Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
A történelem magánügy – a magánügy történelem. Ez a tapasztalat különböző mértékben minden emberre igaz, ám egy közfigyelmet magán viselő, népszerű színészre fokozottan. Mensáros László ezt az összefüggést korán megtapasztalhatta.
1949-ben, huszonhárom éves korában politikai nézetei miatt összetűzésbe került a pártállammal, és két évre börtönbe zárták. 1956-ban a debreceni Csokonai Színház Forradalmi Bizottmányának volt az elnöke, ezért is rács mögé küldték két évre. 1961-ben elindította műfajteremtő előadói műsorát az Egyetemi Színpadon. Ezt a saját szerkesztésű, eredeti felfogású irodalmi estjét a premier után egy időre betiltották. A XX. század ennek ellenére, vagy részben emiatt is később több mint 1500 előadást ért meg.
Alkata, külleme, habitusa látszólag nem predesztinálta őt harcias közéleti szerepre. Törékeny, finom modorú, kellemes hangú, sármos fiatalember volt, aki első főszerepeit könnyed, szerelmes vígjátékokban kapta: Játék a szerelemmel (1957, r: Apáthy Imre), Bolond április (1957, r: Fábry Zoltán). Közben nyilván megértette, hogy a színészi hivatás nem csak pénzre, befolyásra váltható népszerűséggel jár, hanem kötelezi is őt a közösség érdekében, amikor az alkalom szólítja.
Finomság, elegancia.
Egyenes tartását később, börtönévei után is megőrizte. Nem fizikailag, hanem a jellemét tekintve. Miután 1965-ben visszatérhetett a filmezéshez egy vígjátékban (Butaságom története, r: Keleti Márton), az első főszerepét Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényének megfilmesítésében kapta (1966, r: Ranódy László). Ebben a drámai szerepben Mensáros a vidéki városban teljesen magára maradó tanárt alakítja. Ekkor Mensáros még csak negyven éves. Novák Antalként azonban fáradt, csalódott, kissé hajlott hátú, de jellemének egyenessége így is megmaradt, hiszen szembe tudott nézni élete szétesésével. Amikor nem maradt más választása, akkor is választani tudta – a halált. Ez a kép él bennem Mensárosról, amelyet az Aranysárkányban alakított ki, pedig számos szerepben láttam. 1993-as haláláig több mint hatvan mozifilmben és tévéfilmben szerepelt. Volt tehát sokféle epizódszereplő, hősszerelmes, összetört drámai hős, kegyetlen parancsnok és áldozat. Gyakran látni őt valamilyen vállalat vagy iskola igazgatójaként és katonatisztként. A szerep csak feladat, amelyet minden felállásban igényesen kell ellátnia a színésznek, az összképért pedig a műnek kell jót állnia.
Intellektus, irónia.
Érdekes, amikor Mensáros László a hatalom meghosszabbított kezeként, kemény jelleműként tűnik fel, akkor is van benne valami finomság, elegancia. Ereje nem nyers fizikai erő, hanem a legyőzhetetlen intellektus és irónia. Megközelíthetetlen. Ugyanarra az alapjellemre épít fel egy komikus-szatirikus figurát (Ki van a tojásban?, 1973, r: Szalkai Sándor), mint egy császári rendőrtisztet (Szerelmi álmok I–II. Liszt, 1970, r: Keleti Márton) vagy egy múltjával a rendszerváltáskor számot vető apát (És mégis…, 1991, r: Kézdi-Kovács Zsolt). Ugyanaz az alapkarakter, más lehetséges fejlődési irány egyik állomásán.
Nyár a hegyen (1967, r: Bacsó Péter)
Azok a filmjei a legmegrendítőbbek, amikor saját sorsa közvetlenebbül találkozik a történet központi vonulatával. A Nyár a hegyen (1967, r: Bacsó Péter) Szabó doktora az az ember, aki fiatal társaival vissza tud térni abba a művésztelepként használt barakkba, ahol korábban gyűjtőtábor foglya volt. Mensáros László a börtönévei után is vissza tudott térni a színházba, a filmgyárba, és ugyanolyan tántoríthatatlanul képviselte azt, amit ő értéknek tartott lelkes kezdőként is. Teljesítményét a közönség és a szakma egyaránt értékelte. A Nyár a hegyenért 1968-ban odaítélték neki a legjobb férfi alakításért járó díjat az acapulcói nemzetközi filmfesztiválon.
Ugyanilyen intenzitással dolgozza fel egyén és közösség, ember és politika kapcsolatát a Történelmi magánügyek (1969, r: Keleti Márton), amelynek a címe is fogalommá vált. Mensáros László itt egy válási ügyben megbízásra vizsgálatot folytató pártkádert alakít. Bor elvtárs feleségül veszi a válása miatt általa hivatalosan kérdőre vont nőt. Nemsokára börtönbe kerül, majd később repülőszerencsétlenség áldozata lesz.
Mensáros László nem csak a politikával került összeütközésbe, hanem nehéz belső terhet is hordozott. Csak jóval a halála után derült ki, hogy homoszexuális volt. Czeizel Endre 2007-ben közzétette, hogy a neves színész élete vége felé rábízta a titkát. A genetikusnak hátrahagyott üzenete szerint ő maga is vállalta volna nyilvánosan a másságát, ha kora és betegsége nem akadályozza meg benne. Mensáros olyan korban élt, amikor neki fontosabb volt, hogy közismert művészként ne botrányból éljen. A rend és a látszat kedvéért megnősült, és két gyermeket is nemzett feleségének. Lehet, ha néhány évtizeddel később születik, nem ilyen típusú áldozatot vállalt volna a közösségért. Az azonban kevéssé valószínű, hogy másságából adódó plusz publicitást aprópénzre váltotta volna: botránykeltésre vagy politikai tőke kovácsolására.
Jeles színészünk nemcsak filmszerepeivel alkotott maradandót, hanem élőben, a deszkákon is. Kellemes, megnyugtató, egyben határozott hangját színházba járók emlékezet mellett megőrizték rádiójátékok és zenés, illetve prózai hanglemezek. Versmondóként Latinovits Zoltánnal és Sinkovits Imrével mérhető össze meggyőze ereje. Hármójuk és a negyedik társuk, Major Tamás felvételeiből állítottak össze például József Attila költeményeit megszólaltató lemezt 1999-ben.
Vigyázók (1993, r: Sára Sándor)
Utolsó filmje a Vigyázók (1993, r: Sára Sándor), amely a mai napig a legalaposabb feldolgozása a besúgás jelenségének. Az 1950-es években tekint be egy család és egy baráti társaság életébe, akik közül valaki az összejövetelükön felejtett egy Vigyázó névre kiállított ÁVH-s igazolványt. Az igazolványt senki sem vállalja, de ettől a társaság tagjainak még szembe kell nézniük önmagukkal és egymással. Az ő személyisége egy kisebb szerepben is sokat tesz hozzá a film feszültségének, drámai légkörének a megteremtéséhez.
Mensáros László minden külső-belső küzdelmével együtt, bármilyen szerepben erőt sugárzott: sejtelmeset, tragikusat, vagy épp intellektuálisan ironikusat, de mindenképp biztatót. Még az általa megidézett karakterek bukása esetén is. Az ismert színházi rendező, Ablonczy László a következő kifejezéssel jellemezte őt: „reményteremtő művész”.
Deák-Sárosi László