a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Merről jön a fiatal magyar film?
A Filmgyári capriccio című kiállítás kísérőrendezvényeként A fiatal magyar film útjai címmel rendezett közös konferenciát az OSZK és a MaNDA február 21-én.
A hazai magyar filmelmélet és -történet kutatói az utóbbi évtized filmalkotásairól és azok rendezőiről értekeztek, nem elkerülvén azt a kényes kérdést sem, hogy utóbbi években nem készült magyar film: ezért beszélt mindenki Pálfi Györgyről, Fliegauf Bencéről, Török Ferencről; a nagy mestereket, Jancsót vagy Szabó Istvánt sem elfelejtve.
Fehér tenyér (Hajdu Szabolcs, 2005)
Az első előadó, Vincze Teréz a fiatal magyar alkotók tíz évvel ezelőtti és 2010 körül készült alkotásaik történeti emlékezetmintázatait hasonlította össze. A Taxidermiát, a Fehér tenyér és a Friss levegő hármasáról megállapította, hogy inkább nosztalgikus a múltkezelésük, míg például a Drága besúgott barátaim, a Vizsga vagy az Apacsok alkotásokkal újfajta történelemfeldolgozás kezdődött. A kutató szerint ezután magától adódik a kérdés, hogy felfedezhető-e valamilyen rendszerszerű összefüggés a történelmi ábrázolási technikák és a feldolgozott korszak között: a felhozott példák alapján megállapítható, hogy a fiatalok a távolabbi múltat inkább mitikusan, míg a közelebbit, akár már az általuk is megélt időszakot a nyugati műfajok sémái szerint dolgozzák fel, kisebb morális tanulságot is bedolgozva. Az ötvenes évek a legkedveltebb korszakuk, bár talán a sztárpélda, a Szabadság, szerelem az egyedüli alkotás, amelynek nincsen morális tanulsága. Harmath György is egymással párhuzamba helyezett filmeket sorol, kezdvén a korábbi mesterekkel: Jancsó-, Maár Gyula-alkotásokkal, majd rátért Fliegauf és Pálfi György filmjeire, közös motívumokat elemzett, az erőszak kérdését, Kapa és Pepe kettősének értelmezését, valamint az alakjaikba bújtatott történelmi problematikát. A közelmúltban készült filmekről pedig megállapítja, hogy eltűnik a főcselekmény, a nézők feladatává válik a részletek megtöltése tartalommal – ennek egyik okaként ugyancsak a finanszírozási rendszer kilátástalanságát nevezi meg.
Taxidermia (Pálfi György, 2005)
Schubert Gusztáv, ugyancsak Kapa–Pepe párosából kiindulva a commedia dell’arte műfaji jellemzőit vetítette a közelmúlt magyar filmalkotásaira, szerinte eltűnt a történet, helyette a „kanavász-elv” érvényesül, azaz van egy bizonyos cselekményszál, de helyet ad a rögtönzésnek is. Ez talán a temetetlen múlt, a fel nem dolgozott történések egyenes következményének is tekinthető. Ugyanakkor a Jancsó-filmek kapcsán felfigyelt arra, hogy a szereplők nem egyedi karakterek, hanem modellek, nincs bennük véletlenszerűség, ahogy első látásra tűnne, ugyanúgy, ahogy az sem véletlenszerű, ahogyan a rendező saját magát bekomponálja a filmjeibe. Kelecsényi László Meghalt a történet! Éljen az epizód! című előadásában részben külső (finanszírozási) okokra is hivatkozva hangsúlyozza azt a tényt, hogy egyre több rövidfilm, és egyre több különböző szekvenciákból álló játékfilm születik, példaként Fliegauf Bence alkotásait hozza fel, aki mintha csak Egri Lajos tanácsát hallgatta volna meg, amikor jól megformált karaktereket eresztett össze és megnézte, hogy mihez kezdenek egymással. Bárdos Judit még ennél is apróbb szekvenciákból álló filmet elemzett: Pálfi György Final Cut – Hölgyeim és Uraim című alkotását. Megjegyzi, hogy az egész filmet irónia lengi körül, akár oktatófilmként tekintjük (jogi okok miatt ekként vetítik), akár csak az összes – 1400 snitt – „szövegkörnyezetét”, hiszen minden újra- és újraértelmeződik ezáltal, hiába épített a főrendező egy látszólag sematikus szerelmi narratívára. Az utolsó előadó, Báron György is Pálfi-filmeket elemzett: kiemelte, hogy mennyire fontos és visszatérő motívum egykori tanítványának alkotásaiban a test, a hús, a nedvek és az ezeknek szolgáló ösztönök szerepe. Jeleneteket vetített a Hukkléből, felhívta a hallgatóság figyelmét olyan részletekre, amelyekre a rendező szándékosan nem irányította rá a kamerát, például, hogy hogyan készítenek az asszonyok nadragulyából lassú mérget férjeik számára. Előadásával azt bizonyította, hogy bár az utóbbi években valóban nagyon kevés magyar játékfilm készült, de a sorra vett rendezők alkotásai továbbra is rejtenek még olyan titkokat és elméleti fejtörőket, amelyeket érdemes tovább elemezni.
Bakk Ágnes