a rovat írásai

Online együtt Van Gogh öt napraforgója

Rendhagyó módon, egynapos online kiállítás keretében mutat be Vincent van Gogh napraforgós festményei közül ötöt a londoni nemzeti galéria hétfőn.

Zseniális kismester az ágyneműtartóban

Vannak még csodák, ilyen például hogy előkerült a teljes hagyatéka Stein János Gábornak, Lotz Károly első számú tanítványának. Bizony, 150 festmény, rengeteg vázlat, fénykép, okmányok és még a mester palettája is. Első nekirugaszkodásként a Kieselbach Galériában nézhetjük meg augusztus 20-ig bravúrosan megfestett aktjait

Egy életmű nemezből

Vidák István népművész, textilművész, nemezművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának életmű-kiállítása nyílt meg Noé bárkáján címmel szerdán a Pesti Vigadóban a művész 70. születésnapja alkalmából.

Sanghajban a magyar Caravaggio

Egy magyar festő Párizsban címmel nyílik kiállítás Csernus Tibor festői életművéből pénteken a sanghaji Liu Haiszu Művészeti Múzeumban.

Borromini a szent szenvedély építésze

Háromszázötven éve, 1667. augusztus 3-án halt meg Francesco Borromini, az itáliai barokk építészet meghatározó egyénisége.

80 éves az első fotós Kossuth-díjas

Korniss Péter Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművész, érdemes művész, a Nemzet Művésze, a kortárs magyar fotográfia kiemelkedő alakja augusztus 4-én nyolcvanéves.

Szobrász, aki együtt vadászott Ferenc Józseffel

Minden idők talán legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrásza volt, ma is tündérpalotának tűnő villaműtermet épített a Stefánia és az Ajtósi Dürer sor sarkán. Harminc évig vadászott együtt Ferenc Józseffel, akit feleségével együtt többször meg is mintázott. Ami a Hősök terén ma látható, az túlnyomó részt az ő munkája. Aztán fordult a kocka, számos műve nemkívánatos lett, a Döbrentei térre is csak 1986-tól látható a szomszédos híd névadójának szobra.

Eljött a Hejettes Szomlyazók ideje is

Úgy látszik, eljött az idő, hogy megemlékezzünk a Hejettes Szomlyazókról is. És akkor mindjárt két kiállítással is, az Új Budapest Galériában május végétől szeptember elejéig a csapat első három évét, a Ludwig Múzeumban pedig 1987-től a megszűnésükig tartó időszak mától kerül terítékre.

Művész dolgozik a Mexikót elszeparáló falon

Az Egyesült Államok és Mexikó között húzódó, sokat vitatott falra egy mexikói művész festett képet, amely egy pillangók közül kinyúló baráti kezet ábrázol.

A szebeni kőfaragóktól a tihanyi bivalyokig

Szobrokat, grafikákat és festményeket vonultat fel Borsos Miklós szobrászművész gyűjteményes kiállítása, amely péntektől látható Budapesten, a Várkert Bazárban.

Mondrian elbűvöli a babákat?

Kisgyermekes családokat hívott meg tárlatlátogatásra a hágai Gemeentemuseum, amely a világ legnagyobb gyűjteményét mondhatja magáénak Piet Mondrian holland festő alkotásaiból. A geometrikus absztrakció holland mesterének művei elbűvölték a kicsiket.

Művészet összes cikke »

​Visszautasított vásznai a világ legértékesebb műalkotásai lettek

vangoghleadRajztanárok szokták azzal a történettel tartani a lelket nem kiugróan tehetséges tanítványaikban, hogy Van Gogh nem volt egy nagy rajzművész, de 1997-ben az Íriszek című képéért mégis 53 millió dollárt adtak.

Ez akkor kiugróan magas összegnek számított, alaposan fel is verte az aukciós árakat. Így már nem is ment csodaszámba, amikor egy kevésbé kvalitásos képéért, Dr. Gachet egyik portréjáért 1990-ben már 82,5 milliót fizetett egy japán milliárdos. Akit egyébként a válság miatt elszenvedett veszteségei arra a kijelentésre ragadtattak, hogy a képet önmagával együtt szeretné majd elégetni. No de nem is az ilyen sajátos gondolkodású műgyűjtők érdekelnek most bennünket, inkább nézzük a szédületes árú képek alkotóját.

Van Gogh Íriszek című képek
Íriszek

Aki – a legenda mindmáig erősen tartja magát – állítólag életében egy, vagy még inkább egyetlen képét sem tudta eladni. Nos, ez nem biztos, hogy így volt, gondoljunk csak arra, hogy a szeretett testvére, Theo mégiscsak jól prosperáló képkereskedő volt, biztosan megtett mindent, hogy ha olcsón is, de eladja bátyja munkáit. Amelyek, jóllehet mai szemmel nézve csodálatosak, a maga korában esetlen figurái, sajátos színei és ideges ecsetkezelése miatt a nem arathattak sikert az akadémista beállítottságú közönség és szakma körében.

Vangoghönarckép
Önarckép és portréfotó

Az már más kérdés, hogy a lelkészként induló Van Gogh, vagy akár Cézanne képes lett volna elé az akadémizmus által megkövetelt technikai minőségen festeni. A Mont Sainte-Victoire rajongójáról legutóbbi budapesti kiállítása alapján is tudhatjuk: szinte élete végéig rendszeresen tanult, másolta a nagy elődöket. Van Gogh inkább őstehetség volt, aki legalább akkora megszállottsággal festett, mint bankárcsemete pályatársa. Csakhogy ő meglehetősen szegényen élt, bár öccsének támogatásával megengedhette magának, hogy élete utolsó 10 esztendejében semmi mást se csináljon, csak fessen. Ez a tevékenység teljesen ki is tölti a rendelkezésére álló rövid időt, a már emlegetett Gachet doktor tanácsára betegen is fest, legalább 160 képe készült a szanatóriumi kezelések alatt 1889–90-ben. A kór elhatalmasodását megelőző két év munkái és a szanatóriumi képek adják oeuvre-jének legjobb, legtöbbet emlegetett részét.

Falusi út Provence-ban, éjjel
Falusi út Provence-ban, éjjel


Amelyhez olyan csodák tartoznak, mint az Éjszakai kévéház (1888), a Falusi út Provence-ban, éjjel (1890) vagy a Van Gogh szobája Arles-ban (1888), amelyről a rekonstrukció után kiderült, hogy tényleg trapéz alakú volt, innen, és nem a betegségéből, vagy tudatos torzításból származik tehát a festményen látható szabálytalanság. Egy másik, legendás történet is átalakult kissé a kutatások hatására. Van Gogh ugyanis nem a közismert módon, mértékben és okból vágta le a fülét. Valóban volt egy kurtizán, akinek kegyeiért Gauguinnel versengtek és elképzelhető, hogy a kiadós abszintozások után veszekedtek is rajta. De az újabb kutatások szerint sokkal valószínűbb, hogy a művészetről gyakran folytatott, mindig igen szenvedélyes vita során támadt a már labilis idegállapotú Van Gogh akkori barátjára. Aki már felkészült a rohamra, és jó vívó révén, kardjával hárította el 1888 karácsonya előtt egy nappal a vélhetően borotvás támadást.

Van Gogh szobája Arles-ban
Van Gogh híres szobája

Minden esetre Gauguin az attak után sietve elutazott Arles-ból, Van Gogh pedig elvesztette jobb fülcimpáját. Ezután várható volt, hogy előbb-utóbb legendás öngyilkosságát is górcső alá veszi valaki. Így is történt, brit tudósok 2012 őszén azzal a feltételezéssel jelentkeztek, hogy a festőt a közelben fegyverrel játszadozó fiatalok golyója találhatta el, Van Gogh csak azért vállalhatta az öngyilkosságot, hogy őket mentse. A jeles kutatók egyik érve az, hogy a festőt eltaláló golyó a korabeli források szerint „görbült pályát járt be”, míg szimpla mezei öngyilkosság esetén ez a pálya egyenes lett volna. No, de a világhálóról ismerhetjük már a brit tudósok kiemelkedő tudományos eredményeit, így hát maradjunk annyiban, a festőnek több oka is volt, hogy 37 évesen véget vessen életének.

Legfontosabbak ezek közül betegségei, amelyek között az igazából nem diagnosztizált, de kikövetkeztethető skizofrénia és depresszió mellett még kezdődő, és akkoriban óhatatlanul a vaksággal járó zöldhályogot is szokták emlegetni. Mindezekhez hozzáadódhatott, hogy ott munkálhatott benne egy ambiciózus és érzékeny ember totális sikertelensége, akit családja megtagadott, barátai elhagytak és legidősebb fiúként kénytelen volt öccse pénzéből élni. Ami nekünk fontos, az csak annyi, hogy pontosan 160 évvel ezelőtt, március 30-án Hollandiában megszületett valaki, aki néhány festményével elvarázsolta a modern embert és halála után 100 évvel senkinek sem kellő vásznai a legértékesebb műtárgyak közé kerültek.

Pálffy Lajos 

• Publikálva: 2013.03.30. 07:00 • Címke: évforduló, képzőművészet