a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
A Fedák meg a kabát
Molnár Ferenc 135 éve született, 109 éve ismerkedett meg Fedák Sárival és 101 éve mutatták be A gazdag ember kabátja című filmszkeccsét.Molnár Ferenc 135 évvel ezelőtt született. Az egyik leghíresebb, legfényesebb karriert befutó magyar drámaíró a francia mintájú „jól megcsinált” darabok dramaturgiájára épített, de kihagyta belőlük a felesleges párbeszédeket és nemcsak a polgári miliőt használta fel, nála a külvárosi szegények is főszereplőkké válhattak. Molnár Ferenc viszont nagyvilági életet élt, sokat utazott, nemcsak haditudósítóként az első világháború alatt, hanem később is, 1939-ben, az akkori feleségével, Darvas Lilivel pár európai megálló után Amerikába mentek.
Színműveit már harmincéves korában világszerte játszották Berlintől a Broadwayig, különböző formákban. Az 1910-es években pedig a Magyarországon akkoriban kibontakozó film is rátalált. Akkoriban még nem játékfilmek, hanem rövid filmszkeccsek készültek. Ilyen volt a Gazdag ember kabátja című filmszkeccs is. Ennek fél percnyi részlete az 1923-as A Magyar Nemzeti Színház múltja, jelene és jövője némafilmhez volt ragasztva, majd megjelent 1964-ben Magyar Bálint Képek a magyar némafilmgyártás történetéből című munkájában is. A film többi része sajnos elveszett. Az akkori filmet az Apolló Projektograph Részvénytársaság mutatta be, K. Kovács Andor rendezésében. A film (rém)álomszekvenciák sorozatából állt, amelyet egy komikus kávéházi szerelmi ígéret keretez. Gajdó Tamás közreadta a bohózat szövegét, amelyből ugyancsak kiderül, hogy az író valóban személy szerint szerepelteti Fedák Sárit és Újházi Edét az egyik álomban (amely később arra sarkallja a gazdag embert, hogy mondjon le a kasszírnőhöz fűződő szerelmi vágyairól).
Az író többször is írt célzottan színésznők számára szerepeket, és nem csak szerelmei számára, hanem például Bajor Gizinek is. A szkeccs fennmaradt szekvenciájában a városligeti Wampeticsnél találkozik Fedák Sári, Újházi Ede, a kabát (a kabát szerepében Bársony István látható, aki akkoriban a Royal Orfeumban és későbbiekben számos kabarében lépett fel), valamint a gazdag ember, akinek a szerepében a rendező, K. Kovács Andor látható. Gajdó Tamás színháztörténész szerint eredetileg Nyáray Antalt, az utolsó bohémként emlegetett komikust akarták meghívni, Nyáray azonban éppen Pécsett játszott, s igazgatójától nem kapott szabadságot.
Részlet A magyar némafilm története (1964, r: Magyar Bálint) című filmből.
Az alkotásnak akkora sikere volt, hogy filmszkeccseket tiltó rendeletét Boda Dezső főkapitány visszavonta.
Molnár Ferenc 1904-ben ismerkedett meg Fedák Sárival, aki akkoriban a Vígszínházban próbált a János vitéz nadrágszerepében, Kukorica Jánosként, Medgyaszai Vilmával. Fedák 1929-es visszaemlékezései szerint Molnár egy gyéren megvilágított folyosón lépett elé és azt mondta: „Igazi nagy színésznő […] csak akkor lesz magából, ha egy magamfajta zsidó gyerek jól az életébe tapos”. A történet valóságtartalmát később többen is kétségbevonták, többek között Sárközi Mátyás, az író unokája, aki szerint Molnár soha nem nevezte volna magát „zsidó gyerek”-nek. Ennek ellenére a „furcsa pár” több mint tíz évig volt együtt. Egészen addig, amíg Molnár Ferenc meg nem ismerkedett Darvas Lilivel. Akkor vette Fedákot feleségül, kárpótlásul, egy rövid időre.
|
A gazdag ember kabátja című film cselekménye: Történik egy budapesti kávéházban, az utcán, a Víztoronynál és a Margitszigeten. A gazdag ember bemegy a kávéházba, ahol nagyon tetszik neki a kasszíros kisasszony. A pincér pedig szerelmes a kasszírnőbe. A gazdag ember leteszi a kabátját a székre. Nem engedi, hogy a pincér felakassza a fogasra, feketét hozat neki. Majd elalszik és azt álmodja, hogy a kabát megelevenedik, sétál az utcán, kimegy a Ligetbe, költekezik az ő pénzéből, bemutatkozik Fedák Sárinak, szóval előkelő életet él, sőt végül a kasszírnőt is elhódítja az orra elől. A darab vége természetesen az, hogy a gazdag ember felébred, és álmának tanulságain okulva nem gorombáskodik többet a pincérekkel; másrészt lemond a kasszírnőről a derék és tisztességes szándékú pincér javára. |
A Gazdag ember kabátja című bohózat teljes szövege itt olvasható, Gajdó Tamás közlésében.
Bakk Ágnes