a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A Sóvidék magányra nyitott festője-költője
Páll Lajos (1938–2012)
2012. november 9-én, életének 75. évében elhunyt Páll Lajos, a Sóvidék jeles festőművésze és költője.
„Mert nem hordok magammal fényképeket, / nem alkuszom a szemem látta tájról” (Mert nem hordok…). Víziója szülőföldje tájairól, a megfestett és megírt emberekről pontos volt, akár a fénykép, de nem a külsőségek szintjén, hanem az érzület mélységében. Minden sora, vázlata, festménye tükrözte azt az ellentéteket és feszültségeket is lényegileg magában hordozó kapcsolatot, amelyet a művész és önkéntes száműzetése helyszínéül választott szülőfaluja jelentett.
1938-ban született Korondon. Szülei fazekasok voltak, akiktől elleshette a vizuális művészetek gyakorlati alapjait. Később kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben tanult festészet szakon. Felsőfokú tanulmányait azonban nem fejezte be, mert az 1956-os magyarországi forradalmat követően 1958-ban összeesküvés vádjával négy évre bebörtönözték.
Idén áprilisban, a költészet napja alkalmával Korondon tartott esten emlékezetből elmondta Márai Sándor 1956-os versét, a Mennyből az angyalt, és azt a verset, amelyet erre válaszként írt még akkor, 56 évvel ezelőtt. Felemelő élmény volt.
Páll Lajos a 2012. évi költészet napi ünnepségen elmondja verseit.
„Didergő jókedv” (Magamnak) és „táncba tört lét” (Ez se tánc?) – ilyen egymást kiegészítő ellentétek alkotják a termékeny feszültséget, amelyen poétikája alapszik. Költői stílusában megfértek a népköltészet elemei, a klasszikus formakultúra és az avantgárd invenció.
Festészetében élénk színek, markáns vonalvezetés, nehéz és erőteljes formák dominálnak. Kalonda című festménye olyan, a transzcendenst idéző perspektívával jeleníti meg a Tamási Áron prózájából is ismert tájat, mint Szőts István a ködtengerből kiugró erdélyi hegycsúcsokat az Emberek a havasonban. A kép központi eleme tagadhatatlanul hasonlít Csontváry Magányos cédrusára. Itt azonban a magány társas. Két fa áll egymás mellett, és a pásztor sincs egyedül: kecskék legelésznek körülötte.
Kalonda
Festészet és költészet egyaránt anyanyelve volt, és ezek a nyelvek egymásra megtermékenyítőleg hatottak. A gyakorlatban azonban külön tudta választani a kétfajta alkotótevékenységet. Nappal festett, vagyis „dolgozott″, éjjel pedig írt. Mint elmesélte, ezt a szokást egy anekdota tanulsága alapján alakította ki, ami talán vele esett meg: egyik alkalommal az idősebb pályatárs megkérdezte a papírlap fölött hajoló fiatalabb költőt, hogy mivel foglalatoskodik. „Verset írok” – szólt a gyanútlan válasz, mire egy újabb, költői kérdés hangzott el: „Verset, fényes nappal?”
Művészeti és közéleti díjai is arról tanúskodnak, hogy festészeti és irodalmi munkásságát egyaránt megbecsülték: Aranka György irodalmi díj (1995); Pro Cultura Hungarica-díj (1998); a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze (2002), a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze (2011) elismerések; ’56-os aranykeresztet (2006) és a Szervátiusz-díj (2011). A romániai és a magyar írószövetség is tagjai közé választotta. Tiszteletbeli elnöke volt annak a Firtos Művelődési Egyletnek, amelyik 1990 óta töretlenül megjelenteti Korondon a Hazanéző című irodalmi folyóiratot. Versesköteteit maga illusztrálta, ezek a következők: Fényimádók (1970), Köves földek (1980), Szárazvillámlás (1993), Partraszállás (1994), Andromakhé uszályán (1996), Három csűrben (gyermekverskötet, 1999).
Páll Lajos: Tószeg – Német Viktor megzenésítésében és előadásában a festő képeivel.
Aki ismerte személyesen, tudja, hogy zárkózott, szűkszavú ember volt, aki az elérhetetlen harmóniát megfestette a képein, de a verseiben általában hiányolta: „riadt lángú gyertya lesz / a homlokra futó szem, / borzalma megeredt / vád a hiszekegyen” (Önarckép helyett). Kivételes pillanat volt, ha rekedtes hangján valamivel egyetértőleg nyilatkozott. Érzéseit, gondolatait azonban beledolgozta műveibe. Kár, hogy alkotóereje teljében ment el.
„Jönnek Firtosról a felhők / szétszaggatják a gyászkendőt / s mikor kinyílik a határ / Páll Lajos majd holdfényt kaszál.” Ezt írta a Tavaszváró című versében, és valóban, egyes sorai szétszaggatják a gyászkendőt, s derűlátással, hittel tölthetik el az olvasót. A Korondhoz tartozó Tószeg szerinte olyan hely, ahol a kilenc szomszéd is múzsa tud lenni: „Itt ha nagyot kiáltanék / összefutna kilenc szomszéd, / itt a jövő, ha nem látszik, / hamis pénz, vagy mesebeszéd.” (Tószeg)
Deák-Sárosi László