a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Ahonnan örökre száműzve van a bánat
Kilencven éve nyílt meg a Fővárosi Operettszínház.A Pesti Broadway-nek is hívott mulatónegyed alapkövét Somossy Károly orfeumigazgató rakta le, amikor 1893-ban új épületet emeltetett a Nagymező utca 17. szám alatt. A köznyelvben Somossy-mulatónak nevezett intézmény hamar az egyik legfelkapottabb szórakozóhellyé vált Budapesten. 1922-ben egy amerikai vállalkozó, Ben Blumenthal bérelte ki és építtette át színházzá a Fővárosi Orfeumot. A Fővárosi Színház ünnepélyes megnyitójára 1922. december 23-án került sor Heltai Jenő színházavató prológusával, amelyet Gombaszögi Frida adott elő:
Sötét idők szavával bús szívedben,
ünnepre gyűlsz ma árva Budapest.
Áll az új színház, már függönye lebben,
Legyen valóban ünnep ez az est.
Szálljon az ég urához hő fohász:
Maradjon ünnep ez a ház.
Szép magyar szónak, magyar muzsikának,
Magyar színészeknek szent csarnoka,
Legyen tőled száműzve a bánat
S minden csúnya, rossz és mostoha.
És ti, kiket szavam köszönt,
Ti idelent, ti odafönt,
Urak, nemurak, gazdagok, szegények,
Amit adunk, azt jó szívvel vegyétek.
A szándék jó, s a jószándék ajándék,
Föl a függönyt! És kezdődjék a játék!
Az épület homlokzatára 1923 februárjában került ki a Fővárosi Operettszínház felirat. 1930 szeptemberétől Sebestyén Dezső vette át az intézmény vezetését, és rögtön az évad legnagyobb operettsikerével Robert Katscher Csodabár című darabjával kezdte meg működését. A darab egy mulatóhelyen játszódott, ezért a nézőtér nagy részéről kivitték a széksorokat, és helyettük asztalokat helyeztek el, a közönség pedig közvetlen közelről, a szereplők közé keveredve követhette a fordulatos bűnügyi történetet. Az előadásban fellépett többek között Delly Ferenc, Fejes Teri, Titkos Ilona, Somogyi Nusi, Zátony Kálmán, Radó Sándor, idősebb Latabár Árpád és Pártos Gusztáv is.
Nagymező utca 17. MFH. 1970/37.
Az Operettszínház működtetése a 30-as években nem volt könnyű. A vezetési problémák és talán az operett műfajának átmeneti sikertelensége is közrejátszott abban, hogy 1935 áprilisában az intézmény csődöt jelentett. A Fővárosi Operettszínházat 1938 szeptemberétől Seregi Andor és Sziklai Jenő, 1941-től Bubik Árpád, 1942-től a Bánky Róbert–Orosz Barna páros bérelte, akik művészeti igazgatónak Fényes Szabolcsot kérték fel.
A második világháború alatt Huszka Jenő Mária főhadnagy című műve aratott óriási sikert, melynek bemutatóját 1942. szeptember 23-án tartották. A darabban a Nemzeti Színházból átszerződött Szeleczky Zita játszotta a főszerepet Sárdy János, később Szilassy László mellett.
Az operett főhősnője, Lebstück Mária valós történelmi személy volt, aki osztrák neveltetése ellenére nemzetőrként harcolt a magyarok oldalán az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt. A politikai vezetést azonban aggodalommal tölthette el a darab burkolt németellenes éle.
Szeleczky Zita mellett Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Földényi László, Solthy György, Kiss Manyi, Pártos Gusztáv, Pataky Miklós is színpadra lépett.
Újra a Nagymező utca 17-ben. MFH. 1971/15.
A Fővárosi Operettszínház épülete szerencsésen vészelte át az ostromot, míg pincéje menedékül szolgált számos művésznek (Sárdy János, Fényes Szabolcs, Csikós Rózsi, Turay Ida, Békeffy István) a válságos napokban.
A háború után Fényes Szabolcsot nevezték ki az operettszínház igazgatójának, aki Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét állította színpadra (1945. április 5.).
1966 és 1971 között átépítési munkálatok zajlottak az épületben, a belső tereket jelentősen megváltoztatták. A megújult színház 1971. április 17-én nyílt meg a Csárdáskirálynő ezredik előadásával.
My Fair Lady. MFH. 1966/6.
1999-től 2001-ig teljes körű rekonstrukció zajlott az épületben, amikor is a korszerű színpadtechnika mellett, az intézmény visszakapta eredeti ornamentikáját és korábbi emeleti páholysorát is.
Nagy Levente