a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

​Karibi kalózból bolond indián

Filmajánló: A magányos lovas

maganyos_lead

Az első gondolatom az volt, amikor kijutottam a Westend 4DX terméből, hogy vajon kinek is szánták ezt a filmet. Amelynek az elején ugyan ott volt karikában a 12-es, de ez mégsem igazított el, mert nyilvánvaló, hogy a gyerekek, különösen úgy 10–14 év között még egészen jó értelmi képességekkel bírnak.

Nos, a 215 millió dollárból előállított Magányos lovas a hírek szerint bukásra áll Amerikában, a filmen még a székmozgatós, levegő és füstbefújós vetítések sem segítenek. Az alkotók állítólag már csak az európai nézőkben és a későbbi adathordozós kiadások bevételeiben bíznak. A stáblistát nézve pedig arra gondolna az ember, hogy a film elevickél majd a számos darabbal bíró karibi kalózos sorozat farvizein. És ahogyan a filmkritikusok szokták emlegetni, mindjárt látszik, hogy tudja Verbinski és Bruckheimer is az aranyigazságot: a bevált recepten ne változtass. Nosza, össze is lapátoltak egy forgatókönyvet Johnny Deppnek (Tonto), aki elég jó színész ahhoz, hogy indiánként is különösebb megerőltetés nélkül hozza a kalózos formáját. Pontosabban, azért bajban van, mert ki tudja milyen megfontolásból a végtelenül hosszúra, 149 percesre sikeredett film alatt mindvégig egy döglött varjú van a fejére erősítve, amelyet néha magokkal kell etetnie, és vastagon fehérre van mázolva az arca. Ez utóbbi miatt kevés az esélye arra, hogy mimikával komolyabb dolgokat ki tudjon fejezni. Színészi eszközök közül maradt hát neki a fehér, repedezett kérget áttörni igyekvő erős grimaszolás. Számba jöhetnének még, hiszen kalandfilmről van szó, a figurában rejlő lehetőségek (Tontóról a film végére kiderül, hogy egy törzsét egy ócska óráért eláruló, majd bekattanó és a bűnösöket egyedi módszereivel keresgélő indián), de ez valahogy most nem sikerül annyira, mint a karibi kalózkapitány esetében. Persze, az is lehet, hogy a hétfői hangulat telepedett rá a bemutató közönségére, de nevetés annyira kevés volt a több mint két óra alatt, mint például az olyan fajta nyúl, amely nyálát csorgatva, csapatostul közelíti meg nyárson sülő társát, majd pedig összeveszik társaival a hajított koncon.

maganyos
Indiánként isl hozza a kalózos formáját

Csak azért is hozom ezt a fura példát, mert akár hiszik, akár nem, de ilyen is van a filmben, rémisztő metszőfogakkal felszerelt prérinyulak (mit keresnek akkor a sivatagban?) vad bandája ólálkodik egyik este Tontóék tüze körül. (És mindjárt be is ugrott itt megoldásként az Antióchiai Szent Kézigránát, de az egy másik, viccesebb film volt.) Az alkotók aztán láthatóan nagy tisztelői, sőt, rajongói a Volt egyszer egy vadnyugatnak. Mindjárt a film elején ott volt a legendás vasútállomás-jelenet, a fapadlókon csizmában közeledő rossz arcok és a vén, kapkodó bakter, csak most a jók jöttek ki a vonathoz. Aztán az álindiánok támadása előtt a másik klasszikus, a hirtelen beálló csend, amit előbb a felriadó foglyok (itt fácánok), majd a lövések törnek meg. Persze itt is épül a vasút, a főgonosznak pedig tényleg gyönyörű a szalonkocsija, de valahogy mégis el van rontva minden. Pedig még turbóként Lucky Luke intelligens fehér lovát is szerződtették, igaz, most misztikus szerepet kap. A háztetőkön is tud menni és a halálból hozza vissza a másik főhőst, az éppen ezért legyőzhetetlen Magányos Lovast (Armie Hammer), akiről Tontóhoz hasonlóan megint csak sokáig nem lehet eldönteni, hogy síkhülye, vagy mégsem egészen az.

maganyos
Lucky Luke intelligens fehér lovát is szerződtették

Bár nehéz, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy mégiscsak egy kalandfilmről van itt szó jó és gonosz fehérekkel, no meg igazi rezervátumi bennszülöttekkel eljátszatott jó indiánokkal. És a Vadnyugat hőskoráról szóló filmek minden lehetséges forgatókönyvi elemét felhasználó, amúgy nem éppen bonyolult történetről. Amelyben a bátyjához utazó ifjú és széplélek államügyész (John Reid, később a Magányos Lovas) mindjárt az elején ügyefogyottan segíti a hasított ajkú algonosz, Butch Cavendlish (William Fichtner) szabadulását, a rá vadászó, és majdnem célt érő Tonto minden igyekezete ellenére. Innen össze van kötve a két fura férfi sorsa, s a törvény őreinek galád lemészárlása után csak ők tehetik helyre a dolgokat. És közben egyre közelebb jutnak egymáshoz a keletről és nyugatról is épített sínek, már csak az indiánok földje van útban, de ekkor persze komancsnak álcázva gaz (és aberrált) banditák támadnak a jámbor farmerekre. Nem is kell sokáig várni, mert felharsan a jól ismert trombitaszó, de a Buffalo Billre hajazó tiszt által vezetett kékkabátos katonák inkább a négy vagy öt vagon ezüst és a gonoszok mellé állnak. A komancsok rezignáltan beletörődve sorsukba, halomra lövetik magukat, az özvegyen maradt és a kezdetektől szeretett sógornőt pedig gyermekestül elrabolják, és így tovább. Pici fűszer az említett nyulak mellett a történetben, hogy az algonosz eszik néhány falatot az elfuserált ügyész öcsiért visszaforduló, és ezért szitává lőtt hős báty szívéből. No és ezért Tonto szerint csak a rangerek ötágú csillagából öntött ezüstgolyóval lehet a túlvilágra tessékelni, amelyet saját kezűleg el is készít a sivatagi tábortűz mellett. (Végül egy vasúti ütközés során pusztul el a szívevő nyomorult, de ennek sincs igazán jelentősége.)

Viszont annak talán van, hogy – hála a remek helyszíneknek (Colorado, Texas és Új-Mexikó) és a most már tényleg határtalan számítógépes lehetőségeknek – igazán látványosra sikeredett a film. A végkifejlet vonatos üldözési kavalkádja pedig igazán szép munka. Végül az is jó, hogy nem fröcsög a vér és van a történetnek eleje és vége. (A keretet adó, és a film folyamán többször, kéretlenül előjövő panoptikumos párbeszéd, mint ahogyan a 4DX-turbó is, teljesen fölösleges szerintem.) Nézhető film ez, használni ugyan semmit sem használ, de sokat ártani sem lehet vele. (Hogy aztán a vége főcím előtt az egyik ilyen vérnyúl miért eszik meg egy skorpiót, arról a közelemben szórakozó neves, fognyakláncos kritikust kellett volna megkérdeznem...)



Ajánljuk:
• örökké kialvatlan szülőknek (füldugóval)
• Johny Depp kritikátlan rajongóinak
• A nagy gyerekeknek, a kalandfilmek szerelmeseinek

Nem ajánljuk:
• akiknek nincs elfecsérelni való 150 percük
• akiket egyáltalán nem hoz lázba a Vadnyugat hőskora
• a Gyalog galopp rajongóinak, de nagyon nem!


A magányos lovas
The Lone Ranger
amerikai kaladfilm, 149 perc
rendező: Gore Verbinski, forgatókönyvíró: Ted Elliott, Justin Haythe, Terry Rossio, zeneszerző: Hans Zimmer, operatőr: Bojan Bazelli, producer: Jerry Bruckheimer, Gore Verbinski, szereplők: Johnny Depp (Tonto), Armie Hammer (John Reid/a Magányos Lovas),
Helena Bonham Carter (Red Harrington), Tom Wilkinson (Latham Cole), William Fichtner (Butch Cavendish), Barry Pepper (Fuller)

forgalmazó: Fórum Hungary
bemutató: 2013. július 11.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2013.07.09. 14:23 • Címke: moziajánló

Magyar játékfilmek