a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Egyszerre tollal és ecsettel
Fazekasmester apja medvéket faragtatott vele. Előbb furulyára, majd
szobrászosztályba kellett járnia, hogy aztán tényleg festeni
tanulhasson.Már középiskolásként is remek verseket írt, a pesti forradalom leverése után, művészeti főiskolásként Kolozsváron fekete szalagot vásárolt, később nem hagyta magát beszervezni. Összeesküvés vádjával elítélték, megjárta a Duna deltáját. 1970-ig kellett várnia az első, maga által illusztrált kötetére, de oly sok más emberrel együtt a viszonylagos szabadságot csak a Kondukátor halála után ízlelhette meg. Kisebbségi sors, Romániában mindennapi eset. 75 éves lenne a korondi Páll Lajos, aki egyformán jól kezelte a tollat, a fazekaskorongot és a festőecsetet.
Bozgorok, hazátlanok – nem lehet e szó mellett közömbösnek mutatkozni, ezt kapják a romániai magyarok, miközben itt sokáig a román–magyar megbonthatatlan barátságról, majd pedig a megbékélésről hallhattunk. Miközben Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen, de a legkisebb, már román többségű faluban is naponta vágták a magyarok fejéhez ezt a bizánci ravaszsággal kitalált, valódi méreggel átitatott kifejezést. Bozgor – vethették oda Páll Lajosnak is életében számtalanszor, mert aki nem lapult, hanem felemelte szavát, és tenni is akart valamit magyar testvéreiért, azt sűrűn bozgorozták. Akár Kolozsváron, a Szent Mihály-templom tövében. Vagy Nagyváradon, a Fekete Sas folyosóin, esetleg a marosvásárhelyi Kultúrpalota előtt állva. Hogy a megaláztatás dühével odaüssön, amiért rá lehet mérni aztán állásvesztést és súlyos éveket.
Persze arrafelé nem csak a tettért osztogatták a börtönt. Egy levélért, versért vagy sikertelen beszervezési kísérletért is. Vagy akár csak azért, mert a rőfösnél fekete szalagot vásárolt a pesti forradalom leverése után valaki. Az már összeesküvés volt, mert nem csak magának vette. Páll Lajos a hosszas vallatás és az ítélet után Szamosújvár hírhedt börtönébe került, ahová ő sem tudja miért, de a konyhán keresztül érkezett. „A szerencsétlen szakácsokat haslag fektették, hogy mi ne tudjunk nekik jelt adni. Hatalmas üstök voltak a konyhában, azokban főztek, s ezekből a nagy edényekből ki-kinéztek a tehenek. Máig bennem van a kép: kinéz az üstből a marhafej, kilóg a tehén szarva. Mint a pokol, olyan volt az egész, a szakácsok közben hasalnak a földön.” – mint egy szürreális látomás, törnek elő belőle az emlékek egy interjúban.
Pedig ez csak a kezdet volt, az igazi pokol – mint életerős fiatalembert, akit dolgoztatni lehet – a Duna deltájában várta. Ahol a teljesen fölösleges és értelmetlen gátépítésekbe, és az elégtelen ellátásba halnak bele tízezrek. Míg mások szúnyogos, férges barakkokban, Páll Lajos társaival egy Gironde nevű, francia zászló alatt a Dunán horgonyzó hajón volt "elszállásolva". Börtönhajó volt ez, francia legénységgel és területenkívüliséggel, de része a megtorlás gépezetének. Ajándék a felvilágosult franciáktól, a latin népek szolidaritásának jegyében – érdekes dolgokat tud produkálni errefelé a történelem. Ott van a jó barát, a csak Szisznek szólított Szilágyi Domokos is. Akiről meg kiderült, hogy Balogh Ferenc néven gyenge volt, csak a végén volt ereje véget vetni az egésznek. Páll végül gyermekkora falujában talált menedéket, a Firtos alatt, a Korond-patak csodaszép völgyében. Itt születtek azok a szép zöldekkel festett, erőteljes olajképek, és itt íródtak melléjük a lírai, sokszor szomorú hangú versek. Pörög a fazekaskorong közben, van egy kis gazdaság is, és sorban jönnek a képek mellé a jelentős kötetek: Fényimádók (1970), Köves földek (1980), Szárazvillámlás (1993), Partraszállás (1994), Andromakhé uszályán (1996).
És a „bizánci” forradalom után, amint lehetett, a közéleti tevékenység, fontos tagságok és a megbecsüléssel járó kitüntetések. 22 jó év is lehetett volna, de a Duna-deltát soha sem lehet elfelejteni. És hiába élt majd ötven évig még szülőfalujában, országában csak egy bozgor volt ő egészen addig, míg a bágyadt novemberi napsütésben az anyaföld magába nem fogadta ott a Kalonda-alji temetőben. Ismét lett hazája, a föld mélyén, ahol őseinek csontjai is évszázadok óta nyugosznak. Ezt már nem lehet elvenni tőle.
Pálffy Lajos