a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

A szenvedélyes rosszfiú – Juhász Jácint

juhasz_leadJuhász Jácint ahhoz a színészgenerációhoz tartozik, amelyik már egy nyugodtabb időszakban, az 1960-as évek eleji oldódás után kezdte pályafutását. Akkor még a mainál nagyobb volt a színház szerepe, de még jelentős részt vállalt a társadalmi kommunikációban a film is.

A színészek elszerződtek egy-egy társulathoz és értettek mindenhez. Komoly, tekintélyes elfoglaltság volt a színészi mesterség és egyben művészet. Klasszikus és kortárs szerzők színműveiben léptek fel, Juhász Jácint is emlékezetes főszerepekben volt látható a veszprémi Petőfi Színházban, majd Budapesten a Madách Színházban. A deszkákon még este, főműsoridőben hirdettek meg verses összeállításokat. Juhász sikeres Ady Endre- és József Attila-esteket is tartott. Televíziós műsorokban és rádióban versmondóként is gyakran láthatta-hallhatta őt a közönség. Sokan emlékezhetnek rá egy televíziós adássorozatból, a gyermekeknek szánt Cimbora kulturális magazinból is. A film a színészek számára gyakran csak kiegészítő lehetőség volt. Kisebb szerepeket viszonylag könnyen kaptak a tehetségesek. Az 1960-as években azonban egy-egy epizódszerep is megtisztelő feladat volt, és a film nézettsége révén az is országos ismertséget hozhatott a kezdőknek is. Juhász Jácint először 1965-ben, a Szinetár Miklós rendezte Háry Jánosban tűnik fel, majd több Jancsó Miklós-filmben: ezek közül legelőször is a Szegénylegényekben (1965).

juhasz
Rokonszenvesen tudott rosszfiú lenni (Juhász Jácint, 1943. május 13. – 1999. január 9.)

Szenvedélyes és nyílt tekintete, nyúlánk és markáns arcvonásai, sportos testalkata predesztinálták bizonyos szerepekre. Fiatalabb éveiben főleg katonákat alakított (Egri csillagok, 1968, r: Várkonyi Zoltán; Szép magyar komédia, 1970, r: Banovich Tamás), de volt ő betyár (Szegénylegények, 1965), kollégista forradalmár (Fényes szelek, 1968, r: Jancsó Miklós), török vitéz (Gyula vitéz télen-nyáron, 1970, r: Bácskai Lauró István) vagy élsportoló (K.O., 1977, Rényi Tamás).

Ezekben a filmekben kell keresni Juhász Jácint legérdekesebb karaktereit, legemlékezetesebb pillanatait, illetve a Makrában (1972, r: Rényi Tamás) és az egyik televíziós sorozatban, a Vivát, Benyovszky!-ban (1975, r: Igor Ciel, Várkonyi Gábor). Valamennyi esetben szenvedélyes férfiként tűnik fel, aki „rosszfiú”, de árnyaltan és ellentmondásosan az. Legfőképp rokonszenvesen. A Vivát, Benyovszky!-ban ő Ormachel Tamás, a címszereplő nagy vetélytársa, gyerekkori barátja, aki egyszerre vesztes és győztes. Menyasszonyát titokban a volt pajtásba szerelmes, de az visszautasítja a lányt, mire a lány öngyilkos lesz. Az indulatos Tamás nem tud megbocsátani Benyovszkynak, de az ilyen szenvedélyes megnyilatkozásai teszik őt a néző kedvencévé is.

video

Szelíd fiatalember, de verekedés árán is megvédelmez egy megtámadott utcalányt (Makra, 1972)

Makra bukott karakter, hiszen az élet próbáin csak botladozva jut át, és az utolsón fennakad: amikor kilátástalannak érzi a helyzetét, akkor a gázcsapot magára nyitva öngyilkos lesz. Nyilván vitatható, hogy Makra Ferenc mennyire pozitív figura is egyben, és hogy mennyire jogos a példáján át megfogalmazott társadalomkritika. Az utóbbi mindenképpen hiteles. Nehéz volt az 1960-as és 1970-es években következetes világnézetet, életképes stratégiát kialakítani. A rendszer volt szerepzavarban, az iránytűje is összevissza mutatta az irányt. El akarta törölni a múltat, de társadalom működésének, a rendnek érdekében vissza kellett nyúlnia a hagyományokhoz, és azok közül nem mindig a legjobbakhoz sikerült. Hogy legyen valaki példás családapa, művészlélek vagy szenvedélyes szerető, ha a minták mindig másfele húzzák? Eleve szerepzavar volt egy értelmiségi és egy munkás imázsát ötvözni: Makra ebből ki is lép és tovább próbálkozik, ahogy korábban a gyereket és a családot vele fel nem vállaló nővel való szakítás után is. Amibe végül beletörik a bicskája, az a kisszerűség és a passzivitás ellenállása. Szenvedélyes szeretője a körülményekre hivatkozva nem megy hozzá feleségül. Makra erre elmélkedik egy sort, elvonul, majd kinyitja a gázcsapot, és elzárja az életet.

video

A szenvedélyes, ellentmondásos ökölvívót őszinteségre készteti a riporter (K.O. 1972)

Hasonló dilemmákat fogalmaz meg a K.O., amely azonban jobban leosztja a szerepeket és az egymással rivalizáló két jó barát közül mindkettőnek valamilyen formában igazat ad. Csungi (Cserhalmi György) családot vállalt, ezért elesett sok lehetőségtől, miközben ő volt a tehetségesebb. Vörös Jóska (Juhász Jácint) volt a sikeresebb. Karrier (pl. olimpiai arany), pénz, nők jutnak neki, mégis ő az elégedetlenebb a sorsával, irigyli is Csungit a családja és felesége nyújtotta érzelmi biztonságért. Juhász Jácint Vörös Jóska felfokozott érzelmi állapotainak hű tolmácsolója. Arcjátékának és mozdulatainak egy-egy rezzenése is minden lappangó feszültségről jeleket szór a kamera felé. Elveken és embereken gázol át, de mégis rokonszenves kitartó energikussága és az igazságot legitimáló, kissé zavart bűntudata miatt. A film végén erkölcsileg is megtartja a pozícióját a dobogó első helyén, amikor gratulál a pontozásban igaztalanul mögéje utasított Csunginak, és elismeri, hogy barátja-vetélytársa volt a jobb. A K.O. érdekessége, hogy főszereplők hónapokig készültek a szerepükre és a hagyomány szerint valóban keményen megvívtak egymással a szorítóban a film kedvéért.

video

Gratulál barátjának, az igaztalanul lepontozott Csunginak (Cserhalmi György)
(K.O. 1972)

Életkora előrehaladtával konszolidáltabb szerepeket is kapott. Érdekes metszéspont a 80 huszár (1978, r: Sára Sándor), amelyben még ég benne a fiatalos hév, de már több, mint forrongó lázadó. Tizedesi rangja ellenére ő a vezéregyéniség, aki huszártársait indulatosan is józanságra inti, de az 1848-as forradalom és szabadságharc hírére felesketi őket a hazatérésre, és ő az első, aki az életét áldozza az ügyért és a hazájáért. Egyesek úgy értelmezik a 80 huszárt, hogy lám-lám, milyen kár volt a lengyelországi állomáshelyükről hazaszökniük a hazaszeretettől elvakult katonáknak, hiszen otthon a császáriak ítélete, bosszúja és halál várt rájuk. Igen, ez az ellendrukker-verzió, de mi van, ha a külföldre vezényelt magyar huszárok mind, vagy legalább a többségük olyan megfontoltan és érdek-mentesen idealisták, mint az Ács Péter vezette kis csapat? Egyesült erejükkel akár meg is fordulhatott volna a szabadságharc kimenetele.

Juhász 1982-ben még mindig igazi kalandhősfigurát alakít a Névtelen várban (r: Zsurzs Éva), és fokozatosan erősödik az általa megformált karakterekben a szélsőségeket kiegyenlítő bölcsesség, megfontoltság és bátorság. Juhász ilyen bölcs, megfontolt és bátor Ottó fráterként a Julianus barátban (1991, r: Koltay Gábor). Élete utolsó évtizedében már kevés filmben szerepelt, de ez egészen biztosan nem színészi képességeinek csökkenése miatt. A világ változott, nem minden vonatkozásban jó irányba, és a filmgyártás is elerőtlenedett. Utolsó filmszerepét Szabó István nemzetközi koprodukcióban forgatott családtörténetében, A napfény ízében (1999) vállalta. Amikor eltávozott, csupán 55 éves volt. Így megmarad a filmjeiben a szenvedélyes „rosszfiú” fejlődése az energikus, bölcs, értett férfi állapotáig. Van mit újranézni tőle ma is.

Deák-Sárosi László

• Publikálva: 2013.05.13. 12:05 • Címke: film, évforduló

Magyar játékfilmek