a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Gaál István – Sára Sándor 80

gaal_sara

Gaál István és Sára Sándor 80. születésnapja alkalmából rendezvénysorozatot szervez az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, a Pásztói Gaál István Egyesület, az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. A rendezvénysorozat nyitánya szeptember 25-én 14 órakor Gaál István Magasiskola című remekművének DVD-bemutatója, amely ebből az alkalomból jelenik meg.

Páros csillagok

Ahogyan Szerb Antal Tolsztojról és Dosztojevszkijről megállapította, hogy ők a „szent orosz irodalom páros csillagai”, ez a megállapítás alkalmazható a magyar filmművészet megújulásának együtt induló, egy évben is született óriásaira, Gaál Istvánra és Sára Sándorra. Tüneményes indulásuk az ötvenes évek végén, a Színház- és Filmművészeti Főiskola és az induló Balázs Béla Stúdió merész álmokat ébresztő terében zajlott. Gaál István azonnal nemzetközi feltűnést keltett főiskolás vizsgafilmjével (Pályamunkások, 1957, fényképezte Sára Sándor, vágta Gaál István), Sára Sándor nagy nyitányát, a Cigányokat pedig Gaál fényképezte és vágta (1962). A forma megújítása esetükben hangsúlyosan összeforrott a történelmi eseményeket elszenvedő ember ábrázolásával, a hagyományt és modernizációt, várost és falut, egyént és közösséget progresszív módon feltáró, tabutémákat felvető közéleti szemlélettel. A gyökerek, a falu, a szegénység, a kiszolgáltatott emberek sorsa életiskolaként határozta meg művészi tevékenységüket. Mindketten – az atyjuknak vallott Szőts Istvánhoz hasonlóan – már nagyon fiatalon a fotózással, a fénykép egyedi beállításain kísérletezték ki azt az erős vizualitást, amellyel filmjeikben elszakadtak a magyar filmfényképezés régebbi sablonjaitól. Hogy csak néhány példát említsek, a Cigányok, Gaál csodálatos Római szonátája vagy mindkettejük India-filmjei (Keralai mozaikok, Amrita Ser Gil) nem készülhettek volna el e „másfajta képben gondolkodás”, a fotóművészi tevékenység nélkül.

gaal_sara


Az együtt készített első nagyjátékfilm, a fúgaként építkező Sodrásban, amely – talán címe miatt is – a magyar újhullám jelképévé vált (1963, rendezte és vágta Gaál István, fényképezte Sára Sándor), a Karlovy Vary-i nagydíj mellett számos díjat nyert, már kiforrott formában tartalmazta mindezeket a szempontokat. Míg Gaálnál talán képi ötletekből (spirális alakzatok, mint a sólymokkal való labdázás a Magasiskolában vagy az Orfeusz és Eurydiké spirális alakzatai) vagy zenei alapélményekből (krampácsoló pályamunkások) nő ki egy-egy film formai képlete, Sára életműve már a Cigányokkal kezdődően szociografikusabb, történelmibb meghatározottságú. Noha útjuk a Sodrásbant követően szétválik, Sára Kósa Ferenccel és Csoóri Sándorral közösen alkot, a Tízezer nap (1965) után végre megcsinálhatja az „így jöttem”-filmek egyik legszebb darabját (Feldobott kő, 1968). Ezekben a filmekben hosszan kitartott, geometrikus állóképekből építkezve ábrázolja azoknak az embereknek a sorsát, akik elszenvedik azt, hogy 1945 után felelőtlen kezekbe került az addig cselédsorsú agrárország felemelése.

magasiskola
DVD-bemutató: 2013. szeptember 25. 14 óra, Uránia Filmszínház

Gaál a legváltozatosabb formákban, témákban és műfajokban kísérletezett. Az 1965-ös Zöldár Gaál legpolitikusabb filmje, amely tabutémát vetett fel: először ábrázolta az egyén nézőpontjából a „fényes szeleket”, az ötvenes évek túlkapásait, a felnövő generáció csalódásait. A Keresztelő (1968) időfelbontásos struktúrában tárja fel ennek a nemzedéknek a hatvanas évek derekára a Kádár-rendszer által meggyúrt típusait, az elvhű és a karrierista barát sorsának, az elszenvedett múlt és a megalkuvások, bűnök felvillantásának segítségével. Az életmű egyik csúcspontja az ezt követő Magasiskola (1970) és a Holt vidék (1971). A Mészöly-kisregény eredetivel felérő megfilmesítése – a korszakban más parabolákhoz nem hasonlítható sziget, a maga nagyon is konkrét tartalmával – a sólymok társadalmának a kádári puha diktatúrával való összevetése, amely Cannes-ban 1971-ben különdíjat nyert. A szintén számos nemzetközi díjat nyert Holt vidék (1971) viszont erős szociológiai hitelességű lélektani közelkép, amelynek kiindulópontja egy falu teljes elnéptelenedése. E filmek után Gaált a nemzetközi szaksajtó a világ legnagyobbjai között tartotta számon. A kevésbé sikeres Legato (1977) és a Cserepek (1980) után Gaál végképp szakít a hagyományos filmmesélési  formákkal, és Gluck operájának baritonra komponált bécsi változata alapján elkészíti az Orfeusz és Eurydikét (1983). Az operafilm reflektív, neoavantgárd kísérlet, ahol szimbólumaiban a homéroszinál korábbi teremtésmítoszokat felhasználva helyezi absztrakt térbe az Orfeusz-mítoszt. Ez az alkotás egy angol filmkritikus szerint csak Bergman Varázsfuvolájához mérhető. Az életmű csúcsa a csodálatos Bartók Béla-életmű kaleidoszkóp, a Gyökerek (1996-2000), amelyben kizárólag Bartók írásai, zenéje alapján idézi meg a zene-óriást. A Bartók-film olyan Gesamtkunstwerk, látomásos emlékfolyam, ahol festői gazdagságban rétegződik egymásra a bartóki életmű életideje, a képi–zenei–nyelvi folklór, a korszak Európája és Magyarországa, s mindezt a görög tragédiák időtlen hangulata lengi át. Gaál fájdalmasan hamar lezárult életműve e képalkotáshoz hasonló örömfilmezéssel zárult városfilmjeivel ért véget: Római szonáta (1995), Rendhagyó párizsi leltár, Keralai mozaikok. Velence-filmjét már nem tudta befejezni (2007).

80husz
80 huszár – hamarosan megjelenik DVD-n (fotó: B. Müller Magda/MFFA)

Sára Sándor különböző alkotókkal létrehozott csodálatos filmek fényképezése közben/mellett/után (Ítélet, Hószakadás – Kósa Ferenc, Szindbád – Huszárik Zoltán, Tűzoltó utca 25 – Szabó István, Árvácska – Ranódy László, Orfeusz és Eurydiké – Gaál István) egy-két kitérővel mind játék-, mind dokumentumfilmben a magyarság feltáratlan történelmének vizuális megjelenítését tűzte ki célul. Csupa olyan tabutémát a 80 huszártól a Pro patrián át a 25 részes Krónikáig, melyekről addig nem esett szó. Ezek alól két kivétel van, a jelenidejű groteszk parabola (Holnap lesz fácán, 1974) és a Tüske a köröm alatt (1987). Ez utóbbi, a hortobágyi funkcionárius és festőművész alakja köré szőtt jelenidejű dráma is arra utal, hogyan élnek tovább a késő kádárizmusban a múlt, az ötvenes évek hatalmi, diktatórikus beidegződései, szorongásai.

sodrasbanfeldobott_dvd
Megjelentek DVD-n

Gyönyörű, monumentális történelmi filmje, a 80 huszár (1978), a negyvennyolcas Lenkey-huszárszázad történetében a honvágy, a hazaszeretet megszállott és átgondolatlan érvényesítésének naturális ábrázolásával deheroizálja a negyvennyolcas romanticizáló szemléletet. A film jelenetsorain 1956 és '68 történelmi tapasztalatai is átszűrődnek. A Könyörtelen időkben (1991) először fogalmazódott meg markáns játékfilmes formában a legnagyobb tabutéma, az oroszok bejövetele. A Vigyázók (1993) című lélektani-történelmi dráma az ötvenes évek eleji ÁVH légkörét idézi meg, amikor az emberek életének minden apró mozzanatát az határozza meg, mi a gyanús. Arcok közelképei, játékfilmes, történelmi megvilágításban. Az 1996-ban forgatott Vád azt a témát dolgozza fel, hogyan változtatják meg az 1944 karácsonyán bejövő szovjet katonák erőszakoskodásaival kapcsolatos nyomozást és vádakat az elnyomó hatalom igényének megfelelően.

magasiskola
Meghívó a DVD-bemutatóra

Sára a legtöbbet azonban a huszadik századi magyar történelem eseményeit a szemtanúk visszaemlékezései alapján feltáró műveivel tette. Az emberi arcokra koncentráló kamerával speciális történelmet írt: egy téma – legyen az a Don-kanyar 25 részben (Krónika); a Magyar nők a Gulágon, vagy a bukovinai székelység drámai sorsát feltáró Sír az út előttem – hiteles, erős történeteken keresztül szólalt meg. A magyar történetírás forrásértékű dokumentumainak számító filmjeivel hozzájárult a történelmi amnéziák felszámolásához. A rendező erről azt vallja, hogy „pénz hiányában leegyszerűsítette a filmgyártást […] Sehol sem maradhatnak fölösleges részek. […] Ha erős történetek hangzanak el, elindul a mozizás, a nézők elkezdik látni a hallottakat. Holott csak arcokat látnak….” (In: Pintér Judit: A képek sodrásában. Metropolis 2000/1. 39.)

Fazekas Eszter

Magasiskola – DVD-bemutató: 2013. szeptember 25-én 14 óra, Uránia Filmszínház

A teljes eseménysorozat műsorfüzete

Vetítéssorozat az Urániában:
Vetítések Gaál István emlékére, Sára Sándor történelmi dokumentumfilmjei
2013. szeptember 27. - november 21.
Program itt.

Konferencia Gaál István és Sára Sándor tiszteletére:
2013. szeptember 27-28. ELTE BTK Művészetelméleti és
Médiakutatási Intézet, Filmtudomány Tanszék
Program itt.
 
Gaál István Emlékszoba a Pásztói Múzeumban

• Publikálva: 2013.09.20. 11:04 • Címke: évforduló, dvd, film

Magyar játékfilmek