Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
A Wikipédia csaknem ötven kalóztámadást jegyez fel 2005-től 2011-ig. Ez alatt az idő alatt becslések szerint 150 millió dollár váltságdíjat fizettek ki a kalózoknak, akik a maguk részéről jogos szabadságharcnak tekintik tevékenységüket az illegális halászat és környezetszennyezés ellentételezéséül. Számunkra ezek az események itt a világtengerektől távol pár soros, érdektelen újsághírek csupán. Most itt a lehetőség, hogy testközelből megtapasztalhassuk, mi történik egy modernkori kalóztámadás esetén.
Feszült pillanatok a hajón... (jobbra Pilou Asbaek mint hajószakács)
Mikkel szakács egy dán kereskedelmi hajón, amely az Indiai-óceánon éppen hazafelé tart. Már örül annak, hogy pár nap múlva viszontlátja a feleségét és kislányát, amikor kalózok foglalják el a hajót. Magát a támadást nem látjuk, csak a következményeket követhetjük, két helyszínen. Az egyik a hajó, ahol a kisszámú, túszul ejtett legénység küzd a teljes bizonytalansággal és a nyomasztóan lassan múló idővel. A másik a hajózási vállalat, ahol az igazgató egy ilyen esetekben járatos brit szakértőt hivat a helyzet megoldására. Bár a szakember azt javasolja, hogy bízza külső tárgyalóra az ügyet, az igazgató ragaszkodik ahhoz, hogy maga tárgyaljon, hiszen az ő hajójáról, az ő embereiről, az ő felelősségéről van szó – és nyilván saját magát tartja a feladatra a legalkalmasabbnak. A szomáliai kalózokkal azonban másképp kell tárgyalni, mint a japán üzleti partnerekkel. Sok a bizonytalansági tényező. Ha túl hamar elfogadják az általuk támasztott feltételeket, azt a gyengeség jelének tekintik, és esetleg még többet követelnek. Így, amikor a kalózok 15 milliót kérnek, az első ellenajánlat 250 000 dollár. Az ajánlatok lassan közelednek, a tárgyalás akár évekig is elhúzódhat. A kalózok kiszámíthatatlanok, még az sem derül ki, hogy ki közülük a főnök, csak egy tolmács útján tárgyalnak. A foglyok közt nincsenek hősök, a kapitány például rögtön kidől a gyomorfekélye következtében. A hajón félelem és káosz uralkodik.
...és a kikötőben (jobbról a második Søren Malling, mint menedzser)
Tobias Lindholm (akinek ez a második rendezése, de forgatókönyvíróként közreműködött a Vadászatban is) dokumentumfilmszerű hitelességgel és tárgyilagossággal nyúl a témához. Nem érdekli sem az akció, sem a társadalmi vonatkozások, a lélektani hitelesség sem azt jelenti nála, hogy megállás nélkül beszélnének (talán furcsa is lenne ebben a férfias közegben). Ellenben mestere az atmoszféra- illetve a feszültségteremtésnek. Szinte fájóan realista képet kapunk arról, hogy mi folyhat az elrabolt hajón. Érezzük a kiszolgáltatottságot, tanácstalanságot (a foglyul ejtettek például egy szót sem értenek a kalasnyikovval hadonászó szomáliak beszédéből – és ezt a nézők számára sem feliratozzák). Az orrfacsaró bűzt és a forróságot, a zárt kabin fullasztó levegőjét, ahol nincs víz, vécé és hamarosan már ennivaló sem. (A filmet állítólag egy olyan hajón forgatták, amelyet korábban valóban kalóztámadás ért.)
Férfias közeg
A másik, párhuzamos helyszín a minimáldizájnos, hűs iroda a dán kikötőben, ahonnan az igazgató a tárgyalást vezeti profin, fegyelmezetten, mindig kifogástalan öltönyben. Aztán, ahogy lassan csordogálnak a hetek, hónapok, lassan ő is fogoly lesz a maga módján: az igazgatótanács és felesége intése ellenére egyre inkább megszállottjává válik az ügynek, ami nyilván lelkiismereti kérdés is a számára rokonszenves módon. A tárgyalások kimenetele azonban az utolsó percig kétséges – és itt természetesen nem is fogjuk elárulni, mi lesz az idegtépő percek/hónapok végkifejlete. A filmet a két főszereplő játéka is emlékezetessé teszi. A kevéssé hőstípus hajószakácsot Pilou Asbaek alakítja kiválóan; a visszafogott, lelkiismeretes menedzser szerepében Søren Malling vívódik – őt például korábban az Egy gyilkos ügy első évfolyamának nyomozójaként ismerhettük.
Ajánljuk:
• a szűkszavú skandináv drámák kedvelőinek
• menedzsereknek
Nem ajánljuk:
• akik akciófilmet várnak
Emberrablás
Kapringen
színes, feliratos, dán thriller, 99 perc, 2012
rendező, forgatókönyvíró: Tobias Lindholm
szereplő: Johan Philip Asbaek (Mikkel Hartmann), Søren Malling (Peter C. Ludvigsen), Dar Salim (Lars Vestergaard), Amalie Ihle Alstrup (Maria Hartmann)
bemutató: 2013. május 16.
forgalmazó: Vertigo Media
LE