a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Nők a felvevőgéppel

Rendezőnők a Filmvilágban és az Örökmozgó márciusi műsorán

Orlando lead

Nomen est omen: a latin nyelvekben a film és a mozi hímnemű. A rendezőnők száma ugyan növekszik, de a stúdiókban még mindig patriarchátus van.

Nők a felvevőgéppel (részlet)

Nomen est omen: a latin nyelvekben a film és a mozi hímnemű. A rendezőnők száma ugyan növekszik, de a stúdiókban még mindig patriarchátus van.

[…] Habár önmagában az alkotóművészeti tevékenység is dominánsan férfi foglalkozás, a képzőművészetben vagy az irodalom területén a számok mégsem annyira kétségbe ejtően alacsonyak, mint a filmszakmában (napjainkban Hollywoodban a filmek 10%-át rendezi nő, s körülbelül ugyanez az arányszám volt érvényes hazánkban is, amíg még volt működő filmgyártás). A film ipari jellegéből kiindulva érthetjük meg, hogy miért marad el jóval a filmalkotó nők száma még az alkotóművészeti tevékenységet folytatók számától is. A vezető beosztású nők aránya ugyanis a fejlett nyugati társadalmakban átlagosan 5 és 20 százalék között ingadozik. Márpedig a filmrendező tevékenysége a film létrehozásának különböző szakaszaiban (előkészítés, forgatás, vágás) leginkább a hagyományos értelemben vett „főnöki” tevékenységhez hasonlítható: gyakran több száz fős stáb munkájának irányítása, kiterjedt technikai apparátus összehangolt működtetésének szervezése, miközben az anyagi felelősség is hatalmas – egy-egy film költségvetése csillagászati összegekre rúg, különösen Hollywoodban. Ebből adódik, hogy a filmalkotók körében megfigyelhető alacsony női részvétel, mint jelenség, eredetét tekintve sokkal inkább rokonítható a gazdaságban megfigyelhető alacsony számú női vezető kérdéskörével, mint mondjuk azzal, hogy miért van kevesebb nő az írók-költők között.

zongoralecke
Zongoralecke (Jane Campion, 1992)

Mindennek ellenére a filmtörténetből mégsem hiányoznak a női alkotók, bár igaz, hogy a korai korszakokban nagyítóval kell őket keresni. A filmtörténet első női rendezőjeként a francia származású Alice Guy-Blachét (1873–1968) tartjuk számon, aki 1896-tól a párizsi Gaumont cég titkárnőjeként került kapcsolatba a filmgyártással, s talpraesettségének és szorgalmának köszönhette, hogy 1905-re ő lett a cég vezető rendezője, vagyis a Gaumont-nak dolgozó rendezők főnöke. Néhány évvel később Amerikában megalapította saját gyártócégét, s néhány filmet nagy hollywoodi stúdióknak is rendezett.

A legkorábbi időkből alig találunk további rendezőnőket, azonban egy kicsit később az európai avantgard hullámában a francia Germaine Dulac (1882–1942) a kor meghatározó filmművészeti irányzatainak fontos darabjait készítette. A mosolygó Madame Beudet (1923) minden filmtörténetben a francia impresszionista film legfontosabb alkotásai között szerepel, további érdekessége, hogy témája is kifejezetten női probléma: egy boldogtalan házasságban, unalmas férj mellett élő nő szenvedéseit mutatja be. Az 1920-as évek végén Dulac rövid időre a francia szürrealistákhoz csatlakozott, s elkészítette másik kiemelkedően fontos filmjét A kagyló és a lelkészt (1928), melyet a filmtörténetek előszeretettel neveznek az „első szürrealista film”-nek. Germaine Dulac filmjei elkészültének, és annak hogy nőként meg tudott jelenni a filmkészítésben, mindenképpen fontos összetevője, hogy egy jelentős művészeti mozgalomhoz kapcsolódott, s mint tehetséges művész jutott filmkészítési lehetőséghez. A képzőművészetben, irodalomban már akkor elfogadottabbak voltak a nők alkotóként, így ebben a közegben Dulac-nak is nagyobb esélye volt alkotói lehetőséghez jutni.

Szintén kivételes női rendezői pálya a korai korszakból Leni Riefenstahlé. Karrierje még a némafilm korszakában kezdődött színésznőként, majd egy játékfilmet is rendezett az 1930-as évek elején (Kék fény, 1932), de a filmtörténetbe azzal a két dokumentumfilmjével írta be a nevét, melyeket a náci párt és személyesen Hitler megbízásából készített (Az akarat diadala, 1934, Olimpia, 1936). Az, hogy ezeknek a filmeknek – nyíltan propagandisztikus jellegük ellenére – máig ható művészi értékük is van, Riefenstahl alkotói rátermettségének köszönhető, azonban azt, hogy nőként ilyen nagyszabású filmek elkészítésének lehetőséghez jutott, kifejezetten a párt támogatásának és Hitlerrel való jó kapcsolatának köszönhette.

Orlando
Orlando (Sally Potter, 1992)

A második világháború előtt az amerikai filmgyártásban sem igen találunk női rendezőket. Közülük a legjelentősebb Dorothy Arzner (1897–1979), aki az 1920-as években a Paramount Stúdióban kezdte hivatalnokként, majd lassan araszolva előre a szigorú amerikai gyártási struktúrában vágói és forgatókönyvírói feladatok betöltése után jutott el, az 1920-as évek végére a rendezői székig. Az 1930-as és 40-es években egyértelműen ő volt a legsikeresebb női rendező, aki képes volt helytállni a hollywoodi stúdiórendszerben. (Később a Kaliforniai Egyetem filmtanszékén tanított, s többek között Francis Ford Coppola is tanult nála filmkészítést.)…

Vincze Teréz

A márciusi Filmvilág Filmrendezőnők című összeállításában Vincze Teréz filmtörténeti cikkén kívül olvashatnak a színész-rendező Ida Lupinóról, a filmrendező-lányokról (mint Sofia Coppola, Jennifer Lynch vagy Julie Gavras), valamint a francia színésznő és modell Maiwenn új filmjéről, a Polisse-ról.

Az Örökmozgó női rendezők filmjeivel kapcsolódik a témához:

Örökbefogadás (Mészáros Márta, 1975)
Orlando (Sally Potter, 1992)
Zongoralecke (Jane Campion, 1992)
Elveszett jelentés (Sofia Coppola, 2003)

• Publikálva: 2012.02.27. 13:10 • Címke: nők, filmtörténet, örökmozgó, ajánló

Magyar játékfilmek