a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

​Visszautasított vásznai a világ legértékesebb műalkotásai lettek

vangoghleadRajztanárok szokták azzal a történettel tartani a lelket nem kiugróan tehetséges tanítványaikban, hogy Van Gogh nem volt egy nagy rajzművész, de 1997-ben az Íriszek című képéért mégis 53 millió dollárt adtak.

Ez akkor kiugróan magas összegnek számított, alaposan fel is verte az aukciós árakat. Így már nem is ment csodaszámba, amikor egy kevésbé kvalitásos képéért, Dr. Gachet egyik portréjáért 1990-ben már 82,5 milliót fizetett egy japán milliárdos. Akit egyébként a válság miatt elszenvedett veszteségei arra a kijelentésre ragadtattak, hogy a képet önmagával együtt szeretné majd elégetni. No de nem is az ilyen sajátos gondolkodású műgyűjtők érdekelnek most bennünket, inkább nézzük a szédületes árú képek alkotóját.

Van Gogh Íriszek című képek
Íriszek

Aki – a legenda mindmáig erősen tartja magát – állítólag életében egy, vagy még inkább egyetlen képét sem tudta eladni. Nos, ez nem biztos, hogy így volt, gondoljunk csak arra, hogy a szeretett testvére, Theo mégiscsak jól prosperáló képkereskedő volt, biztosan megtett mindent, hogy ha olcsón is, de eladja bátyja munkáit. Amelyek, jóllehet mai szemmel nézve csodálatosak, a maga korában esetlen figurái, sajátos színei és ideges ecsetkezelése miatt a nem arathattak sikert az akadémista beállítottságú közönség és szakma körében.

Vangoghönarckép
Önarckép és portréfotó

Az már más kérdés, hogy a lelkészként induló Van Gogh, vagy akár Cézanne képes lett volna elé az akadémizmus által megkövetelt technikai minőségen festeni. A Mont Sainte-Victoire rajongójáról legutóbbi budapesti kiállítása alapján is tudhatjuk: szinte élete végéig rendszeresen tanult, másolta a nagy elődöket. Van Gogh inkább őstehetség volt, aki legalább akkora megszállottsággal festett, mint bankárcsemete pályatársa. Csakhogy ő meglehetősen szegényen élt, bár öccsének támogatásával megengedhette magának, hogy élete utolsó 10 esztendejében semmi mást se csináljon, csak fessen. Ez a tevékenység teljesen ki is tölti a rendelkezésére álló rövid időt, a már emlegetett Gachet doktor tanácsára betegen is fest, legalább 160 képe készült a szanatóriumi kezelések alatt 1889–90-ben. A kór elhatalmasodását megelőző két év munkái és a szanatóriumi képek adják oeuvre-jének legjobb, legtöbbet emlegetett részét.

Falusi út Provence-ban, éjjel
Falusi út Provence-ban, éjjel


Amelyhez olyan csodák tartoznak, mint az Éjszakai kévéház (1888), a Falusi út Provence-ban, éjjel (1890) vagy a Van Gogh szobája Arles-ban (1888), amelyről a rekonstrukció után kiderült, hogy tényleg trapéz alakú volt, innen, és nem a betegségéből, vagy tudatos torzításból származik tehát a festményen látható szabálytalanság. Egy másik, legendás történet is átalakult kissé a kutatások hatására. Van Gogh ugyanis nem a közismert módon, mértékben és okból vágta le a fülét. Valóban volt egy kurtizán, akinek kegyeiért Gauguinnel versengtek és elképzelhető, hogy a kiadós abszintozások után veszekedtek is rajta. De az újabb kutatások szerint sokkal valószínűbb, hogy a művészetről gyakran folytatott, mindig igen szenvedélyes vita során támadt a már labilis idegállapotú Van Gogh akkori barátjára. Aki már felkészült a rohamra, és jó vívó révén, kardjával hárította el 1888 karácsonya előtt egy nappal a vélhetően borotvás támadást.

Van Gogh szobája Arles-ban
Van Gogh híres szobája

Minden esetre Gauguin az attak után sietve elutazott Arles-ból, Van Gogh pedig elvesztette jobb fülcimpáját. Ezután várható volt, hogy előbb-utóbb legendás öngyilkosságát is górcső alá veszi valaki. Így is történt, brit tudósok 2012 őszén azzal a feltételezéssel jelentkeztek, hogy a festőt a közelben fegyverrel játszadozó fiatalok golyója találhatta el, Van Gogh csak azért vállalhatta az öngyilkosságot, hogy őket mentse. A jeles kutatók egyik érve az, hogy a festőt eltaláló golyó a korabeli források szerint „görbült pályát járt be”, míg szimpla mezei öngyilkosság esetén ez a pálya egyenes lett volna. No, de a világhálóról ismerhetjük már a brit tudósok kiemelkedő tudományos eredményeit, így hát maradjunk annyiban, a festőnek több oka is volt, hogy 37 évesen véget vessen életének.

Legfontosabbak ezek közül betegségei, amelyek között az igazából nem diagnosztizált, de kikövetkeztethető skizofrénia és depresszió mellett még kezdődő, és akkoriban óhatatlanul a vaksággal járó zöldhályogot is szokták emlegetni. Mindezekhez hozzáadódhatott, hogy ott munkálhatott benne egy ambiciózus és érzékeny ember totális sikertelensége, akit családja megtagadott, barátai elhagytak és legidősebb fiúként kénytelen volt öccse pénzéből élni. Ami nekünk fontos, az csak annyi, hogy pontosan 160 évvel ezelőtt, március 30-án Hollandiában megszületett valaki, aki néhány festményével elvarázsolta a modern embert és halála után 100 évvel senkinek sem kellő vásznai a legértékesebb műtárgyak közé kerültek.

Pálffy Lajos 

• Publikálva: 2013.03.30. 07:00 • Címke: évforduló, képzőművészet