Fejezetek egy díva életéből

A Lövőház utcában van egy különleges kávéház, ahol a legendás színésznő eredeti tárgyai között, pályája részleteivel ismerkedve fogyaszthatjuk el a titkos recept szerint készült Karády-szeletet. Interjú a Karády Katalin Kávéház művészeti vezetőjével, Péter Zsolttal.

Először a MaNDA folyosóján találkoztunk. Gyakran megfordulsz nálunk?

Kutatásaim során gyakran hozzájutottam számomra lejátszhatatlan archív hang- és videofelvételekhez. A megrongálódott hangfelvételekkel az archívum munkatársához, Kurutz Mártonhoz fordultam, aki régi jó ismerősöm. Ugyanaz a korszak, a magyar hangosfilm első két évtizede érdekel bennünket, így általában megbeszéljük, ha hozzájutunk egy-egy korabeli érdekességhez. Utoljára Karády házi hangfelvételeiből vittem be egy orsós tekercset, amelyet Marci segített digitalizálni. Karády 1969 és 1971 között vállalt koncertfellépéseket az Egyesült Államokban és Kanadában. Ezek a hangfelvételek is ebből a korszakból, a hetvenes évek elejéről származnak, Krénusz József magángyűjteményéből, aki a New York-i MET (Metropolitan Opera) nézőtéri felügyelője és Karády jó barátja volt.

Ezeket a hangfelvételeket újítjátok fel?

Van egy barátom, Vass Géza,  ő  végzi  a hangrestaurálást. Az évek múlásával romlik az orsós hangfelvételek minősége, viszont szépen fel lehet javítani. Például a házi felvételek esetében mikrofonzörejek hallhatók, ezeket ki lehet szűrni, a mono hangzást sztereóvá tenni, stb. Számos olyan felvétel is van, amely soha nem jelent meg lemezen, mint például az élő koncerten elhangzott Love Story, vagy a Cherbourgi esernyők, amelyeket itthon soha nem adhatott elő nyilvánosság előtt, hiszen 1951-ben végleg elhagyta Magyarországot.  Ezeket terveink szerint a Karády Katalin Alapítvány honlapján is közzétesszük.

Hogyan kerültél kapcsolatba az alapítvánnyal?

Korábban a Merlin Színházban dolgoztam, majd Angliában, s miután visszajöttem, találkoztam az alapítvány munkatársaival. Megjelentettek egy naptárt a 100. évfordulóra, kíváncsi voltam, kik állnak a kiadvány mögött és megkerestem őket. 2011 júliusában, a múzeum-kávéház megnyitásakor kiderült, hogy még nem teljes a szakmai felkészültségük a Karády-hagyaték felgöngyölítésében. Szükségük volt a megfelelő szakemberre, én pedig színháztudomány szakon végeztem a veszprémi Pannon Egyetemen és mindig is foglalkoztatott ez a korszak.


Péter Zsolt Karády életrajzának kutatója

Az alapítvány Kámán Tibor elnök kezdeményezésére jött létre, ő keresett befektetőket Karády hagyatékának összegyűjtéséhez. Az amerikai törvények értelmében az oldalági leszármazottak nem örökölhettek. Bár a színésznőnek voltak oldalági leszármazottai és nem hagyott hátra végrendelet, a házvezetőnője, Mohácsi Ilona örökölte a hagyatékot és ő szállíttatta haza a használati tárgyakat, bútorokat. A tárgyak nagy része most a kávézó vitrinjeiben látható: itt van a bundája és a kendője, valamint néhány darab a porcelángyűjteményéből (a mai Nyáry Pál utcai lakásában is hatalmas porcelángyűjteménye volt, főképp madarakat gyűjtött). Többek között kiállítottuk Horváth Jenő zeneszerző 1971-ben Karádynak dedikált lemezét és egy a húszas évekből származó kalapot, amely Karády premierajándéka volt Tolnay Klárinak az Erzsébet királyné című film forgatásán, 1940-ben. Utóbbit egyébként Balla István ajánlotta fel a Tolnay Klári Emlékház nevében. A belső teremben látható még egy ezüst cigarettatárca „Babucimnak, Anyu 1942 Karácsony” gravírral, továbbá néhány bross, gyűrű, süteményes készlet és egy ovális márvány dohányzóasztal.

Karády egykori házvezetőnője Bános Tibornak mesélt arról, hogy a színésznő miként hagyta abba végleg előadóművészi pályafutását az emigrációban. Az utolsó nagy koncert körút után ezt mondta: „A ruhát tedd el, én soha többé nem lépek már fel. Se jótékonysági céllal, se másképp. Elég volt. Láttam, hogy szeretnek!”

Óriási sikerei voltak, de ő is azon nagy művészek közé tartozott, aki tudta, mikor kell abbahagyni. Akkoriban búgó hangja már nem úgy csengett, mint fénykorában, lehetett érezni a közel húsz év kihagyást. Miután visszavonult, tudatosan távol tartotta magától az újságírókat. Az egyetlen kivételt Sándor Pállal tette, de ez kudarccal végződött. Nem engedett magáról közeli felvételeket készíteni és csak arról beszélt, amiről ő akart, így aztán az utolsó Karády-riport sosem került közönség elé.

Milyen, az életével kapcsolatos tényeket sikerült tisztázni?

Karády a legtöbb színésznőhöz hasonlóan hiú volt, általában letagadott pár évet a korából. Az életrajzokban leggyakrabban az 1912-es születési év szerepelt, de a valóságban 1910-ben született. Egyes források szerint 16 vagy 17 éves korában ment férjhez először, pedig anyakönyvi kivonat tanúsítja, hogy 1930-ban, húsz éves korában házasodott. Élete kapcsán rengeteg a pontatlanság és a szépítés. Az alapítvány fontosnak tartja ezek tisztázását is. Természetesen nem célunk a mítoszok lerombolása, hiszen ezek hozzátartoznak egy dívához, csak bizonyos helyreigazításokat szeretnénk elvégezni, amit az utókor már megtehet.

Ez most múzeum vagy kávéház?

Olyan helyet szerettünk volna létrehozni, amely egy kicsit mindkettő, múzeum és kávéház egyben. Nemcsak eredeti kiállított tárgyakkal akartuk berendezni, hanem sajátos designt is kialakítottunk. Például az asztali alátéteknek egy-egy gramofonlemez a témája. A szövegeket, képeket az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, az Országos Széchényi Könyvtár és az alapítvány tulajdonában lévő dokumentumok alapján állítottam össze. A Karády-jelenséget mutatják be egészen a kezdetektől, a kőbányai prolilánytól a díváig. A színházi és filmszerepeken keresztül a kívánsághangversenyek sztárjától a divatdiktátorig. A Hamvadó cigarettavég az utolsó téma – ezzel zárul az emigrációban töltött életszakasz, az utolsó évekről megjelent fotók és írások itt láthatók. Még Karády-levelezésébe is betekinthet az érdeklődő az Ugye gondolsz néha rám címkéje alatt. Helyet kapott egy hangostelefon, amelyen egy rövid interjúrészlet hallható a visszavonult színésznővel a Szabad Európa Rádió Slágerpatikacímű műsorából. Bárki átlapozhatja a Karády-albumot, amelyben korabeli cikkek és címlapfotók vannak. Mindezt egy kávé, tea vagy sütemény mellett. Mi más, ha nem egy kávéház a legideálisabb hely egy kis múltidézésre? Nálunk nem csak láthatja, hallhatja, de „el is fogyaszthatja” Karádyt. A „titkos recept” szerint készült Karády-szelet az egyik legnépszerűbb sütemény nálunk.

Milyen további terveid vannak?

Most az alapítvány honlapjának fejlesztésére koncentrálunk, de a belső arculat is fokozatosan alakul, állandóan „öltöztetjük” a múzeumot. Távlati terveink között szerepel, hogy restaurálásra kerüljenek az egykori gramofonfelvételek is. A Rózsavölgyi Kiadó gondozásában kiadták ugyan a legtöbb lemezfelvételét, de ezek elég gyenge minőségűek. Nem sokat javítottak rajtuk, pedig a mai technikával lehetne.

Miért pont a Lövőház utcában nyílt meg a kávézó?

A nyitás előtt alakították ki a sétálóutcát, kedvező lehetőségnek ígérkezett. A Karády-villa szintén a II. kerületben, a Lepke utcában található, amely jelenleg az ír nagykövetnek ad otthont.

Karády-sütik a Don Bosco Iskolaház gyermekeinek egy jótékonysági rendezvényen

Milyen programokat szerveztek?

Tavasszal közreműködtünk a Budapest100 eseménysorozatban: megkerestek minket a Nyáry Pál utcai ház lakói, és összefogással megpróbáltuk becsábítani az embereket a színésznő régi lakóhelyére. 15 kérdésből álló kvízt állítottunk össze, amely kiváló alkalom volt arra, hogy lássuk, mennyit tudnak ma az emberek Karádyról. Nem volt egyetlen 15 pontos válasz sem, a nyerteseket a 14 pontot elért 8 válaszadó közül sorsoltuk ki. Karády születésnapját rendszeresen megünnepeljük, december 8-án, élő zenés esttel, Karády-dalokkal, borkóstolóval. 

Tapasztalataid szerint a vendégek Karády miatt térnek be?

A Karády mindenképpen húzónév – ez is volt a célunk – de sok turista is betér, nyáron pedig hangulatos terasszal várjuk a vendégeket. Ez egy kortalan hely, nem lehet kijelenteni, hogy csak a nyugdíjas korosztály kedvence vagyunk, mert fiatalok is jönnek – vegyesen. Sokan megkeresnek bennünket különböző Karády-rekvizitumokkal vagy személyes emlékeikkel. Természetesen minden felajánlásnak örülünk és továbbra is várjuk mindazokat, akik még rendelkeznek eredeti, korabeli dokumentumokkal.

A kávéházról készült videó itt látható.

Bakk Ágnes 

• Publikálva: 2013.07.12. 12:03 • Címke: rejtett kincsek, nők, filmtörténet, interjú

Kapcsolódó képgyűjtemény

_{Születési anyakönyvi bejegyzés A fiatal Kanczler Katalin Házassági anyakönyvi bejegyzés 1930-ból Egyed Zoltán (jobbra) Márai Sándorral Aczél Ilona (balra) Bajor Gizivel és Gömöry Vilmával (Wikimedia Commons) Az első szerep, az első címlapfotó. Somerset Maugham: Az asszony és az ördög (1939) A megismételhetetlen mozisiker (1939) A legnépszerűbb dal kottája Szerette, ha fényképezik Sztárfotó Az újságok mindenhová követték Divatot csinált Kávét főz Fényképeket dedikál Kedvence az angolos kosztüm A legújabb bundadivat Strandszezon A sportlady Femme fatale A kívánsághangversenyek sztárja Ajtay Andorral Erzsébet királyné (1940) Tolnay Klárival Mozi Újság, 1941 Mozi Újság, 1942 Mozi Újság, 1943 A Szíriusz című filmben (1942) A Valamit visz a víz (1943) forgatásán Jávor Pállal Fényes Szabolcs: A királynő csókja (1943) Az amerikai állampolgárság átvételekor, a hetvenes években Az egykori partner, Honthy Hanna vendégszereplése New Yorkban}  

Ugrás a galéria oldalára