a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

​Őzszempillájú, törékeny végzet asszonya: Mezei Mária

(1909–1983)

mezey_lead„Őzszempillájú, júniusi bájú és lusta sex appeal-ü” – így jellemezte Mezei (korábban Mezey) Máriát Egyed Zoltán publicista és laptulajdonos az 1930-as években.

Már a színházban, évekkel Karády Katalin előtt gyakran megidézte a csábító démon karakterét, a közönség kitüntetett rajongása mellett. Ezt az imázsát korai, kisebb filmszerepeiben is megőrizte, sőt, ennek a karaktertípusnak a fejlődése révén jutott el a drámai szerepekig. Sokszínűen és ellentmondásosan volt félénk, törékeny, ingatag; máskor indulatos, erős és határozott. Több jelentősebb szerepében mintha önmagát alakította volna. Mintegy 45 mozifilmben és tévéfilmben szerepelt.

Kecskeméten született 1909. október 16-án. Akik hisznek a csillagjegyek jellemekre gyakorolt befolyásában, azoknak nem ismeretlen a mérleg egyensúlyra törekvő túlérzékenysége, az élet megpróbáltatásait szeretettel, szenvedéllyel, szerelemmel, vagy épp vallásos megrendültséggel kompenzáló világfelfogása, illetve életmódja. Édesanyja a szülést követően meghalt. A 11 hónapos kislány egy fiatalabb pótanyát és egy tíz évvel idősebb testvért kapott. Székelyudvarhelyre, majd Szegedre költöztek. Jogot, bölcsészetet tanult, aztán Budapestre menekült, ahol több pályatársához hasonlóan Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanulta a mesterséget.

2 A "kis csábító" az 1930-as években
„Kis csábító″ az 1930-as években

Döntései mindig hatalmas szenvedélyről, világrengető fordulatokról tanúskodtak. Első férje kedvéért iratkozott át a jogi karról a bölcsészre. Három évig éltek együtt, majd hirtelen Budapestre távozott, ahol lassan és fokozatosan, de feljutott a csúcsra, és hosszú éveken keresztül vonzotta a közönség figyelmét. Pályatársai úgy emlékeztek rá, mint aki az életben is az érzelmek széles skáláját zongorázta végig percek, akár másodpercek alatt. Gyakran vidám volt, kislányos, szűzies, de pillanatokon belül át tudott váltani követelőzővé vagy parancsolóvá, majd elájult a nagy felbuzdulásban. Pályája folyamán többször visszavonult a filmtől, a színháztól lelki vagy egészségügyi okokra hivatkozva. 1943 nyarán például egyik előadásának szünetében távozott Tátrafüredre, ahonnan csak a háború végén tért vissza, vallásos hitben megnyugodva.

Ugyancsak pillanatok alatt tudott dönteni súlyos anyagi ügyekben és nagyvonalú gesztusok tekintetében is. 1945-ben egész vagyonának megfelelő összegből, 12 Napóleon-arany árából restauráltatta a sárospataki várat. Mindössze negyven esztendőre szóló lakbérszerződést kért cserébe. Számítása, sárospataki hiterősítő-népszerűsítő programja ugyan nem jött be, de a felvidéki hegyekben szerzett lelki békéjéből és a református keresztyén szellemiségből át tudott menteni irodalmi, művészeti és egyházi lapokban megjelent írásaiban, kiemelten pedig az 1987-ben megjelent posztumusz Vallomástöredékek című önéletrajzi könyvében.

3 Szelídség, kiegyensúlyozottság
Szelídség, kiegyensúlyozottság

1945 után kiegyensúlyozottabb volt, mint korábban, de élete végéig megőrzött valamit a női kisugárzásából, törékenyen érzékeny lelkét arisztokratikus határozottsággal védelmező, irányító karakteréből. Titkos, szenvedélyes, évekig tartó szerelmi viszonyba keveredett 1941-ben a nős Márai Sándorral. A kapcsolatukról tanúskodó levelezést és fotókat Szigethy Gábor irodalomtörténész hozta nyilvánosságra 2011-ben az örökösök jóvoltából. Ennek a kapcsolatnak a tükrében izgalmas újraolvasni Márai Sándor Sirály című 1943-as regényét és megtekinteni Mezei Mária egyes filmjeit. A kapcsolat épp akkor tartott a leghevesebb időszakában, amikor Hamza D. Ákos 1941-ben a Bűnös vagyok című filmet forgatta Mezei Mária és Kamarás Gyula főszereplésével. Ebben a történetben Mezei a femme fatale-t alakítja, az éjszakai mulatók félvilági táncosnőjét, aki lecsap a szerelmi bánatában sebezhető fiatal építészmérnökre, Mátray Miklósra (Kamarás Gyula). Lola (Mezei Mária) a vibráló pillangó, aki félénk, érzékeny, törékeny, de vergődésében, tehetetlenségében nem tud mit tenni, mint belekapaszkodni a tőle már szabadulni akaró, a korábbi szerelmi kapcsolatát visszaszerezni akaró férfiba. A kis áldozat–démon már csak úgy tud szabadulni a helyzetből, hogy közben maga pusztul bele. Az életben, persze Mezei és Márai, ha nehezen is, de el tudták engedni egymást 1946-ra, és túl tudtak lépni a tapasztaltakon, közös sorsepizódjaikat életük meghatározó élményei közé beépítve.

video


„Lola Linda nézőtéri mókája” (Bűnös vagyok, 1941)

Mezei Mária a Bűnös vagyok után hat évig nem forgatott filmet, és a színházi munkától is több hosszabb szakaszra visszavonult. A tehetség azonban nem hagyta nyugton. 1945 után is elszegődött különböző társulatokhoz. Évekig a Fővárosi Operettszínház primadonnája volt. 1952-ben előadta a Bujdosó lány című dramatizált székely népdalcsokrot, amelyet kilenc estét követő sikeres sorozat után levettek a műsorról, mert az akkor politikai vetetés szerint „sovinizmust gerjesztett”.

4 A többszörös visszatérő
A többszörös visszatérő

A filmezéshez is többször visszatalált, többnyire fő- vagy fontos mellékszerepek révén. Láthatjuk ma is a Könnyű múzsában (Kerényi Zoltán, 1947) és az Állami áruházban (Gertler Viktor, 1952). Az Édes Annában (Fábri Zoltán, 1958) ő alakítja a kegyetlen, szeszélyes Vizynét. E filmben nyújtott teljesítményükért Törőcsik Marival megosztottan a legjobb női alakítás díját kapták a csehszlovákiai Ústí nad Labemben tartott filmfesztiválon.

A Noszty fiú esete Tóth Marival (Gertler Viktor, 1960) történetében ugyancsak remekel, itt gonosz kerítőnőként. Ezt a karaktert szatirikus vígjátékokban is találóan megjelenítette. A megfelelő emberben (Révész György, 1959) ötven évesen is erősen erotikus kisugárzású, a háttérből ő, mint „Bertácska” bonyolítja a szálakat, bár nyíltan is határozott a fellépése.

5 Az arisztokratikus irányító
Az arisztokratikus irányító

A hatvanas évek utáni időszakban a legnagyobb sikere a Mici néni két élete (Mamcserov Frigyes, 1962). Ez a film sokat köszönhet neki. A történetet nemrég színpadon újították fel. Mezei Mária 1962-ben egy fiatalos öregasszonyt alakít, aki a huszonévesek lendületével randizik, motorozik, éli az életét. Nyilván titkolnia kell – a komikum egy része ebből fakad. A többi a színészek, így Mezei Mária tehetségéből. Utolsó filmjét ugyancsak Mamcserov Frigyessel Csak egy telefon címmel forgatta 1970-ben. Ebben egy szikár hivatalnoknő bőrébe bújik – figyelemfelkeltően.

Mezei Mária nagyon különös színfoltja a magyar filmtörténet több szakaszának. Több évig végzet asszonyaként lépett a közönség elé. Talán kevésbé maradt meg ez az imázs a köztudatban, mint pályatársáé, Karády Kataliné. Pedig egy ideig ő volt a nagyobb sztár. A fekete-fehér filmek és képek nem őrizték meg a színeket, de a vörös haj, kék szem csak fokozta azt a fotogén hatást, amelyet a színházban kamatoztathatott. A háború előtti és alatti időkben a társadalmi tudattalannak szüksége is volt ilyen csábító kinézetű nőkre, akik megtestesítették a vágy, a romlás és épp ezek révén a bukás vagy épp a megtisztulás heves érzelmeit, amelyeket sokan maguk is megéltek volna, ha lehetőségük nyílik rá.

6 Hatalmas hajdíszek kosztümös és kortárs filmekben egyaránt (Egy éjszaka Erdélyben, 1941., r. Bán Frigyes)
Hatalmas hajdíszek kosztümös és kortárs filmekben egyaránt (Egy éjszaka Erdélyben, Bán Frigyes, 1941)

A femma fatale-t a kívánatosságot és a harciasságot hangsúlyozó díszekkel látták el. Ma már kissé komikusnak hatnak a lakkal megerősített méretes hajdíszek, amelyek gyakran olyan benyomást keltenek, mintha az állatvilág hímjeinek a támadó fejdíszeit kölcsönözték volna. Nyilván nem véletlenül. Megfordult a szerepkör, vagy egyesek fordítottnak akarták látni. Mindehhez társultak még a szikrázó tekintetek, dinamikus mozdulatok és az átlagosnál jóval mélyebb, búgó hang, amely szintén a férfias erő jelképének egyfajta átültetése.

Mezei Mária azért érdekes karakter, mert bár mindez jellemző volt rá, de nem egyértelműen és nem kizárólagosan. Tudott elsodró lenni, de védtelen is, üldöző és üldözött, bűnös és áldozat is, sőt mindez egyszerre. Ez az ellentétekből álló kettősség nála érvényesült a legjobban. A Bűnös vagyok is e kettősség drámaiságát bontja ki, amelyhez Mezei karaktere volt a legjobb választás.

7 Mezei Mária síremléke a budakeszi temetőben; a szobor Szandai Sándor alkotása
Mezei Mária síremléke a budakeszi temetőben; a szobor Szandai Sándor alkotása

Díjakkal nem halmozták el, de a nézők rajongó tiszteletét elnyerte, a hozzá közel állók gondoskodó szeretetét is. Élete utolsó évtizedeiben egy húsz évvel fiatalabb férfi szegődött mellé férjnek, ápolónak. Éppen 30 éve, 1983. április 20-án hunyt el. Temetésén pályatársai búcsúztatták el, és tisztelőinek Budakeszin soha nem látott tömege. Sírját Szandai Sándor mellszobra díszíti. 2007 óta mellette nyugszik második férje is.

Deák-Sárosi László

• Publikálva: 2013.04.19. 12:34 • Címke: évforduló, filmtörténet

Kapcsolódó képgyűjtemény

Ugrás a galéria oldalára

Magyar játékfilmek