a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

A melodráma kisformája – Magyar társadalmi melodrámák 1954–62

Az ELTE filmklubja az Örökmozgóban

Elbukott, csalódott, szenvedő szerelmesek a vásznon, egy elbukott társadalmi kísérlet csalódott, szenvedő képviselői.

A magyar filmtörténet 1954-1962 közötti hosszúra nyúlt, a sematizmusból a modernizmusba ívelő korszakában különös jelentőségük van a melodráma műfaji vonásait hordozó filmeknek. Ezek a munkák jól reprezentálják a társadalmi jelentés változásának folyamatát a sematizmus meghaladásától a közéleti jelentés elutasításáig, amely majd a modern melodrámákban involválja újra, immár összetettebb és hitelesebb módon a társadalmi jelentést. Mindez a filmekben különféle változatos formában megjelenő premodern stílusjegyek segítségével valósul meg. Az előadásokon elsősorban a társadalmi jelentést módosító stílusmegoldásokat vizsgálom, továbbá utalok a valamennyi film esetében jelenlévő irodalmi kapcsolatra is.

Vasvirág, 1958

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a magyar melodrámák korszaka a negyvenes években Karády Katalinnal véget ért, s legfeljebb torzított, ironikus formában jelentkezett újra, mint például a Méhes Marietta „új érzékeny” vampjára hangszerelt nyolcvanas évekbeli filmekben, mindenekelőtt az Eszkimó asszony fázik címűben. Nos, ez koránt sincs így: a melodráma műfaji vonásai a Kádár-korszak filmművészetében is feltűntek, igaz, a történelmi vagy társadalmi jelentés szürke csomagolópapírjában, szemben a műfaj eredendően harsány, túlzó, felfokozott, érzéki színeivel. Volt azonban egy periódus, amikor a melodráma, nem a klasszikus hollywoodi filmek, s ugyanakkor nem is az európai modernizmus szellemében, mégis jelentős szerepet játszott filmtörténetünkben. Ez az időszak a sematizmusból az új hullám korszakába vezető hosszú átmenet ideje volt, 1954-től 1962-ig, amikor a legkiválóbb filmek a továbbra is elvárt politikai jelentést igyekeztek hiteles emberi drámákban megjeleníteni. S mivel a Rákosi-rendszer, illetve a forradalom bukása után voltunk, a társadalmi közérzet mibenlétét – nevezetesen krízisét – különösen jól fejezhette ki a melodráma műfaja. Nem meglepő tehát, hogy a korszakban tucatnyi film kapcsolódott közvetlenül vagy közvetve ehhez a felületesen sokszor sekélyesnek, érzelgősnek, hatásvadásznak tartott műfajhoz. Talán az előítéletek, talán a hatvanas évek modernizmusa idején megszakadó műfaji törekvés az oka annak, hogy e filmek részben kihullottak a köztudatból, vagy ha ismertek is, nem melodrámaként vagy a melodrámai formát alkalmazó műként gondolunk rájuk, miközben jelentős rendezők jelentős – nem ritkán éppen legfontosabb – alkotásairól van szó. S végül említésre méltó még egy elgondolkodtató körülmény: valamennyi melodráma irodalmi mű nyomán született.

Égi madár, 1957

Már a nyitódarab különös színfolt Gertler Viktor pályáján, a Gázolás ráadásul a film noir-hoz is kötődik, s ezzel még ritkább műfaji képződmény filmtörténetünkben. A szintén az idősebb mesterrendezők köréhez tartozó Bán Frigyes Csigalépcsője hasonló módon kevésbé illeszkedik a jórészt klasszikusokat megfilmesítő alkotó életművébe. A Bakaruhában talán Fehér Imre legkiválóbb a filmje, a vele azonos évben készült Égi madár című Móricz-adaptációja pedig jórészt ismeretlen. Annál ismertebb Fábri Zoltán Édes Annája – melodrámaként viszont nem szoktunk gondolni rá, noha érdemes ebből a szempontból is szemügyre venni. Herskó János Vasvirága a műfaj egyik legtisztább és legmegejtőbb darabja. Máriássy Félix életművében a Csempészek érthetetlen módon háttérbe szorult, talán éppen döbbenetesen modern formavilága miatt, amely ma is lenyűgözi a nézőt. A Dúvad (Fábri Zoltán) és a Zápor (Kovács András) a paraszti tematika, a téeszesítés aktuálpolitikai propagandatémáját mélyítik el történetük komor melodramatikus végkicsengésével. S végül az átmeneti korszak végén a jórészt elfelejtett Kertes házak utcája és a népszerű Elveszett paradicsom már a modern melodrámák felé mutat. Fejér Tamás és Makk Károly munkájának jelentőségét az is fokozza, hogy végül nem volt folytatásuk: így e két film közelíti meg legjobban a modern európai melodrámák formavilágát.

Elbukott, csalódott, szenvedő szerelmesek a vásznon, egy elbukott társadalmi kísérlet csalódott, szenvedő képviselői. Könnyen azonosulunk velük…

Gelencsér Gábor

Program:
febr. 14. Gertler Viktor: Gázolás, 1955
febr. 21. Bán Frigyes: Csigalépcső, 1957
febr. 28. Fehér Imre: Bakaruhában, 1957
márc. 6. Fehér Imre: Égi madár, 1957
márc. 13. Fábri Zoltán: Édes Anna, 1958
márc. 20. Herskó János: Vasvirág, 1958
márc. 27. Máriássy Félix: Csempészek, 1958
ápr. 17. Fábri Zoltán: Dúvad, 1959
ápr. 24. Kovács András: Zápor, 1960
máj. 8. Fejér Tamás: Kertes házak utcája, 1962
máj. 15. Makk Károly: Elveszett paradicsom, 1962

Előadó: Gelencsér Gábor
Időpont: kedd 18.30-20.00 (vetítés); kedd 20.00-21.30 (előadás)
Helyszín: Örökmozgó mozi (VII. kerület, Erzsébet körút 39.)
11 filmre váltható bérlet: 3600 Ft, jegyár: 600 Ft/film