztek be. Fejlesztették a hálózatot, kocsiszíneket, forgalmi telepeket.
A második világháború idején hatalmas károk keletkeztek a villamos vonalakban. Nemcsak járművek, a felsővezetékek 84%-a is megsemmisült.
Az első villamos 1945. február 7-én indult el újra Pesten, a Forgács utca és az Újpesti víztorony között. A háború után a Fővárosi Villamosvasút Községi Vállat (FVKV), 1951-től Fővárosi Villamosvasút (FVV) az új járművek beszerzését tartotta a legfontosabb feladatának. Hazai tervezésű és gyártású típusok születtek ekkoriban. 1956-ban a Ganz Vagongyárban készültek új villamosok, a legendás UV típusok. Ezekből gyártották a legtöbbet. 1962-ben pedig elkészült az első két vezetőállású csuklós villamos. 1964-ben az első hattengelyes, egy évvel később pedig a nyolctengelyes, csuklós villamoskocsi is. Minden téren fejlődés volt tapasztalható. 1956-ban aztán az utcai harcok során a felsővezetékek több mint kétharmada megsemmisült, 109 villamos sérült meg vagy vált használhatatlanná. A Budapesti Fővárosi Tanács 1968 január 1-jével létrehozta a Budapesti Közlekedési Vállalatot (BKV), a Fővárosi Villamosvasút, a Fővárosi Autóbuszüzem, a Fővárosi Kishajózási Vállalat, valamint a Budapesti Helyi Érdekű Vasút összevonásával.
A híres UV villamos kanyarodik a Kálvin térre
A BKV Zrt. jelenlegi villamos járműállományában a következő villamos típusok közlekednek: Ganz-csuklós típusból 120, a Hungaroplanból egy, a Combinóból 40, a TW 6000-es hannoveri villamosokból 76, a Tatra T5C5 és T5C5K-ból 240+80, azaz 320 db jármű szállítja az utasokat 24 viszonylaton. Rajtuk kívül időnként látni néhány tehervillamost (ún. Muki). Télen, a tehervillamosokhoz hasonló hógépek takarítják a havat a sínekről. A legendás UV típusú villamos 2007. augusztus 20-án közlekedett utoljára a fővárosban. A villamosok tárolására, karbantartására, javítására és tisztítására kocsiszínek szolgálnak. A BKV jelenleg 9 kocsiszínt és egy főműhelyt üzemeltet. A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy a földfelszíni villamosközlekedésen kívül – ahová egyébként a HÉV is tartozik – létezik még a Millenniumi Földalatti Vasút és a metró is.
Tátra T5c5 villamos a Gubacsi úton
Összeállításunkat egy 1957-es filmhíradóval kezdjük, amely a villamos 70. évfordulójára készült, és archív felvételek segítségével bemutatja a fővárosi villamos addigi történetét.
70 éves a villamos. Magyar Filmhíradó 1957/50, 1957. december
A következő 1956-ból a híres UV típus gyártásáról számol be:
Új villamosok készülnek a Ganz Vagongyárban. Magyar Filmhíradó, 1956. május
A harmadik pedig az elkészült csuklós villamost mutatja be (Magyar Filmhíradó, 1964. május).
Kolozsi Lajos