a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

​Szergej Mihajlovics Eizenstein

eisenstein_lead„Mit adott hát nekem a forradalom és mi köt örök vérszerződéssel hozzá? A forradalom adta meg nekem azt, ami számomra a legdrágább: művésszé tett.”




Első kép: A művész és filmjeinek hatása

Minden idők egyik legjobb filmje, a „brüsszeli 12” tagja, a Patyomkin páncélos (1925) másképp hat egy békebeli közegben, mint egy forrongó világban. Az egyikben esztétikai élmény, társalgás témája, tananyag. A másikban mozgósító, valóságot teremtő erő. Vagyis a Patyomkin páncélos esetében nem az a kérdés, hogy megtörtént-e az „ogyesszai mészárlás”, hanem azt, hogy elhisszük-e hogy megtörtént, és hat-e ránk. Ebből a szempontból annyira veszélyesnek érezték ezt a filmet, hogy nemcsak Sztálin tiltatta be, hanem egy sor USA-beli államban és Franciaországban sem játszhatták.

eizenstein4

Második kép: A művész és a forma

„A mi filmművészetünk azonban nemcsak a forma, a művészi fogások vagy a módszer terén eredeti. A forma, a fogás és a módszer nem több a filmművészetünk alapsajátosságából fakadó eredménynél. A mi filmművészetünk nem csillapítószer, hanem harci akció.”

patyomkin

Eizenstein túl akart lépni a polgárinak, hazugnak érzett „filmsztori-dramaturgián”. Dramaturgiai eszközei, a korai némafilmeknél a montázselv is a forradalmi célokat szolgálják a társadalomban és a filmművészetben egyaránt. A montázselv szerint nem a képekben rejlik az erő, hanem a képek összekapcsolásában. A Patyomkin páncélosban a tömegeket fényképezték. Az egyén csak jelkép, eszköz, hogy továbblendítse a filmet a várt cél felé. Később, történelmi filmjeiben már a montázselv, a hang, a szín szintézisének elveit alkalmazta. Itt már nemcsak a tömegeket fényképezték, hanem nagyközeliben az egyéni reakciókat is. A történelmi szituáció történelmi személyt kívánt. A Rettegett Iván második részében van két színes betét, amelyről ezt írta utolsó levelében: „Nem tarka, hanem színes”. A film csúcspontján hatalmas feszültség rejlett a fekete-fehérből színesre váltó képekben.

Harmadik kép: A művész és filmjeinek sorsa

A Patyomkin páncélos olyan sikeres volt, hogy még Sztálin is betiltatta. Eizenstein a 30-as évek elején tett amerikai tapasztalatszerző útja elméleti munkásságát segítette, de filmtervei nem valósultak meg. A leforgatott 60 000 méter mexikói anyagot eladták Nyugat-Európában, ahol különböző filmekhez használták fel. A 70-es években kaptak vissza egy kópiát Amerikából. Ebből még élő munkatársai elkészítették a Que Viva Mexico! című filmet. A díszbemutató az 1979-es moszkvai filmfesztiválon volt.

1935-ben kapott megbízást a Bezsin rétje című film megrendezésére, amely első hangosfilmje is lett volna. Mindkét elkészült változatot betiltották, és megalázó önkritikára kényszerítették Eizensteint. (Viszont nem került a Gulágra, mint mestere, Mejerhold.) A film egyes részeit kockánként lopták ki munkatársai a stúdióból, amelyekből a 60-as években készítettek el egy úgynevezett fotofilmet.

1938-ban mutatták be első történelmi filmjét, a Jégmezők lovagját. A dramaturgiai eszközök célja a hazafiság erősítése volt, amelynek aktualitást a náci Németország megerősödése szolgáltatta. A film nagy siker volt, a rendezőt Lenin-renddel  tüntették ki. A Molotov–Ribbentrop-paktum után eltűnt a mozikból, majd 1941 után újra előkerült. Egyébként Sztálin szorosan felügyelte a forgatást, a forgatókönyvből személyesen húzta ki Alekszandr Nyevszkij halálát, mert ilyen jó fejedelem nem halhatott meg szerinte.  Az, hogy kurzusfilm-e a Jégmezők lovagja, és veszít-e művészi értékeiből emiatt, egy másik kérdés.

eziensteinretteget

A Rettegett Iván első részének bemutatója 1945 elején volt. Rögtön utána elkezdett dolgozni a második részen, amely 1945 végére készült el. Charlie Chaplin írta a filmről 1946 január 4-i levelében: „A Rettegett Iván a legnagyobb történelmi film, amelyet valaha is alkottak. Nagyszerű az atmoszférája és a szépsége felülmúlja mindazt a szépséget, amit filmen valaha is láthattunk.”

1946. január 26-án Állami díjjal tüntették ki Eizensteint a Rettegett Iván első részéért. 1946. január végén a Filmfőigazgatóság betiltotta a második részt. Február 2-án szívinfarktust kapott. A pletykák szerint akkor, amikor meghallotta, hogy Sztálin elvtárs a film második részét nézi. Még két évet élt. Saját szavaival: „Ezért úgy számítom, hogy minden ami történik, már post scriptum saját életrajzomhoz.”

Eizenstein nem szórakoztatni akart, hanem hatni és tenni. Művészetét és filmjeit nem érthetjük meg, csak a kor összefüggéseiben, amelyben élt. A szülei polgári világa elleni lázadás találkozott a társadalmi változással és a formák elleni művészi lázadással. Ez teremtette meg azt a termékeny feszültséget, amelyből nagy filmek születhettek. Annak ellenére, hogy a kor nagy része nem kedvezett a művészi szabadságnak  és tehetségnek.

Ötvös Géza

További olvasmányok a Filmkultúrán és a Filmspirálban:
Geréb Anna: A rendezőfejedelem és a diktátor
Bárdos Judit: Irónia és történelem Eizenstein Októberében
Domonkos Péter: Bevezetés a filmadaptáció-szakirodalom kánonjába 2. Eizenstein és Bazin
Pásztory Ádám: A végidők poézise

Bárdos Judit: A kiáltvány sem ég el

• Publikálva: 2013.01.23. 11:27 • Címke: filmkultúra, évforduló, film

Magyar játékfilmek