a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Az utolsó igaztalan

Claude Lanzmann dokumentumfilmje a terezíni „mintatáborról”

lanzmann_leadA Shoah című kilenc és félórás dokumentumfilm rendezője, Claude Lanzmann újabb holokauszt-témájú filmjét vasárnap mutatták be Cannes-ban.

A versenyen kívül vetített Le dernier des injustes (Az utolsó igaztalan) című alkotás a terezíni „mintatábor” zsidótanácsa utolsó, vitatott elnökével készült interjún alapul. A filmet az első kritikák a 87 éves rendező művészi végrendeleteként értékelik.

lanzmann
Claude Lanzmann

A három és fél órás dokumentumfilmben először láthatók azok a felvételek, amelyeket a rendező Benjamin Murmelsteinnel 1975-ben Rómában készített. A második világháború alatt, Prága közelében működő terezíni láger zsidótanácsának utolsó elnökével készült beszélgetést Lanzmann eredetileg az 1985-ben bemutatott Shoah című filmjéhez forgatta, de abban végül nem használta fel. Közel negyven évvel később értette meg, hogy milyen fontos dokumentum birtokában van. Az alkotás érdekessége, hogy új szemszögből világítja meg a zsidók megsemmisítési folyamatának kezdetét, és abban a magyar deportálásokért is felelős Adolf Eichmann valódi személyiségét, valamint a zsidótanácsok ellentmondásosságát.

murmelstein
Benjamin Murmelstein kartotékja (forrás: Theresienstadt Lexikon)

A terezíni, németül theresienstadti tábort 1941 szeptemberében Eichmann ötletére azzal a céllal hozták létre a németek, hogy a világ közvéleménye előtt bizonyítsák, milyen humánusan bánnak a zsidókkal. Lanzmann filmjében láthatók azok a korabeli propagandafelvételek, amelyeken vidáman játszó gyermekek és idős emberek idillikus hangulatban töltik idejüket a „városban, amelyet a Führer ajándékozott a zsidóknak”. A gettó, amelyben több mint 150 ezren raboskodtak, a valóságban azonban Lanzmann szerint a „náci perverzió és kegyetlenség csúcspontja” volt, „a puszta erőszak és a hazugság egyedi keveréke”. A gettókban a rend fenntartására a nácik zsidótanácsokat hoztak létre. Aki nem fogadta el a megbízatást a testületben, azt azonnal kivégezték. A terezíni zsidótanács utolsó elnökét, Benjamin Murmelstein rabbit Eichmann még korábbról, Bécsből ismerte, ahol 1938 nyarán azzal bízta meg, hogy szervezze meg az osztrák zsidók „kényszeremigrációját”. A rabbi amerikai anyagi segítséggel összesen 121 ezer zsidót mentett ki Ausztriából a háború kitörése előtt, amiért hatalmas összegeket fizetett a korrupt Eichmannak, aki Murmulstein szerint saját zsebre dolgozott.

eichmann
Az Eichmann-per Jeruzsálemben (1961)

A szarkasztikus humorú, nagyon intelligens Murmulstein jól ismerte Eichmannt. Az 1975-ben készült felvételeken vitatja azt az értelmezést, többek között Hannah Arendt filozófus tézisét a „gonosz banalitásáról”, amely szerint Eichmann egy egyszerű, a törvény szellemében eljáró, azaz Hitlernek engedelmeskedő szürke hivatalnok volt. Murmulstein szerint a deportálásokat megszervező Eichmann valóságos ördög volt, meggyőződéses antiszemita, erőszakos és korrupt. A rabbi, aki a zsidókat mentő igazakra utalva „az utolsó igaztalannak” nevezi magát a filmben, részletesen beszél a zsidótanácsok vitatott szerepéről is a holokausztban. Elmeséli, hogy milyen hatalmai harcok folytak Terezínben, kik voltak az ő személyes ellenségei a zsidók közül a gettón belül.

„Az emberek mártírok voltak, de nem szentek” – fogalmazza meg a rabbi a filmben, nem tagadva, hogy őt magát is a hatalom- és a kalandvágy vezérelte, a nácik bábot próbáltak belőle csinálni, számára viszont a gettó megmentése volt a legfontosabb, mert tudta, hogy a mintaláger felszámolása az ott raboskodó zsidók elpusztításával járna együtt. Murmulstein elődjeit, a terezíni zsidótanács korábbi elnökeit kivétel nélkül megölték a nácik, a rabbi volt az egyetlen, aki túlélte a holokausztot, és ezért sokan kollaborációval vádolták. Izraelbe soha nem mehetett, a csehszlovák hatóságok pedig a háború után letartóztatták, majd másfél év előzetes fogva tartás után bíróság elé állították, ahol felmentették a kollaboráció vádja alól. Ezt követően Rómába emigrált, ahol 1989-ben hunyt el.

Claude Lanzmann szerint a zsidók között nem voltak igazi kollaboránsok. „Egyértelmű, hogy kik voltak az igazi gyilkosok” – mondja filmje végén a rendező, több megértést, empátiát kérve a rabbi iránt. A díszbemutatón megjelent többek között Valérie Trierweiler, a francia köztársasági elnök élettársa. Ez az első alkalom, hogy egy francia first lady ellátogatott a cannes-i filmfesztiválra.

MTI

• Publikálva: 2013.05.21. 16:02 • Címke: történelem, dokumentumfilm

Magyar játékfilmek