a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

A méltatlanul elfeledett Peéry Piri

peery

Peéry Pirit, elsősorban színpadi színésznőként, inkább a szüleink, nagyszüleink generációja ismerte és szerette. A harmincas években egy ideig őt tartották az „új Jászai Marinak”.

Színészi kvalitásait többnyire csak felvillantani tudta, mert pályája időnként kényszeríveken kanyargott. Kisebb-nagyobb színházi és filmbéli alakításokkal a hatvanas évek elejéig jelen volt a magyar színház és film világában. Íróként a Nyugatban jelent meg első regénye, szabadidejében műfordítással is foglalkozott. Modern életfelfogású, önálló gondolkodású feministaként élt, sőt egyike volt az első hazai aktmodelleknek is.

peery
Pécsi József: Térdelő akt (Peéry Piri színésznő), 1925. A Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből.

Mersich Piroskaként született 1904. május 12-én. Kereskedelmi iskolába járt, de színpad iránti érdeklődése már 18 éves korában jelentkezett, ekkor került Rákosi Szidi kezei alá. „Szidi mamá”-nak jó szeme volt a tehetségekhez, így tanítványa Peéry Piri művésznéven a következő évtől már a Várszínházhoz szerződhetett. Életének következő sorsfordulója (a későbbiekben számos meg nem érdemelt mellőzés forrása) 1924-ben Németh Antallal kötött házassága lett. Németh Antal a Nemzeti Színház igazgatója (1935–41), a magyar színháztörténet egyik legvitatottabb, kiemelkedően tehetséges alakja volt, aki a korszerű európai színjátszás követelményeit egyesítette a hazai hagyományokkal. Megreformálta a Nemzeti Színházat, kortárs szerzők műveit vitte színpadra. Rendezői munkássága, tanári tevékenysége, színháztörténeti művei – vitatottságuk ellenére is korszakos jelentőségűek.

peery
Grillparzer Medeájában. (fotó: OSZK)

A házasságkötés után Peéry Piri három évre visszavonult a színpadtól. 1927–1942 között a szegedi Nemzeti Színház, a Belvárosi Színház, a Vígszínház, a Művész Színház, majd a Magyar Színház társulatának tagja volt. Férje pozíciói miatt nem lehetett a Nemzeti Színház művésznője, ahogyan a rádió is tiltott terület volt számára – bár tehetsége indokolttá tette volna szereplését mindkét helyen. 1945–48-ig politikai okokból ismét nem szerepelt színpadon, 1951-től játszhatott újra folyamatosan. Először az Ifjúsági Színházban, majd a Petőfi, később a Jókai Színházban – már főként kisebb jellem- és karakterszerepeket.

Igazi színpadi fénykora a harmincas-negyvenes évekhez kötődik. Kezdetben a Szegedi Nemzeti Színházban kitűnő darabokban kitűnő rendezők keze alatt csillogtathatta meg tehetségét. „Peéry Piri parádésat alakít” – ismerte el a kritika a férje rendezte Pirandello: Öltöztessétek fel a mezteleneket című darabjában nyújtott játékát. Hasonló elismeréseket kapott Shaw Szent Johannájának (rendező: Hont Ferenc) és Wilde Saloméjának címszerepéért is. Utóbbi alakításáért Juhász Gyula verset dedikált a színésznőnek.

A későbbiekben többek között Hevesi Sándor Elzevir című darabjában, 1941-ben Grillparzer Medeajának címszerepében, egy évvel később Tőkés Annával együtt Márai Kalandjában is emlékezetes alakításokat nyújtott. A háborút követő szilencium után közel húsz színházi bemutatója volt. Különböző karakterű szerepei Osztrovszkij pálinkafőző nőjétől (Az acélt megedzik) Kémery Kláráig (Szabó Magda: Kígyómarás) újra és újra bizonyították tehetségét, de igazi főszerepe, megmérettetési lehetősége már nem igazán akadt. Kis megszakításokkal ugyan, de több mint három évtizedig volt színpadon.

peery
August Strindberg: Haláltánc. Új Magyar Színház, 1942. Somlay Artúr, Pataki Miklós, Peéry Piri (fotó: Wellesz Ella. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest)

A színházihoz hasonlóan gazdag és változatos volt filmes pályája is, mely 1934-ben az Ida regényével (r: Székely István) kezdődött és 1962-ben a Szemes Mihály rendezte Dani forgatásán fejeződött be. A háború előtt olyan népszerű filmek szereplője volt, mint a Rózsafabot, az Egy tál lencse, az Egér a palotában vagy a Szerelmi láz. Játszott a Szent Péter esernyője 1935-ös és 1958-as változatában is. Neve rajta van a Föltámadott a tenger, a Körhinta, a Vasvirág, a Fűre lépni szabad s ezen kívül több mint tíz 1945 utáni magyar film szereplőlistáján. Érdekesség, hogy ő írta a Makacs Kata (1941) és az Egy ember tragédiája (1949) című filmek forgatókönyvét is.

Komoly irodalmi munkássága azokhoz az időkhöz kapcsolódott, amikor valamilyen okból nem lehetett színpadon. Néhány novella után első jelentős regénye, az Anne a Nyugat 1929/17–18-as számában jelent meg. A szigorú szerkesztő, Osvát Ernő „erős és férfias regény”-ként értékelte az írást, s ezért is adott lehetőséget a kezdő nőírónak. 1936-ban jelent meg a Postakocsi, egy évvel később A bambuszfejű esernyő című regénye. Kéziratban is maradtak írásai, ezek kiadása még várat magára. Lenkei Júlia a Holmi idén februári számában hiánypótló tanulmányban foglalkozott a színésznő irodalmi tevékenységével.

Sajnos ma is igazak férjének szavai, amelyeket egy meg nem született kötet előszavának szánt:

„Minthogy senki sincs, akitől várhatnám, hogy feleségemnek legalább az emléke megkapja az igazságos értékelést, magamnak kellett vállalkoznom arra, hogy a tények rögzítésével, a perrendszerű bizonyítékok egyszerű előadásával bemutassam egy magyar színésznő életét, működésének szavakban alig érzékeltethető művészi sajátosságait és irodalmi munkásságának megjelent, tehát bizonyos mértékig ismert és befejezetlenül maradt, ismeretlen eredményeit”.

Halálának ötvenedik évfordulóján ne feledjük, hogy ez a feladat – Peéry Piri életművének monografikus feldolgozása – még mindig várat magára!

L.L.

• Publikálva: 2012.12.31. 07:00 • Címke: nők, évforduló, irodalom, film